Bejelentkezés
Schmitt nincs egyedül: kamu doktorik, megvásárolt nyelvvizsgák
A Schmitt Pál doktori disszertációja körül kirobbant plágiumbotrány nem az elsõ a magyar politikai életben. Zavaros életrajzok, megvásárolt nyelvvizsgák, alaptalanul feltüntetett doktori címek eddig is fel-felbukkantak.
Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével – derítette ki a hvg.hu. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvetõ követelményeinek sem, ennek ellenére summa cum laude minõsítést kapott bírálóitól. Az államfõ esete azonban nem egyedülálló a magyar politikatörténetben.
Csak a honlapot díszítette a doktori cím?
Dobolyi Alexandra önéletrajza például hemzsegett a pontatlanságoktól abban az idõszakban, amikor még az Európai Parlament szocialista frakciójának tagjaként tevékenykedett (2004-2009). A tanulmányairól szóló részek egészen zavarosak voltak, de az sem volt világos, miért tüntette fel saját magát az I. kerület díszpolgáraként, amikor ennek nyoma sem volt a Budavári Önkormányzat honlapján.
A legfurcsább önéletrajzi elem azonban az õ esetében is a doktori cím jogosulatlan használata volt. Ahogy arról korábban részletesen beszámoltunk, Dobolyi – legalábbis életrajzai és a róla szóló írások tanúsága szerint – 2000 (?) után doktori iskolába járt, az viszont nem teljesen világos, hogy hol és mit tanult.
Az MSZP-s életrajz szerint a pécsi egyetem társadalomtudományi karán vett részt PhD-képzésben 2000 és 2003 között. Ilyen szervezeti fakultás azonban nem volt a baranyai egyetemen, a felnõttképzési és emberi erõforrás-fejlesztési karon pedig, ahova elméletileg szintén járt, nincs doktori képzés. Az EP-bulletin és -honlap némileg mást mondott: ott úgy szerepel, 1999 és 2002 között járt doktori iskolába.
Dobolyi Alexandra. Tudtán kívül
Fotó: Végel Dániel
Vannak olyan dokumentumok, amelyek szerint a szocialista képviselõnõ az ELTE-n folytatta tudományos fokozatszerzését, mégpedig történelmi témában Az újkori szociáldemokrácia Magyarországon címmel. Dobolyi azóta frissített honlapja szerint az újtörténeti tanszéken tanult, csakhogy ilyen szervezeti egység sincs az ELTE-n. Mindez persze lehet elírás is (mint ahogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem neve most is rosszul szerepel oldalán), azt viszont végképp nehéz hova tenni, hogy a dobolyi.hu nyitóoldalának alján a politikus miért szerepelt dr. Dobolyi Alexandraként.
Az egykori EP-képviselõ a hvg.hu-nak 2007-ben mindezt így magyarázta meg: elõször Pécsett járt a természettudományi kar (!) doktori képzésére, majd átjelentkezett az ELTE-re, ám elfoglaltsága miatt még valóban nem fejezte be a doktori tanulmányait. Arra nem adott magyarázatot szerkesztõségünknek, miért szerepelt a honlapján dr. Dobolyiként, ez a titulus viszont késõbb el is tûnt onnan.
Botrány után is van élet
A 2002-es nyíregyházi nyelvvizsgabotrányban több közszereplõ is érintett volt: rendõrök mellett vezetõ beosztásban dolgozó személy, önkormányzati képviselõ, egyetemi oktató és a szabolcsi média világában tevékenykedõ diplomás ember helyett is két fõiskolai hallgató ment el nyelvvizsgázni alkalmanként 40-150 ezer forintért. Az egy évig tartó vizsgálat után a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ügyészségi Nyomozóhivatal harminc gyanúsított ellen nyújtott be vádiratot a bírósághoz.
A fõiskolások olyanok helyett mentek el nyelvvizsgázni pénzért, akik megszerezték ugyan a diplomájukat, de a kötelezõ nyelvvizsgát nem tették le. A fõszervezõ lakásán tartott házkutatás során több hamisított személyi igazolvány került elõ, amelyekben az érintettek fényképe is szerepelt, de meglett az a lista is, amely az ügyfelek nevét tartalmazta.
