Csúcsra járatás: százmilliók túlórákra az NBH-nál

Milliós túlórapénzeket fizetett ki a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) több száz munkatársának a 2006 õszén végrehajtott feladatokért; az elhárítás embereinek az volt a dolguk, hogy elvegyüljenek az õszödi beszéd után az utcára vonult tüntetõk között és információkat gyûjtsenek a demonstrációk szervezõi és az ellenzéki politikusok kapcsolatáról - írta a Magyar Nemzet pénteken.

A lap úgy tudja, az NBH-soknak félmilliótól egymillió forintig terjedõ, esetenként ennél is több túlórapénzt ígértek, és a többletjuttatást legalább 300 munkatársnak fizették ki 2006 karácsonyán. Feladatuk közé tartozott az is, hogy megtudják, kik szivárogtatnak ki adatokat a sajtónak a minisztériumokból - írta a Magyar Nemzet. A lap szerint a szervezett titkosszolgálati akcióhoz annyi ember kellett, hogy még nyugdíjas munkatársakat is visszahívtak, akiknek együtt kellett tüntetniük a tömeggel a Kossuth téren és más helyszíneken.
Link


Az NBH akár az összes romagyilkosságot megelõzhette volna

Nyomtatás Küldés e-mailben MTI/Magyar Nemzet 2010. augusztus 16. 05:50
A Nemzetbiztonsági Hivatal megelõzhette volna a roma sorozatgyilkosságokat. A Blikknek nyilatkozó fideszes szakpolitikus, Demeter Ervin szerint egyértelmû a felelõsség - számol be a Blikk.

"Ha az NBH az elvárható gondossággal és hoz akkor vagy a sorozatgyilkosságok mindegyike, vagy azoknak jelentõs része megelõzhetõ lett volna" - fejtette ki a lapnak Demeter.

A Blikk információi szerint ugyanis a halálbrigád egyik kulcsfigurájáról, K. Istvánról készült megfigyelési dokumentumok hosszú oldalakon át taglalják a férfi szélsõséges megnyilvánulásait. A lehallgatási jegyzõkönyvek hemzsegnek K. szélsõséges szerepvállalásáról.

Számos bõrfejû koncerten vett részt, és több esetben roma származású fiatalok bántalmazásával hencegett az évtized bûnügyének gyanúsítottja. Ezen adatok birtokában a rendõrség egészen biztosan elejét vette volna a roma sorozatgyilkosságoknak - olvasható a lapban.

A Nemzeti Nyomozó Iroda megkeresésére nemhogy a vaskos aktákat nem továbbították a Nemzet tisztjei, de még K. István nevét sem tüntették fel azon a listán, akiket az adataik alapján lehetséges elkövetõnek gondoltak. Felmerült adat arra is, hogy a K. testvérek fegyvert akartak szerezni. Vásárlásra nem gondoltak, hiszen pénzük nemigen volt.

"Ezt követõen egy besenyszögi vadásztól raboltak fegyvereket, a vadász eladásra hirdette a puskáit, ezért K. Árpád, K. István és P. Zsolt éjszaka megtámadta õt és családtagjait. Ekkor a hivatal közlése szerint még megfigyelés alatt állt K. István" - ezt korábban Ficsor Ádám, a polgári titkosszolgálatokat akkor felügyelõ tárca nélküli miniszter mondta.

A roma sorozatgyilkosságok elkövetõi 9 helyszínen 6 roma embert gyilkoltak meg. Az akciókat elõre eltervezték. A bûncselekmények értelmi szerzõje K. Árpád volt, aki, mint kiderült, egy gyermekkori sérelme miatt tervelte ki a gyilkosságokat. Ez az eset öccse, K. István megfigyelésekor is felmerült.

Link


A Nemzetbiztonsági Hivatal fõigazgatója kedden a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén elismerte, hogy a hivatal politikai befolyás alatt állt 2009-ben - mondta el a testület ülése után a bizottság fideszes alelnöke.

Demeter Ervin elmondta: Balajti László az azóta Alkotmányvédelmi Hivatallá (AVH) átnevezett intézmény fõigazgatója beszámolt arról, hogy a tavaly õszi kinevezése elõtti helyzettel "nem tud azonosulni." Demeter elmondta azt is, hogy az elmúlt hónapokban több hivatali vezetõ leváltásáról is beszámolt az AVH vezetõje, valamint arról is, hogy a 2009-es romagyilkosságok után kiderült hiányosságok miatt sokat javítottak a rendõrség és a szolgálatok közötti kommunikáción.

A bizottsági ülésrõl távozóban Kontrát Károly a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára annyit mondott: az elhangzottak alapján jó döntés volt a nemzetbiztonsági szakszolgálatok szétválasztása külön minisztériumokhoz.
Link