Az elõzõ amerikai kormány idején túl nagy hangsúlyt kapott a terrorizmus, de az új védelmi stratégia a helyi értékén fogja kezelni ezt a biztonsági kihívást - mondta Tálas Péter, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet (SVKI) igazgatója pénteken az MTI-nek.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója rámutatott, hogy a terrorizmus nem kezelhetõ mindenki számára egyformán fontos kihívásként, hiszen a 2004 és 2011 között elkövetett terrorcselekmények több mint fele Irakra, Afganisztánra és Pakisztánra korlátozódik.

Barack Obama amerikai elnök és Leon Panetta védelmi miniszter csütörtökön a Pentagonban ismertette az új amerikai védelmi stratégia alapvetését, amely szerint elég, ha az Egyesült Államok hadereje képes megnyerni egy háborút, s eközben, egy másik konfliktusban, el tudja rettenteni ellenfelét céljai megvalósításától. A bejelentés elmozdulást jelent az elmúlt évtizedek amerikai védelmi doktrínájához képest, amelynek értelmében Washingtonnak képesnek kellett lennie két különbözõ hadszíntéren folytatott háború egyidejû megvívására és megnyerésére.

HIRDETÉS


Az SVKI igazgatója szerint indokolt volt a korábbi védelmi stratégia felülvizsgálata, mert megváltozott a háborúk jellege és a biztonsági környezet, a gazdasági válság anyagi korlátokat állít minden ország elé, illetve módosultak Washington politikai érdekei is. Tálas Péter szerint az új típusú, a rezsim megdöntése után még évekig elhúzódó háborúk világában meglehetõsen nehéz két fronton helytállni, ahogy ezt az iraki és afganisztáni háború anyagi és emberáldozatai mutatják. A szakértõ kiemelte, hogy csak az iraki háború mindent egybevetve 2-4 trillió dollárba került, ami több, mint az Egyesült Államok egyéves adóbevétele, nagy részét kölcsönbõl finanszírozták.

Az új védelmi stratégia értelmében az Egyesült Államok növeli katonai jelenlétét az ázsiai-csendes-óceáni térségben, és csökkenti Európában. A kutató szerint ez teljesen érhetõ, hiszen Washington számára világhatalmi szempontból a földrajzilag is közelebb található Ázsiában történnek a Kína felemelkedéséhez hasonló stratégiai mozgások. Tálas Péter úgy látja, hogy emellett továbbra is fontos, bár csökkenõ szerepe lesz a Közel-Keletnek, ahol különösen a szövetséges Izrael közelében található Egyiptom és Szíria számíthat az amerikaiak élénkebb érdeklõdésére.

Európai szempontból az SVKI igazgatója arra számít, hogy a megváltozott fenyegetésekhez igazítják a katonai jelenlétet, és néhány eszközt kivonnak, míg másokat - így a rakétavédelmi pajzshoz szükséges felszereléseket - telepítenek. Mivel Európa az Egyesült Államok szövetségese, és az utolsó fegyveres konfliktus a délszláv háborúval véget ért, nem játszik kiemelt szerepet az új stratégiában. A térségben az egyetemi oktató véleménye szerint az lehet még érdekes kérdés, hogy miként értékeli Washington a NATO szerepét, és erõsíteni akarja-e az észak-atlanti szövetséget.

Az új irányvonalnak - mondta a kutató - szakítania kell az elõzõ kormány egypólusú világról alkotott elképzeléseivel, és tudomásul kell vennie, hogy az Oroszországhoz, Indiához, Kínához, Törökországhoz, Izraelhez vagy Iránhoz hasonló regionális hatalmaknak megvan a saját lehetõségük és felelõsségük közvetlen biztonsági környezetük alakításában. Tálas Péter szerint nem várható el, hogy az Egyesült Államok egyedül oldja meg a nemzetközi problémákat.
Barack Obama szerint a stratégia átalakításában a fõ hangsúlyt a terrorelhárítás, a nukleáris elrettentés fenntartása, az Egyesült Államok területének védelme, valamint "bármely lehetséges ellenfél agressziójának elrettentése és leküzdése" kapta. Leon Panetta hangsúlyozta, hogy az új katonai stratégia mindazonáltal garantálja a különleges mûveleti erõkre, az új hírszerzési technológiákra, a kibernetikai és robotberendezésekre fordított befektetéseket.

Az amerikai vezetõk nem részletezték, hogy mely területeken terveznek kiadáscsökkentést, de az Obama-kormány korábban bejelentette, hogy tíz év alatt 489 milliárd dollárral áll majd kevesebb a Pentagon rendelkezésére, ezt 2013-tól további 500 milliárdnyi lefaragás követi majd, ha kongresszusi pártoknak addig nem sikerül megállapodniuk a szövetségi költségvetésben végrehajtandó alternatív megszorításokról. A The New York Times csütörtöki száma szerint az amerikai hadsereg létszámát a jelenlegi tervszámok alá, mintegy 490 ezerre csökkentik majd az elkövetkezõ évtized során, ugyanakkor az Egyesült Államok egyet sem fog feladni 11 repülõgép-hordozójából.
Link