Miután a botrány kirobbant, és az õ nevét is összefüggésbe hozták az üggyel, Mezõ Ferenc fideszes debreceni önkormányzati képviselõ azonnali hatállyal lemondott képviselõi mandátumáról, és párttagságát is felfüggesztette. Mezõ ez utóbbit azzal magyarázta: nem akarta, hogy az eset miatt méltatlan támadás érje a Fideszt, mandátumáról pedig azért mondott le, hogy erkölcsileg õ maga se legyen támadható.
Nyelvvizsgázók. Mi van a fülük mögött?
Fotó: Túry Gergely
Bár az egykori politikus meg volt róla gyõzõdve, hogy a tárgyalás során bebizonyosodik az ártatlansága, 2003-ban 60 ezer forint pénzbírságra büntette a Nyíregyházi Városi Bíróság nyelvvizsgával való visszaélés miatt, emellett pedig nemcsak a közgyûlésbõl, de a Debreceni Egyetemen betöltött tanári állásából is távoznia kellett. Mezõ ennek ellenére hamar talpra állt: nem sokkal késõbb tanácsadóként kezdett el dolgozni a debreceni önkormányzatnál, jelenleg pedig az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatóhelyettese. Abszurd csavar az ügyben, hogy Mezõ egyébként két idegen nyelven is olvas és beszél.
Újabb titokzatos doktori
Hasonló botrányba keveredett még 1999-ben Szombathely akkori fideszes polgármestere, Szabó Gábor is, aki ellen egy névtelen feljelentés alapján indult rendõrségi, majd ügyészségi vizsgálat. A vád szerint a politikus doktori címének megszerzésekor hamis nyelvvizsga-bizonyítványt használt fel. Szabó késõbb be is ismerte: nincs nyelvvizsgája, csak zárószigorlatot tett a szombathelyi tanárképzõ fõiskolán oroszból.
Az akkori polgármester megtarthatta párttagságát, a helyi fideszes többségû közgyûlési frakció pedig az önkormányzati ciklus végéig kitartott mellette. Szabó végül 2006 júniusában kilépett a Fideszbõl, megvált addigi frakciójától, pályafutását az MDF-ben folytatta, õsszel pedig már az MDF polgármesterjelöltjeként indult a helyhatósági választáson a Fidesz-KDNP-Pro Savaria jelöltjével szemben. 2006-2010 között alpolgármesteri tisztséget vállalt és a szocialista-szabad demokrata városvezetést támogatta.
Mindent hamisítanak
Félévente egyébként legkevesebb tíz alkalommal kényszerül feljelentést tenni a szaktárcához tartozó, oktatásszervezéssel foglalkozó Oktatási Hivatal (OH) nyelvvizsga-hamisítás gyanúja miatt – tájékoztatta a HVG-t korábban Bakonyi László, az OH elnöke. Magyarországon jelenleg minden tizedik nyelvvizsga-bizonyítvány hamis. Ráadásul „hamisítanak mindent” – a világnyelvek ismeretét igazoló okmányokon kívül kínai, eszperantó, lovári cigány papírokat is, mondta Bakonyi. A csalásnak két formája létezik. Egyik a „piacon vásárolt” okmány, a másik az, ami valódi ugyan, csakhogy a vizsgát nem a tulajdonosa tette le, hanem helyette valaki más.
Az MDF a 2010-es önkormányzati választásokon is Szabó Gábort indította volna Szombathelyen, de sem a polgármesterjelöltnek, sem az egyéni jelölteknek nem sikerült leadniuk a hivatalos jelöltséghez szükséges számú ajánlószelvényt.
Villámdiploma
A Pécsi Ítélõtábla 2005-ben 72 ezer forint pénzbüntetésre ítélte Buzássy Lajos korábbi helyettes államtitkárt, aki a 90-es évek második felében jogtalanul próbált magának egyetemi diplomát és doktori címet szerezni a budapesti Kertészeti Egyetemen.
