Megy a magyarázkodás!

Több mint tíz éve nem volt ilyen esõs a szeptember, és sorra megdõlnek az éves csapadékmennyiség százéves rekordjai is. A szeptemberi nagy esõket döntõen a korai mediterrán ciklonok okozták. Elmondjuk, miért és hogyan ázott el Magyarország, és a rossz hírünk az, hogy októberben sem várható tartósan száraz idõjárás.

Az átlagos havi csapadékmennyiség ötszöröse is lehullott 2010 szeptemberében helyenként Magyarországon, olyan település pedig alig maradt, ahol az átlag kétszeresét ne érte volna el. A sokéves átlag azt mutatja, hogy a szeptemberi csapadék az országban 35-55 mm között alakul, míg most a Bakony belsejében 285 mm-t, Gyöngyösön pedig 240 mm-t mértek. Ehhez hasonló õszkezdet legutóbb 1998-ban volt, de az egész évet tekintve 2010 sokkal különlegesebb.
Évszázados rekordok dõlnek meg
Többfelé meghaladja az 1000 mm-t a Dunántúlon és az Északi-középhegységben háromnegyed év alatt lehullott csapadék mennyisége, sõt a Bakony közepén az 1300 mm-t is eléri. Egyes területeken a mérések kezdete óta nem volt akkora éves csapadék, mint amennyi idén kilenc hónap alatt lehullott.

Ha a hátralévõ három hónapban is folytatódik a rendkívüli csapadékosság, akár az abszolút magyar rekord is megdõlhet. 1937-ben az Alpokalján, Kõszeg-Stájerházaknál 1510 mm-t mértek. A Bakonyban az év végéig túlszárnyalhatja a csapadék ezt a rekordértéket. A Kárpát-medencében a 19. század végétõl végeznek nagy területen rendszeres csapadékmérést.

Korai mediterrán ciklonok okozták a nagy esõket
A szeptemberi esõzések kialakulásának okai két nagy csoportba sorolhatók. Az õsz kezdetét erõs nyugatias légáramlások jelzik, melyek gyors frontokat mozgatnak, amelyekbõl egyébként is gyakran fordult elõ esõ, zápor. Egyes hidegfrontok esetén zivatarok is kialakultak - szeptember elsõ hetére ez volt a jellemzõ.
Az évszakhoz képest hûvösebb légtömegek sodródtak Közép-Európa fölé, így a magasabb hegyekben leesett az elsõ hó, nem is akármilyen mennyiségben: a Magas-Tátrában 80 centiméteres friss hóréteg alakult ki, ami az õsz legelején ritkaságnak számít (az más kérdés, hogy ez a hómennyiség néhány nap alatt el is olvadt).
A másik, ennél jelentõsebb hatás a Földközi-tenger közepén kialakuló ciklonokhoz köthetõ. Az Olaszország felett kimélyülõ, alacsony nyomású légköri képzõdmények leginkább októbertõl decemberig jellemzik a térség idõjárását, most viszont a folyamat egy hónapot elõre sietett. Ezeknek az 1000-2000 kilométer átmérõjû légörvényeknek a központi részén rendezett feláramlás zajlik, amely felszívja az alsóbb szinteken beáramló mediterrán levegõt. A nagy abszolút nedvességtartalmú levegõ felemelkedése tartós, intenzív csapadékot okoz. Két ilyen ciklon hozta a legtöbb esõt és az ezzel járó áradásokat Magyarországra.
Szeptember 10-11-én haladt át a Kárpát-medencén az elsõ mediterrán ciklon, amelybõl például a fõvárosban 60-70, a Mátra térségében 100-120 mm csapadék hullott. A Mátra környéki patakok gyors áradásnak indultak, amely a Zagyván harmadfokú készültségnek megfelelõ árhullámhoz vezetett.

A második földközi-tengeri légörvény szeptember 24-én képzõdött az Adria északi része felett. Eleinte a tengerparti városokban hozott kiadós esõzést - néhol erõs villámlással járó heves záporokat -, majd Szlovéniát és Ausztria nyugati felét érte el a csapadéksáv. Szeptember 25-26-án újabb 40-70 mm esõ hullott a Dunántúlon és az Északi-középhegységben, sõt a Bakony közepén a 100 mm-t is megközelítette a csapadék mennyisége. Ezúttal a nyugati határszélen áradtak meg a patakok, kisebb folyók, a Rábán és a Zalán közepes árhullám vonult le.
A folyók áradásánál talán még nagyobb problémát okozott a belvíz, amely az õszi mezõgazdasági munkákat lehetetlenítette el. Vasárnap a ciklon és az intenzív csapadéksáv tovább vonult északi irányba, és Németországban, Csehországban, valamint Lengyelországban okozott újabb áradásokat.

Az október sem lesz száraz
A rendkívül csapadékos év tehát ahhoz köthetõ, hogy a kontinens középsõ részén a szokásosnál gyakrabban jelentek meg ciklonok és azok frontjai. A ciklonoknak döntõ jelentõségük van a szubtrópusi és szubpoláris légtömegek közötti átkeveredésben. Az egész mérsékelt övi zónát nézve azonban nem volt számottevõ változás, hiszen például a Kelet-európai-síkságon az átlagosnál többször épült fel tartósan csendes idõjárást hozó anticiklon, ritkábban játszódtak le a térségre jellemzõ hidegbetörések. Az átkeveredés térbeli eltolódására nincs egyértelmû magyarázat, igazából még belefér a mérsékelt öv éghajlati sajátosságaiba.
Úgy tûnik, tartósan száraz idõjárás októberben sem várható. A legfrissebb elõrejelzések szerint hétvégén és hétfõn, október 4-én még nyugodt lesz a légkör. A több-kevesebb napsütést átmeneti felhõsödés szakítja meg, és kissé erõsödik a nappali felmelegedés. Keddtõl azonban az ország egyes részein ismét elered az esõ.

Forrás: Link