Olajembargót vezetnek be Irán ellen az Európai Unió tagországai az iszlám köztársaság atomprogramja miatt. Teheránnal szemben ezt már megtette az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada is. Washington reményei szerint így kellõ nyomás alá lehet helyezni az iráni kormányt annak érdekében, hogy feladja atomprogramját, amely az ENSZ szakértõi szerint katonai célú.

Hamarosan leáll az Európába történõ olajszállítás a Hormuzi-szoroson keresztül. Elvi döntés született ugyanis arról, hogy az uniós tagországok nem vesznek több kõolajat az iszlám köztársaságtól. Így akarják rávenni Iránt atomprogramja feladására. Az unió ugyanis Kína után a második legnagyobb piaca Iránnak, amely napi 450 ezer hordó olajat szállít Európának. Szaúd-Arábia már jelezte, hogy kipótolná a kiesõ kõolajmennyiséget.

Washington üdvözölte a lépést. A magyar szakértõk szerint viszont kérdés, hogy eredményre vezetnek-e a szankciók. „Tagadhatatlan, hogy a gazdaságban vannak jelei annak, hogy a szankciók mégis hatással vannak az iráni gazdaság egészére. Viszont egyre inkább úgy néz ki, hogy önmagában a szankciókkal nem lehet elérni az iráni atomprogram leállítását” – vélekedett N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Külügyi Intézet Közel-Kelet-szakértõje.

Az Egyesült Államok és Izrael ezért továbbra is nyitva tartja a katonai csapás lehetõségét. Emellett Nagy-Britannia ma jelezte: készen áll egy esetleges katonai akcióra, ha Irán lezárná a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost, a világ legforgalmasabb olajszállítási útvonalát, amint azzal az óév végén fenyegetett.
Link