Buzássyt, aki a Horn-kormány idején, 1996 februárja és 1997 nyara között volt a Földmûvelési Minisztérium helyettes államtitkára, folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisításban mondták ki bûnösnek, de pénzbüntetésre ítélték az egyetem akkori rektorát és a kertészeti kar dékánját is, míg a dékánhelyettes és a Doktori Tanács vezetõje megrovásban részesültek.
A vádirat szerint Buzássynak, aki fõiskolai szintû diplomával rendelkezett, egyetemi végzettséget igazoló okiratra lett volna szüksége helyettes államtitkári kinevezéséhez. Habár az okiratot csak egy hároméves kurzussal szerezhette volna meg, az egyetem vezetõi alig két hónap alatt megadták a politikusnak a diplomát.
A volt helyettes államtitkár ezután vérszemet kapott, és 1996 augusztusában úgy döntött, doktori címet is szerez. Az egyetem Doktori Tanácsa annak ellenére, hogy Buzássynak nem volt nyelvvizsgája, meg is adta volna neki a címet, ha gyors tudományos karrierje nem vált volna parlamenti témává.
Az ügyet Bogárdi Zoltán, az MDF országgyûlési képviselõje robbantotta ki egy parlamenti interpellációban, melynek hatására elõször Magyar Bálint kultuszminiszter indított vizsgálatot, majd a Kertészeti Egyetem rektora is lépett.
Buzássy a Magyar Nemzetnek nyilatkozva akkor azt mondta: az egyetemi diploma megszerzésének szabályait nem ismerte, amit neki elõírtak, azt teljesítette, így jóhiszemûen járt el. A doktori vizsgát pedig – szakdolgozata magas színvonala alapján – a rektor javasolta neki.
Titokzatos zárolás
A fentiektõl eltér Horn Gyula esete, akinek kandidátusi disszertációja rejtélyes körülmények között "tûnt el". Ahogy az az Országgyûlés honlapjára feltöltött életrajzából is kiderül: Horn 1977-ben A jugoszláv gazdasági rendszer elemzése címû disszertációját megvédve a közgazdaság-tudományok kandidátusa tudományos fokozatot szerzett.
A magyarországi kandidátusok és akadémiai doktorok disszertációit a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában bárki elolvashatja, ahogy azonban arról 1994-ben a Beszélõ beszámolt, Horn Gyula értekezése egy idõre teljesen elérhetetlenné vált. 1994-ben az MTA-nál, illetve a Doktori Tanács jogelõdjeként funkcionáló Tudományos Minõsítõ Bizottságnál (TMB) sem lehetett fellelni, annak ellenére, hogy hetente keresték.
Amikor a Mai Nap újságírója is szerette volna elolvasni a disszertációt, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kézirattárában közölték vele, hogy a mû „zárolt anyag", és nem kutatható. Az anyag titkossá minõsítésével kapcsolatban vizsgálatot folytatott Majtényi László akkori adatvédelmi biztos, melynek során kiderült: az írást sokáig az MTA kézirattára õrizte, de 1994-ben a TMB bekérte, hogy megvizsgálja, indokolt-e még a zárolás fenntartása.
Horn Gyula. Elõbb kandidált, majd meglepõdött
Fotó: Bánkuti András
Az MTA Doktori Tanácsának elnöke többszöri levélváltás után közölte, hogy a zárt védést egyfelõl az MTA Világgazdasági Kutató Intézetében megtartott elõzetes munkahelyi vita résztvevõi javasolták, másfelõl az MSZMP KB Külügyi Osztályának vezetõje, aki azt kérte, hogy „a védés ne legyen teljesen nyilvános". Az MTA irattárában végzett tüzetes vizsgálat ellenére azonban nem találták meg azt a szakbizottsági határozatot, amely a dolgozat védésének és õrzésének zárt kezelését rendelte volna el.
Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló szerint az 1980 elõtt keletkezett minõsített iratok minõsítését a törvény hatálybalépésétõl (1995. július 1.) számított egy éven belül felül kell vizsgálni, e határidõ elteltével pedig megszûnik a minõsítésük. Ezért ha Horn disszertációja minõsítve lett volna, akkor a határidõ után elvesztette volna minõsítését. A beszerzett iratokból azonban kitûnik, a disszertáció nem is volt minõsítve.
A tudományos alkotások nyilvánosságát, ha a szerzõ országosan ismert közszereplõ, politikus, a mû titokminõsítése hiányában – tekintettel a társadalom információigényére is – biztosítani kell, ezért Majtényi végül arra jutott, hogy Horn Gyula 1977-es kandidátusi disszertációja nem lehet zárolt anyag.
Horn meglepõdött
Horn Gyula 1997-ben azt nyilatkozta: disszertációját ma is vállalja, és nem zárkózik el attól, hogy abba kutatók vagy a nyilvánosság betekintsen. A volt kormányfõ saját bevallása szerint a sajtóból értesült arról, hogy vita folyik kandidátusi disszertációjáról. Ha olyasmit találnának benne az arra hivatottak, ami sértené a Magyar Köztársaság érdekeit, akkor ezt mondják ki, de azért szeretné, ha õt is megkérdeznék - fejtette ki Horn, aki "nem vette rossz néven", hogy az MTA Doktori Tanácsa a tudta nélkül zároltatta a dokumentumot, hiszen annak idején zártkörû védést szerveztek: egy másik ország belsõ helyzetével, a jugoszláv gazdaságpolitikával foglalkozott a tanulmány, ami akkor állami érdekeket sérthetett. Meglehet, Horn többet is tudhatott a korábbi titkosításról, az adatvédelmi biztos szerint ugyanis éppen annak az MSZMP KB Külügyi Osztályának vezetõje kérte a zárolást, ahol Horn másfél évtizedig dolgozott, 1984-85-ben egyenesen osztályvezetõként. Ad absurdum tehát õ maga is kérhette a speciális bánásmódot, de ezt jelenleg dõreség lenne kijelenteni.
Link
Egyre kínosabb: Schmitt Pállal foglalkozik a világsajtó
Schmitt Pál ügye is téma lett az európai sajtóban
A Frankfurter Allgemeine Zeitung címû konzervatív német lap a címlapján számolt be az államfõ elleni plágiumvádról, és kommentárt is közölt az üggyel összefüggésben, amelyrõl a Handelsblatt címû német üzleti lap és az osztrák Der Standard is írt. Nagy terjedelemben, kommentáló elemek nélkül ismerteti a bolgár média - napilapok, hírportálok, televíziós híradók, sõt az Ataka nacionalista párt hírlevele is - a Schmitt Pál államfõ ellen felmerült plágiumgyanút.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) címû konzervatív német lap a címlapján Plágiumvád Schmitt ellen címmel közölt beszámolót. A szerzõ, Georg Paul Hefty az államfõ munkásságának állomásait ismertetve kiemelte, hogy Schmitt Pál „jelentõs sportpolitikai funkciókat" töltött be „a kommunista egypárti uralom idején és a demokrácia 21 évében egyaránt", doktori címét pedig ugyan évekig nem használta, amióta viszont megválasztották államfõnek, a neve elõtt szerepel a titulus.
Hefty kommentárban is foglalkozott az üggyel. „Leleplezett" címû írásában megjegyezte: csak idõ kérdése volt, hogy mikor vizsgálják meg „elektronmikroszkóppal" a doktori értekezést, hiszen Schmitt Pállal korábban is több miniszterelnök „ékeskedett", és biztosan "bosszantotta a versenytársakat", hogy Orbán Viktor „csúcsra járatta a zászlóshajóprojektet az olimpiai- és világbajnok jól csengõ nevével". Hozzátette: nemcsak Schmitt és a Fidesz veszíthet tekintélyébõl, ha megdönthetetlennek bizonyulnak a plágiumvádat alátámasztó bizonyítékok, hanem a tudományos szféra is.
