Hamarosan nálunk is ez lesz, de aki észnél van, már mozgósít most is!

A pénzügyi válságban tántorgó délkelet-európai uniós tagállamban a közlekedés továbbra is akadozik, az alapvetõ szükségleti cikkek elszállítása sem történik meg a legtöbb esetben. A munkabeszüntetés becslések szerint csak az exportszállítás területén 48 millió eurós kárt okoz. A több mint két hete tartó sztrájk eddig 1,5 milliárd euró bevételtõl fosztotta meg a görög cégeket és munkavállalókat. A helyzet javulására ugyanakkor egyhamar nem lehet számítani.

Az ANA-MPA görög hírügynökség jelentése szerint a 96 fuvarozási szakszervezet közül kedden 76 továbbra is a sztrájk folytatása mellett döntött, csak hat leányszervezet volt a kérdés ellen, a többiek üres cédulával szavaztak. A Teherfuvarozók Pánhellén Föderációja így nem adja fel a harcot, továbbra is a kormány által már keresztülvitt intézkedés ellen van, mely liberalizálja a fuvarozási szektort. A délkelet-európai uniós tagállamban a fuvarozási szektor több évtizede a zárt szakmák közé tartozott, új teherszállítási engedélyeket nem adtak ki a görög hatóságok, a 33 ezer fuvarozó egymás között horribilis áron – 90-300 ezer euró – üzletelt a dokumentumokkal. Az Európai Unió (EU), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkotta trojka által biztosított 110 milliárd eurós pénzügyi mentõöv, mellyel Görögország egyelõre elkerülte az államcsõdöt, egyik feltétele volt az ország bizonyos iparágainak megnyitása a verseny elõtt, ide tartozott a teherfuvarozási terület is. A kormányzó Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) törvényhozói a korábban felvázolt menetrend szerint múlt héten meg is szavazták ezt a törvényt.
A kormány ugyanakkor már egyre inkább mérgesen és türelmetlenül figyeli a teherszállítók megmozdulásait – tudósított a Kathimerini görög napilap. A görög törvényhozás gazdasági bizottsága épp a napokban fogadott el egy, az igazságügyi minisztérium által kidolgozott törvényjavaslatot, mely a közszolgáltatást végzõ fuvarozók mûködési engedélyének felfüggesztését is kilátásba helyezné abban az esetben, ha nem vennék fel a munkát. Ennek tetejébe pedig ha ezt a feltételt sem teljesítik a teherszállítók, akkor minimum három évig terjedõ börtönbüntést is kiszabhatnának rájuk a bíróságok. A törvényrõl a kormány elképzelései szerint gyorsasággal dönt majd a parlament.

Vajon meddig tarthatnak ki a fuvarozók?
Harisz Kasztanidisz igazságügyi miniszter szerint a kormány nem gondokozott egy ilyen radikális lépés meghozatalában, mely a közszolgáltatást végzõ fuvarozók jármûveinek igénybevételével járhat – a görög kormány már korábban elrendelte ezen kamionok a köz számára történõ igénybevételét, de ez mindeddig eredménytelen volt –, de a teherszállítók "további sztrájkja ellátási gondokat okoz az országban, melyek az emberek és vállalatok mindennapi életét is megnehezítik". Az átlagemberek és egyéb szektorok dolgozói már fel is bolydultak a fuvarozók sztrájkja miatt. A görög farmerek tegnap csatlakoztak a gyártók és eladók demonstrációjához, mellyel a kamionsofõrök akciója ellen tüntetnek. A hírek szerint naponta több tonna mezõgazdasági alapanyag megy veszendõbe, mivel a fuvarozók sztrájkja miatt nincs értelme betakarítani a terményeket, és azok a földeken mennek tönkre. A gazdák traktoros megmozdulással igyekeztek hangot adni elégedetlenségüknek: a Patrasz és Pyrgosz közti autópálya egyik forgalmas csomópontját állták el jármûveikkel.

A görög ellenzék eközben már megkezdte a közvélemény felhangolását a november elején megrendezésre kerülõ önkormányzati választásokra. Antonisz Szamarasz, az ellenzéki erõk legnagyobb pártjának számító Új Demokrácia (ND) vezetõje szerdán gyújtó hangú beszédet intézett a párttagok számára az ND kibõvített végrehajtó testülete elõtt. "Az szeretném, ha felvonultátok, mindannyian. Mindenkire figyelni fogok és együtt megyünk majd az elsõ vonalban" – buzdította párttársait Szamarasz. Az ND elnöke szerint a politikai légkör változóban van, az ellenzéki párt üzenetét egyre többen megértik. "Az emberek kezdenek rájönni, hogy mi hozhatunk számukra reményt" – vázolta a pártelnök. Szamarasz emellett felszólítatta a párt tagjait, hogy tömörüljenek egységbe, nincs helye a pártoskodásnak egy olyan idõben, amikor növekszik a munkanélküliség, a kis- és középvállalkozások sorozatban mennek tönkre és Görögország az utóbbi 50 év legsúlyosabb gazdasági helyzetével néz szembe. "Amikor az embereknek szüksége van ránk, akkor nem engedhetõ meg semmilyen háttérbeszélgetés, zárt ajtók mögött történõ pletykálgatás" – zárta határozottan Szamarasz.

A görög kormány számára egyre inkább létkérdéssé válik, hogy mit tud kezdeni a már a polgári engedetlenség mezejére lépett fuvarozókkal, akik egységbe tömörülve igyekeznek helyzetük javítását elérni. A Jéorjiosz Papandreu vezette kormányzat már többször is világossá tette, hogy nem enged terveibõl, a reformokat és megszorításokat végigviszik, hogy Görögországot megmentsék az összeomlástól és egy növekedõ pályára állítsák. A sok társadalmi és gazdasági csoport tyúkszemére taposó lépések ellen már jó ideje tartanak a demonstrációk és sztrájkok, de a legnagyobb eddigi próbatétel talán a fuvarozók megmozdulása lehet a görög kabinet számára. A kamionsofõrök úgy tûnik, egyelõre kitartanak, bár a velük szembeni társadalmi elégedetlenség is növekvõben van. A görög kormánynak már csak az hiányzik, hogy erõszakos cselekmények robbanjanak ki a két harcias csoport, a fuvarozók és a gazdák között, mely igencsak megnehezítené a megegyezést, nem is beszélve az ellenzék felhívásáról, mely az utcára hívja az embereket. Ezek együttes kombinációja, és az esetleges rendõri beavatkozás lehetõsége, tovább komplikálná a görög kormány helyzetét. Az erõ alkalmazása pedig nem vezetne eredményre Görögországban, mint ahogy az már az évek folyamán kiderült.
A feszült görög belpolitikai helyzetben a szélsõséges, radikális csoportok is aktivizálódnak. A szélsõbaloldali Forradalmi Küzdelem (EA) júniusban merényletet kísérelt meg Mihalisz Kriszohoidisz terrorizmusellenes miniszter ellen. Kriszohoidisz nem sérült meg, személyzeti fõnöke azonban életét vesztette a robbanásban. A szélsõbaloldali csoportokkal ellentétben a jobboldali radikális szervezetek a kormány és államigazgatás helyett elsõsorban a bevándorlókat veszik célba: szerdán épp egy pakisztáni férfit támadott meg egy húszfõs csuklyás banda Athén egyik központi kerületében. A férfit csúnyán összeverték. A rendõrök azt gyanítják, hogy valamelyik szélsõjobboldali csoport állhat az akció hátterében.

Forrás: Link