Akkor miért nem gyújtanak lámpát, vagy legalább egy kukát. Vagy az még késõbbre vár?
December végén a forint ismét drámai gyengülést produkált az euróval szemben, a jegyzések 317 felett is jártak, így kis híján új mélypont született. Mindezek ellenére a hazai alapkezelõk a rövid távú forintpiaci kilátásokat illetõen pesszimistább álláspontra helyezkedtek, a 2% feletti forintgyengülést prognosztizálók aránya érezhetõen nõtt a korábbi felméréshez képest. A kötvények esetében mind rövid, mind pedig hosszú távon nõtt a borúlátás, ami az eszközosztály saját benchmarkhoz képesti súlyozásában is megmutatkozik. A kötvények esetében jelenleg 42%-os nettó alulsúlyozás figyelhetõ meg, amire több mint egy éve nem volt példa.

A felmérésben résztvevõ alapkezelõk: Aberdeen, Buda-Cash, CIB, Citadella Consulting, Concorde, Equilor, Erste, Generali, ING, K&H, MKB, OTP, Quaestor, Raiffeisen.

A decemberi hónap sem hozott sok jót a forint számára, a hazai fizetõeszköz az év utolsó napjaiban ismét jelentõs gyengülést produkált az euróval szemben, a pénteki kereskedésben a jegyzések 317 felett is jártak. A december végi lejtmenet elsõsorban az új jegybanktörvény elfogadásának volt betudható, melynek hatására kis híján új mélypont született.

Sötéten látják a forint jövõjét a profik

Mindezek ellenére a hazai alapkezelõk nem lettek optimistábbak az elõttünk álló hónapokat tekintve: bár a megkérdezettek többsége (50%) úgy véli a hazai fizetõeszköz a 314,8-as referenciaérték +/-2%-os környezetében fog tartózkodni az elkövetkezõ 3 hónap során, a jelentõsebb (2% feletti) forintgyengülést prognosztizálók aránya nõtt a megelõzõ felméréshez képest. Jelenleg 21% véli úgy, hogy a forint 2% feletti leértékelõdést könyvelhet el rövid távon a közös európai fizetõeszközzel szemben, szemben a korábbi 9%-kal, míg 2-5% közti erõsödésre 29%-uk számít. Olyan alapkezelõ pedig most sem akadt, aki 5%-nál nagyobb erõsödést valószínûsítene 3 hónapos idõtávon.

Hosszabb távon jóval nagyobb megosztottság mutatkozik a profik körében, összességében azonban elmondható, hogy némileg nõtt az optimizmus: a többség (36%) úgy gondolja, hogy a hazai fizetõeszköz a fent említett referenciaértékhez képest 5%-nál nagyobb mértékû erõsödést produkálhat az elõttünk álló 12 hónapban. Egy hónappal korábban 27%-uk volt ezen az állásponton. A szélsõségesebb gyengülést várók aránya is nõtt ugyanakkor, 2-5% közti, valamint 5% feletti leértékelõdésre a válaszadók 14-14%-a számít.

Sötéten látják a forint jövõjét a profik

Amennyiben az alapkezelõi válaszokat egyetlen mutatóba sûrítjük, és ennek alakulását ábrázoljuk, akkor látható, hogy továbbra is igen magas szinten tartózkodik a forintgyengülést várók aránya rövid és hosszú távon egyaránt. Érdemes megjegyezni, hogy a múltban a kiugró mértékû pesszimizmust az esetek nagy többségében a hazai fizetõeszköz erõsödése követte.

Sötéten látják a forint jövõjét a profik

Sötéten látják a forint jövõjét a profik

Mi várható a kötvénypiacon?

A forint mélyrepülésével párhuzamosan az állampapírpiac is nyomás alá került, a hosszú hozamok december végére 10% közelébe kapaszkodtak, mostanra pedig már ezen szint felett tartózkodnak. A profik azonban rövid távon így is pesszimistább álláspontra helyezkedtek, a megkérdezettek 43%-a a MAX indexben 2% feletti csökkenésre (vagyis a hozamok jelentõsebb emelkedésére) számít az elõttünk álló 3 hónap során a 432 pontos referenciaértékhez képest. Ez az arány egy hónappal korábban még csak 9% volt. Ezzel párhuzamosan pedig a nagyobb mértékû (2% feletti) árfolyam emelkedést prognosztizálók aránya érezhetõen visszaesett (55-rõl 21%-ra).

Hosszú távon is nõtt a borúlátás az alapkezelõknél, míg a korábbi felméréskor senki sem akadt, aki 12 hónapos idõtávon a MAX index csökkenését várta volna, addig most 14% van ezen az állásponton. A válaszadók 29%-a 0-5% közti árfolyam emelkedést vár a fentebb említett referenciaértékhez képest, míg a többség (36%) 5-10% közti emelkedést jósol.

Sötéten látják a forint jövõjét a profik

Hogyan súlyoznak a nagyok?

A kötvényekkel kapcsolatos pesszimizmus erõsödése az eszközosztály benchmarkhoz képesti súlyozásában is megmutatkozik, bár a többség (58%) továbbra is semleges álláspontot képvisel, a kötvényeket alulsúlyozók aránya a korábbi felmérésben szereplõ 11%-ról 42%-ra nõtt. Mindez azt jelenti, hogy egyetlen alapkezelõ sincs, aki az eszközosztályt felülsúlyozná.
Link