A Handelsblatt címû üzleti lapban Stefan Menzel bécsi tudósító Plagizáló a magyar államfõ? címmel közölt beszámolót, amelyben a doktori disszertációjával kapcsolatban felmerült és igaznak bizonyult plágiumvádak miatt lemondásra kényszerült Karl Theodor zu Guttenberg volt német védelmi miniszterre utalva feltette a kérdést, hogy vajon Magyarországon is kialakul-e „Guttenberg-eset".
A Der Standard nyomtatott kiadásában megjelent tudósítás ismertette a HVG cikkét Schmitt Pál disszertációjával kapcsolatban és azt, hogy az elnöki hivatal visszautasította a lap állításait. A liberális lap tudósítója, Gregor Mayer szerint az elnöki hivatal állítását, miszerint mindkét munka forrásául az Olimpiai Bizottság jegyzõkönyvei szolgáltak, nem lehet ellenõrizni, „mert a disszertáció egyáltalán nem tartalmaz lábjegyzeteket és nem jelez idézeteket". A lap szerint „rejtélyesnek tûnik", hogyan hagyhatták jóvá a munkát doktori értekezésként. „Magyarázatul szolgálhat, hogy Schmitt mindig jó viszonyt ápolt a mindenkori hatalmon lévõkkel". A szerzõ szerint ez egyaránt érvényes a kommunizmus idõszakára, a rendszerváltás utáni szocialista kormányok és Orbán Viktor kormányzása idejére. „Ezért vélhetõen nem talál meghallgatásra az ellenzék lemondásra való felhívása" - írta.
A BNT bolgár közszolgálati televízió különtudósítója a csütörtök esti híradóban helyszíni riportban számolt be a Magyarországot sújtó „nehéz pénzügyi helyzet, a lakosság elégedetlensége és az EU-bírálatok mellett megjelenõ államügyrõl". A tévé megszólaltatta Gavra Gábort, a hvg.hu fõszerkesztõjét is, aki elmondta, hogy nem kívánja felfedni a szerzõt, és hogy hetekig ellenõrizték minden szempontból a cikk tartalmát.
A BNT telefoninterjút is készített a 2005-ben elhunyt bolgár tudós lányával, Malina Georgievával, aki elmondta, hogy az apja ismerte Schmitt Pált, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagját. Ugyanakkor kijelentette: határozottan tudja, hogy az apja teljesen egyedül dolgozott.
A Szvobodno Szlovo hírportál „A mi szerzõnktõl lopott a magyar elnök" címû írásban számol be a plágiumgyanú okozta botrányról, idézve a köztársasági elnök hivatalának határozott cáfolatát.
A Monitor címû napilap honlapján pénteken ismerteti Georgiev rövid életrajzát. A lap szerint õ az egyetlen bolgár, aki mindmáig a lausanne-i Olimpiai Múzeumban dolgozott, a múzeum oktatási osztályának munkatársa volt.
„A magyar elnök nem plagizált a bolgár Nikolaj Georgievtõl" címû írásában pénteken az Ataka nacionalista párt hírlevelében a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva azt írta, hogy Schmitt Pál elutasította a magyar folyóiratban megjelent állítást, amely szerint doktori disszertációja egy részét egy bolgár hasonló témájú munkájából másolta volna.
Link
Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével – derítette ki a hvg.hu. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvetõ követelményeinek sem, ennek ellenére summa cum laude minõsítést kapott bírálóitól. Az államfõ esete azonban nem egyedülálló a magyar politikatörténetben.
Csak a honlapot díszítette a doktori cím?
Dobolyi Alexandra önéletrajza például hemzsegett a pontatlanságoktól abban az idõszakban, amikor még az Európai Parlament szocialista frakciójának tagjaként tevékenykedett (2004-2009). A tanulmányairól szóló részek egészen zavarosak voltak, de az sem volt világos, miért tüntette fel saját magát az I. kerület díszpolgáraként, amikor ennek nyoma sem volt a Budavári Önkormányzat honlapján.
