Különös figyelmet kötelesek fordítani ezentúl a rendõrök az eltérõ kultúrájú közösségekre, és ebben a kisebbségi összekötõ segítségét is igénybe vehetik - erre utasította beosztottjait az országos rendõrfõkapitány december 30-án kiadott utasításában. A hvg.hu által megkeresett kriminológusok és rendészeti szakemberek véleménye eltér az új utasításról: többen úgy vélik, a rendelkezés önmagában nem fogja csökkenteni a testületen belül nyilvánvalóan meglévõ elõítéletességet, mások viszont úgy vélik, ha ez több lesz, mint egy bürokratikus húzás, akkor segítheti a rendõrök munkáját.


Különleges szabályok szerint dolgoznak januártól a "multikulturális környezetben" tevékenykedõ, idegenrendészeti kérdésekkel foglalkozó rendõrök: az erre vonatkozó utasítást tavaly év végén adta ki Hatala József országos rendõrfõkapitány.
A Magyar Közlönyben december 30-án megjelent utasítás leginkább a már korábban is létezõ kisebbségi összekötõ szerepét hangsúlyozza a rendõri megelõzõ-értékelõ tevékenységben. Az összekötõ feladata az, hogy felvegye a kapcsolatot az eltérõ kultúrájú közösségek, a gyámügyi szervezetek, az idegenrendészeti és menekültügyi szervezetek, valamint az érintett kisebbségek felzárkóztatásával foglalkozó társadalmi szervezetek vezetõivel. De a kisebbségi összekötõ a tapasztalatokról „legalább évi egy alkalommal” szemináriumokat is szervez, valamint az összegyûjtött információit megosztja a Nemzeti Nyomozó Irodán, a Készenléti Rendõrségen, a Repülõtéri Rendõr Igazgatóságon, valamint a határrendészeti kirendeltségeken dolgozókkal.
A fõkapitányi utasítás szerint a rendõrök akkor is igénybe vehetik a kisebbségi összekötõ segítségét, ha olyan esemény történik, amely egy kisebbségnél elfogadott, ugyanakkor a többségi társadalom normái szerint deviánsnak számít. Akár úgy, hogy bûnügyi helyszíneken az összekötõ szaktanácsadóként járul hozzá a szemle lebonyolításához. Mindezeken túl a kisebbségi összekötõk bekapcsolódhatnak a bûnmegelõzésbe is, mondjuk úgy, hogy iskolákban elõadást tartanak a többségitõl eltérõ viselkedési formákkal kapcsolatban.
A kisebbségi összekötõ mellett a körzeti megbízottakra is számos feladat hárul a jövõben rendõrség bûnmegelõzõ és értékelõ tevékenységében. Az utasítás rájuk testálja azt, hogy az adott településen lakó vagy rendszeresen ott tartózkodó, eltérõ kultúrájú közösségekre különös figyelmet fordítsanak, figyelemmel kísérjék életviszonyaikat, illetve azt, hogy ezeknek a közösségeknek a képviseletét ellátó személyek elérhetõségeit továbbítsák a helyi kisebbségi összekötõ részére.
Elõítéletes rendõrök
A bûnüldõzõ, nyomozó szerveknél évek óta téma, hogy miként lehet a rendõrök kisebbségekkel, elsõsorban a romákkal szemben megmutatkozó elõítéletességét csökkenteni. Egy évtizeddel ezelõtt hatalmas port kavart a Rendõrtiszti Fõiskolán a cigánysággal kapcsolatban végrehajtott vizsgálat, amely szerint már a hallgatók is elõítéletesek. Szintén felháborodást keltett az az eset, amikor a rendõrség belsõ internetes fórumán a rendõrök a romákról cseréltek véleményt, durva kirohanásokkal a cigányság ellen. Ugyanakkor az elõítéletességrõl szóló vizsgálatok azt mutatták, hogy nemcsak a rendõröknek, hanem a magyar társadalom nagy részének is fenntartásai vannak a romákkal szemben.


