Ez a három lehetséges út áll a kormány elõtt, ha nem jön be a jelenlegi taktikája.
Még az sem biztos, hogy az IMF tárgyal Magyarországgal, de ha igen, akkor is csak a szigorú feltételekkel adható megoldásról. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója a Fellegi Tamással történt találkozón a makrogazdasági egyensúly megteremtését szolgáló magyar kormányzati lépések meghozatalát nevezte meg a tárgyalások feltételének. De az európai hatóságok és intézmények támogatása szintén kulcsfontosságú a pénzügyi segítséghez. Az Európai Bizottság három jogszabályt kifogásol: a jegybanktörvényt, a bírók nyugdíjazásának elõrehozatalát és az ombudsman idõ elõtti leváltását.

A taktika, ami bejöhet...

Lapunk kérdésére a Századvég elemzõje hangsúlyozta: mozgástér mindig van, a mostani tárgyalásoknak az a lényege, hogy a felek pozíciói közeledjenek. „Eljutottunk abba a fázisba, hogy mindkét fél a maga erejét próbálja demonstrálni” – fogalmazott Kumin Ferenc. Hozzátette: ez azért szokatlan, mert korábban Magyarország könnyen elfogadott minden feltételt, ám egy politikai oldalnak meg kell különböztetnie magát elõdeitõl egy ilyen helyzetben. „A kormány választói is ezt várják tõle, valamint azt, hogy úgy oldja meg a helyzetet, hogy annak ne összeomlás legyen a vége. A kormány annak reményében ilyen kemény, hogy sikerül az IMF és az Európai Bizottság pozícióját közelíteni a magyar állásponthoz. Erre én látok esélyt” – mondta Kumin Ferenc. Szerinte ugyanis, ha a másik oldal látja, hogy magyar részrõl van elmozdulási szándék, azt honorálni fogják. Ez még csak a párbeszéd kezdete” – véli az elemzõ.

Szûk mozgástér

Egy másik szakértõ szerint viszont ebben a helyzetben nagyon szûk mozgástere van a magyar kormánynak.” Az IMF hitele nélkül hosszabb távon lehetetlenné válhat az állam finanszírozhatóságának fenntartása. Ugyanakkor amennyiben nem jön létre a hitelmegállapodás, az egyben azt is jelenti, hogy a kormány és az Európai Unió közötti viszony végletesen megromlik. Ebben az esetben nem kizárható, hogy a nemzetközi elvárásokkal nem foglalkozva újabb unortodox lépésekkel - például a jegybanki valutatartalék felhasználása - jut ideiglenes forrásokhoz az ország” – mondta lapunk kérdésére Juhász Attila. A Political Capital vezetõ elemzõje hozzátette: ezek kizárólag átmeneti megoldást jelentenének, Magyarország számára tehát ma valójában nincs alternatívája a megegyezésnek.

Elsõ forgatókönyv: megállapodás, konfliktusokkal

A szakértõ szerint végsõ soron a magyar kormány döntéseitõl függõen három alapvetõ forgatókönyv következhet. Az elsõ, hogy létrejön a megállapodás úgy, hogy magyar kormányfõ vállalja az ennek érdekében szükséges gazdaságpolitikai és politikai fordulat árát. „Ez nagy valószínûséggel a megállapodás végrehajtásának akadozásával és a kormány és nemzetközi szervezetek közötti állandóan kiújuló konfliktusokkal jár majd együtt” – fogalmazott Juhász Attila.

Második forgatókönyv: Orbán megy

A második forgatókönyv, hogy létrejön a megállapodás úgy, hogy a magyar kormányfõ nem vállalja az ennek érdekében szükséges gazdaságpolitikai és politikai fordulat árát. „Ez a kormányfõi tisztség átengedését jelentené, amely által azonban óhatatlanul instabilabbá válna a továbbra is a Fidesz többségére épülõ kormányzás, mivel a kormánypárt társadalmi támogatottsága és a Fidesz-KDNP belsõ kohéziója elsõsorban Orbán Viktor személyéhez köthetõ” – hangsúlyozta a szakértõ.

Harmadik forgatókönyv: nincs megállapodás

Végül pedig: nem jön létre megállapodás, amelynek a következtében a kormány a jegybanki tartalék és néhány egyéb belsõ forrás (pl. Mol-részvények eladása) felhasználásra kényszerülne rá. „Tartósan azonban ezzel sem lenne képes biztosítani az ország finanszírozását, így legkésõbb a harmadik negyedévre az államcsõd valós veszéllyé válhatna” – mondta Juhász Attila.

Az elemzõ hozzátette: sajtótalálgatások szerint kormányzati körökben lehet olyan vélekedés is, amely szerint ebben az esetben egy irányított államcsõd nem is lenne rossz megoldás. Ezek az elképzelések azonban kizárólag pénzügyi-gazdasági szempontból értékelik a lehetséges következményeket és nem számolnak a csõd veszélyes belpolitikai következményeivel. Juhász Attila emlékeztetett: a sokszor „sikeres államcsõdként” emlegetett Argentínában például megbukott a kormány. Az irányított államcsõd esetleges hívei ráadásul nem számolnak azzal sem, hogy egy megfelelõen irányított államcsõd csak a jelenleginél jóval nagyobb nemzetközi támogatottsággal válna lehetségessé (mint például Görögország esetében).
Link