A legfurcsább önéletrajzi elem azonban az õ esetében is a doktori cím jogosulatlan használata volt. Ahogy arról korábban részletesen beszámoltunk, Dobolyi – legalábbis életrajzai és a róla szóló írások tanúsága szerint – 2000 (?) után doktori iskolába járt, az viszont nem teljesen világos, hogy hol és mit tanult.
Az MSZP-s életrajz szerint a pécsi egyetem társadalomtudományi karán vett részt PhD-képzésben 2000 és 2003 között. Ilyen szervezeti fakultás azonban nem volt a baranyai egyetemen, a felnõttképzési és emberi erõforrás-fejlesztési karon pedig, ahova elméletileg szintén járt, nincs doktori képzés. Az EP-bulletin és -honlap némileg mást mondott: ott úgy szerepel, 1999 és 2002 között járt doktori iskolába.
Dobolyi Alexandra. Tudtán kívül
Fotó: Végel Dániel
Vannak olyan dokumentumok, amelyek szerint a szocialista képviselõnõ az ELTE-n folytatta tudományos fokozatszerzését, mégpedig történelmi témában Az újkori szociáldemokrácia Magyarországon címmel. Dobolyi azóta frissített honlapja szerint az újtörténeti tanszéken tanult, csakhogy ilyen szervezeti egység sincs az ELTE-n. Mindez persze lehet elírás is (mint ahogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem neve most is rosszul szerepel oldalán), azt viszont végképp nehéz hova tenni, hogy a dobolyi.hu nyitóoldalának alján a politikus miért szerepelt dr. Dobolyi Alexandraként.
Az egykori EP-képviselõ a hvg.hu-nak 2007-ben mindezt így magyarázta meg: elõször Pécsett járt a természettudományi kar (!) doktori képzésére, majd átjelentkezett az ELTE-re, ám elfoglaltsága miatt még valóban nem fejezte be a doktori tanulmányait. Arra nem adott magyarázatot szerkesztõségünknek, miért szerepelt a honlapján dr. Dobolyiként, ez a titulus viszont késõbb el is tûnt onnan.
Botrány után is van élet
A 2002-es nyíregyházi nyelvvizsgabotrányban több közszereplõ is érintett volt: rendõrök mellett vezetõ beosztásban dolgozó személy, önkormányzati képviselõ, egyetemi oktató és a szabolcsi média világában tevékenykedõ diplomás ember helyett is két fõiskolai hallgató ment el nyelvvizsgázni alkalmanként 40-150 ezer forintért. Az egy évig tartó vizsgálat után a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ügyészségi Nyomozóhivatal harminc gyanúsított ellen nyújtott be vádiratot a bírósághoz.
A fõiskolások olyanok helyett mentek el nyelvvizsgázni pénzért, akik megszerezték ugyan a diplomájukat, de a kötelezõ nyelvvizsgát nem tették le. A fõszervezõ lakásán tartott házkutatás során több hamisított személyi igazolvány került elõ, amelyekben az érintettek fényképe is szerepelt, de meglett az a lista is, amely az ügyfelek nevét tartalmazta.
Miután a botrány kirobbant, és az õ nevét is összefüggésbe hozták az üggyel, Mezõ Ferenc fideszes debreceni önkormányzati képviselõ azonnali hatállyal lemondott képviselõi mandátumáról, és párttagságát is felfüggesztette. Mezõ ez utóbbit azzal magyarázta: nem akarta, hogy az eset miatt méltatlan támadás érje a Fideszt, mandátumáról pedig azért mondott le, hogy erkölcsileg õ maga se legyen támadható.
Nyelvvizsgázók. Mi van a fülük mögött?
Fotó: Túry Gergely
Bár az egykori politikus meg volt róla gyõzõdve, hogy a tárgyalás során bebizonyosodik az ártatlansága, 2003-ban 60 ezer forint pénzbírságra büntette a Nyíregyházi Városi Bíróság nyelvvizsgával való visszaélés miatt, emellett pedig nemcsak a közgyûlésbõl, de a Debreceni Egyetemen betöltött tanári állásából is távoznia kellett. Mezõ ennek ellenére hamar talpra állt: nem sokkal késõbb tanácsadóként kezdett el dolgozni a debreceni önkormányzatnál, jelenleg pedig az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatóhelyettese. Abszurd csavar az ügyben, hogy Mezõ egyébként két idegen nyelven is olvas és beszél.
