Kína és Oroszország kapcsolata az elmúlt negyven évben nem volt ilyen gyümölcsözõ, mint ami most, Dimitrij Medvegyev látogatása során kialakult. Szorosabb energiaügyi együttmûködésrõl állapodtak meg a felek. Igaza lesz Orbán Viktornak, és mostantól valóban Kelet felé kell fordítani tekintetünket?

Új távlatokat nyitott Kína és szomszédja, Oroszország kapcsolatában az orosz elnök, Dimitrij Medvegyev három napos kínai látogatása alatt aláírt, többek között az energiaügyi együttmûködésrõl szóló megállapodások. Ezek közül is a Kínai Nemzeti Kõolajtársaság (CNPC) és az orosz Transznyeft által megkötött, a Szkovorogyino és Tacsing (Daqing) közt kígyózó olajvezeték üzemeltetésérõl szóló megegyezés bír a legnagyobb horderõvel.

A két állam elnöke ünnepélyes keretek között bejelentette a majdnem ezer kilométer hosszú elsõ közös kínai-orosz olajvezeték elkészültét, ami felváltja majd az olaj eddigi lassú és drága vasúton való szállítását. Az elõzetes tervekkel ellentétben nem október végétõl, hanem január elsejétõl érkezik az olaj az új vezetéken keresztül – amely az épülõ Kelet-Szibéria-Csendes-óceán vezetékhez kapcsolódik – az energiára szomjazó nagyhatalom számára. Az elkövetkezendõ húsz évben évi 15 millió tonna kõolaj érkezik majd Kínába a csõvezetéken, azért a 25 milliárd dolláros hitelért cserébe, amit az orosz fél a beruházás kivitelezésére kapott.

Az olajipar területén való egyre szorosabb kínai-orosz együttmûködést bizonyítja az is, hogy a hét elején kezdték meg a kínai kikötõvárosban, Tiencsinben (Tianjin) annak a kõolaj-finomítónak az építését, ami egy 30 milliárd jüan (5 milliárd dollár) értékû közös kínai-orosz befektetést jelent. A projektben kínai részrõl, a CNPC 51 százalékos részesedéssel vesz részt, míg orosz oldalról a legnagyobb orosz olajtársaság, a Rosznyeft 49 százalékkal bír a vállalatban. A tervek szerint az olajfinomító éves kapacitása 13 millió tonna, ami 60 milliárd jüan bevételt jelentene, miközben a feldolgozandó nyersolaj nagy része Oroszországból érkezik majd.

A CNPC és a Gazprom közti földgáz-exportról szóló tárgyalások során „mindenrõl sikerült megállapodni csak az árról nem” – közölte az orosz energiaügyi miniszter, Szergej Smatko. Igor Szecsin miniszterelnök-helyettes szerint ha a tárgyalások ilyen ütemben folytatódnak, akkor jövõ év közepén már aláírhatja a szerzõdést a két ország, és 2015-ben megkezdõdhet a szállítás is.

A mostani látogatás során nem csak az energetikai szektort érintõ egyezmények születtek. Hu és Medvegyev egy nyilatkozatot írt alá a terrorizmus és a szeparatizmus elleni harcról, valamint egy közös dokumentumban ismét megerõsítették, hogy mindkét fél célja a világ nukleáris fegyverektõl való megszabadítása. A két elnök megállapodott abban is, hogy kiszélesítik a két ország gazdasági együttmûködését egy kedvezõbb befektetési környezet megteremtése érdekében. Peking és Moszkva ennek érdekében támogatni fogja a két ország valutája közti intenzívebb kereskedelmet a felek bankközi devizapiacán.

Bár továbbra is Európa az orosz olaj és földgáz legnagyobb exportpiaca, Peking és Moszkva is azon igyekszik, hogy diverzifikálják kereskedelmi kapcsolataikat az energiahordozók terén. Ugyanakkor Kínában egy-két szakértõ aggódik amiatt, hogy Moszkva az új vezetéket esetleg „külpolitikai eszköznek” használja majd, ahogy azt nemrég tette a gázvezetékekkel Európában, míg Oroszországban attól tartanak, hogy Kína szemében szomszédja alig több mint egy energia-és nyersanyagszállító. Orosz adatok szerint ugyanis a Kínába irányuló orosz exporttermék 74 százalékát természeti erõforrások tették ki eddig is.

Forrás: Link