Intézkedõ rendõrök Gyöngyöspatán - csak óvatosan!
Fotó: MTI
A rendõrség vezetõi a kipattant ügyeket követõen több módon igyekeztek csökkenteni az állomány elõítéletességét: felvételt hirdettek romák számára, segítették a rendõrnek jelentkezõ roma fiatalok szakközépiskolákba való bekerülését. Ezeken kívül együttmûködési megállapodásokat kötöttek cigány kisebbségi önkormányzatokkal, s külön romaügyi referenseket állítottak munkába. Ezzel együtt a rendõri vezetõk folyamatosan hangsúlyozták, hogy olyan társadalmi és szociális kérdésekrõl van szó, amit a rendõrség nem tud egyedül megoldani.
A hvg.hu által megkérdezett kisrendõrök szerint a körzeti megbízottnak ismernie kell a területén lakókat, ezért nem igazán értették, hogy mit jelent a kisebbségek tagjaira vonatkozó különös figyelem. Ilyen, mint hozzátették, a szolgálati szabályzatban nem is szerepel.
Eredmény csak évek múlva várható
A jó szándék mindenesetre megvan az ORFK utasításában, mert azt hangsúlyozza, hogy a kisebbségektõl nem elzárkózni kell, hanem együttmûködni velük, ugyanakkor az elõítéletek levezetéséhez kevés egy utasítás - mondta a hvg.hu-nak Finszter Géza, az Országos Kriminológiai Intézet fõmunkatársa.
„Ilyen típusú utasítással itthon még nem találkoztam, holott szinte minden európai országban, a multikulturális társadalmakban akadnak ilyen megoldások" - mondta Finszter. Példaként Hollandiát említette, ahol jelentõs az eltérõ kultúrájú bevándorlók száma, ezért minden rendõrnek olyan oktatási programon kell részt vennie, amelyen az etnikai csoportok hagyományaival, szokásaival ismerkedik. Amikor az 1990-es években Franciaországban azt tapasztalták, hogy a rendõri állományban is felütötte a fejét az idegengyûlölet, akkor rögtön megoldást kerestek a problémára. Finszter szerint nevén nevezték a dolgot azzal együtt, hogy hangsúlyozták, nem tûrik. A helyzet megoldása pedig az lett, hogy minden rendõri szolgálati helyen kitették az Emberi Jogok Deklarációját.


Járõrözõ rendõrök a magyar-szerb határon - figyelnek a migránsokra
Fotó: Túry Gergely
„Minden centralizált szervezet sok bürokratikus elemet vesz fel, ezért a problémamegoldás az utasításban megfogalmazottnál bonyolultabb. Szemlélet és a szakmai kultúra változása is szükséges hozzá, ezekben pedig azonnal nem, csak évek alatt érhetõ el eredmény. Akkor látszik majd az is, milyen további teendõk vannak még” - hangsúlyozta Finszter, aki reméli, hogy a fõkapitányi rendelkezéssel nem csak "letudni" akarják az ügyet a rendõrségen. A kriminológus azt mondta, korábban az ilyen típusú ORFK-utasítások úgy születtek, hogy volt egy bevezetõ rész, amelyben megindokolták, hogy miért volt szükség a rendelkezésre. „Így az utasításba belekerült egy kis önkritika is. Például az, hogy az elõítéletesség, amely a kutatások szerint jelen van az állományban, elfogadhatatlan és tenni kell ellene, ez az intézkedés célja.”
Más a valóság az utasításhoz képest?
Egy név nélkül nyilatkozó rendészeti szakember, hivatásos rendõr szerint viszont a decemberi ORFK-utasítás semmit újat nem mond. "Jó lenne tudni, miért adták ki az utasítást. Ugyanis egy tavaly tavaszi utasítás már elõírta azt, hogy miként kell a rendõrnek a kisebbségekkel tartani a kapcsolatot" - mondta a szakember. Szerinte a kitûzött cél sem újkeletû, hiszen az, hogy elõzzük meg a bûnt, nem mostani szlogen.
A szakember szerint felesleges erre egy külön utasítás, elég, ha a hivatásos betartja az etikai kódexben is szereplõ emberi méltóság tiszteletben tartását, illetve hangsúlyozta, hogy az a normális eset, ha a rendõr mindenkivel szemben - az egyenlõ bánásmód elve alapján - intézkedik, aki megsérti a törvényt. Megjegyezte azt is, hogy ha a felderítésekbe szakmai tanácsadóként bekapcsolódik a kisebbségi összekötõ, akkor a közösségén belül elveszíti a tekintélyét. Mindehhez megosztotta az egyik szakmai tapasztalatát is. „A kisrendõröktõl a fõnökeik - mint arról nekem többen beszámoltak - kimondva vagy kimondatlanul, azt várják el, hogy erõteljesen, keményen lépjenek fel azokkal szemben, akik elkövetnek valamit, és szó sincs arról, hogy támogatóan, a közösség részeként intézkedjenek az állampolgárokkal szemben.”
Link