Újabb titokzatos doktori
Hasonló botrányba keveredett még 1999-ben Szombathely akkori fideszes polgármestere, Szabó Gábor is, aki ellen egy névtelen feljelentés alapján indult rendõrségi, majd ügyészségi vizsgálat. A vád szerint a politikus doktori címének megszerzésekor hamis nyelvvizsga-bizonyítványt használt fel. Szabó késõbb be is ismerte: nincs nyelvvizsgája, csak zárószigorlatot tett a szombathelyi tanárképzõ fõiskolán oroszból.
Az akkori polgármester megtarthatta párttagságát, a helyi fideszes többségû közgyûlési frakció pedig az önkormányzati ciklus végéig kitartott mellette. Szabó végül 2006 júniusában kilépett a Fideszbõl, megvált addigi frakciójától, pályafutását az MDF-ben folytatta, õsszel pedig már az MDF polgármesterjelöltjeként indult a helyhatósági választáson a Fidesz-KDNP-Pro Savaria jelöltjével szemben. 2006-2010 között alpolgármesteri tisztséget vállalt és a szocialista-szabad demokrata városvezetést támogatta.
Mindent hamisítanak
Félévente egyébként legkevesebb tíz alkalommal kényszerül feljelentést tenni a szaktárcához tartozó, oktatásszervezéssel foglalkozó Oktatási Hivatal (OH) nyelvvizsga-hamisítás gyanúja miatt – tájékoztatta a HVG-t korábban Bakonyi László, az OH elnöke. Magyarországon jelenleg minden tizedik nyelvvizsga-bizonyítvány hamis. Ráadásul „hamisítanak mindent” – a világnyelvek ismeretét igazoló okmányokon kívül kínai, eszperantó, lovári cigány papírokat is, mondta Bakonyi. A csalásnak két formája létezik. Egyik a „piacon vásárolt” okmány, a másik az, ami valódi ugyan, csakhogy a vizsgát nem a tulajdonosa tette le, hanem helyette valaki más.
Az MDF a 2010-es önkormányzati választásokon is Szabó Gábort indította volna Szombathelyen, de sem a polgármesterjelöltnek, sem az egyéni jelölteknek nem sikerült leadniuk a hivatalos jelöltséghez szükséges számú ajánlószelvényt.
Villámdiploma
A Pécsi Ítélõtábla 2005-ben 72 ezer forint pénzbüntetésre ítélte Buzássy Lajos korábbi helyettes államtitkárt, aki a 90-es évek második felében jogtalanul próbált magának egyetemi diplomát és doktori címet szerezni a budapesti Kertészeti Egyetemen.
Buzássyt, aki a Horn-kormány idején, 1996 februárja és 1997 nyara között volt a Földmûvelési Minisztérium helyettes államtitkára, folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisításban mondták ki bûnösnek, de pénzbüntetésre ítélték az egyetem akkori rektorát és a kertészeti kar dékánját is, míg a dékánhelyettes és a Doktori Tanács vezetõje megrovásban részesültek.
A vádirat szerint Buzássynak, aki fõiskolai szintû diplomával rendelkezett, egyetemi végzettséget igazoló okiratra lett volna szüksége helyettes államtitkári kinevezéséhez. Habár az okiratot csak egy hároméves kurzussal szerezhette volna meg, az egyetem vezetõi alig két hónap alatt megadták a politikusnak a diplomát.
A volt helyettes államtitkár ezután vérszemet kapott, és 1996 augusztusában úgy döntött, doktori címet is szerez. Az egyetem Doktori Tanácsa annak ellenére, hogy Buzássynak nem volt nyelvvizsgája, meg is adta volna neki a címet, ha gyors tudományos karrierje nem vált volna parlamenti témává.
Az ügyet Bogárdi Zoltán, az MDF országgyûlési képviselõje robbantotta ki egy parlamenti interpellációban, melynek hatására elõször Magyar Bálint kultuszminiszter indított vizsgálatot, majd a Kertészeti Egyetem rektora is lépett.
Buzássy a Magyar Nemzetnek nyilatkozva akkor azt mondta: az egyetemi diploma megszerzésének szabályait nem ismerte, amit neki elõírtak, azt teljesítette, így jóhiszemûen járt el. A doktori vizsgát pedig – szakdolgozata magas színvonala alapján – a rektor javasolta neki.
Titokzatos zárolás
A fentiektõl eltér Horn Gyula esete, akinek kandidátusi disszertációja rejtélyes körülmények között "tûnt el". Ahogy az az Országgyûlés honlapjára feltöltött életrajzából is kiderül: Horn 1977-ben A jugoszláv gazdasági rendszer elemzése címû disszertációját megvédve a közgazdaság-tudományok kandidátusa tudományos fokozatot szerzett.
A magyarországi kandidátusok és akadémiai doktorok disszertációit a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában bárki elolvashatja, ahogy azonban arról 1994-ben a Beszélõ beszámolt, Horn Gyula értekezése egy idõre teljesen elérhetetlenné vált. 1994-ben az MTA-nál, illetve a Doktori Tanács jogelõdjeként funkcionáló Tudományos Minõsítõ Bizottságnál (TMB) sem lehetett fellelni, annak ellenére, hogy hetente keresték.
Amikor a Mai Nap újságírója is szerette volna elolvasni a disszertációt, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kézirattárában közölték vele, hogy a mû „zárolt anyag", és nem kutatható. Az anyag titkossá minõsítésével kapcsolatban vizsgálatot folytatott Majtényi László akkori adatvédelmi biztos, melynek során kiderült: az írást sokáig az MTA kézirattára õrizte, de 1994-ben a TMB bekérte, hogy megvizsgálja, indokolt-e még a zárolás fenntartása.
Horn Gyula. Elõbb kandidált, majd meglepõdött
Fotó: Bánkuti András
Az MTA Doktori Tanácsának elnöke többszöri levélváltás után közölte, hogy a zárt védést egyfelõl az MTA Világgazdasági Kutató Intézetében megtartott elõzetes munkahelyi vita résztvevõi javasolták, másfelõl az MSZMP KB Külügyi Osztályának vezetõje, aki azt kérte, hogy „a védés ne legyen teljesen nyilvános". Az MTA irattárában végzett tüzetes vizsgálat ellenére azonban nem találták meg azt a szakbizottsági határozatot, amely a dolgozat védésének és õrzésének zárt kezelését rendelte volna el.
Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló szerint az 1980 elõtt keletkezett minõsített iratok minõsítését a törvény hatálybalépésétõl (1995. július 1.) számított egy éven belül felül kell vizsgálni, e határidõ elteltével pedig megszûnik a minõsítésük. Ezért ha Horn disszertációja minõsítve lett volna, akkor a határidõ után elvesztette volna minõsítését. A beszerzett iratokból azonban kitûnik, a disszertáció nem is volt minõsítve.
A tudományos alkotások nyilvánosságát, ha a szerzõ országosan ismert közszereplõ, politikus, a mû titokminõsítése hiányában – tekintettel a társadalom információigényére is – biztosítani kell, ezért Majtényi végül arra jutott, hogy Horn Gyula 1977-es kandidátusi disszertációja nem lehet zárolt anyag.
Horn meglepõdött
Horn Gyula 1997-ben azt nyilatkozta: disszertációját ma is vállalja, és nem zárkózik el attól, hogy abba kutatók vagy a nyilvánosság betekintsen. A volt kormányfõ saját bevallása szerint a sajtóból értesült arról, hogy vita folyik kandidátusi disszertációjáról. Ha olyasmit találnának benne az arra hivatottak, ami sértené a Magyar Köztársaság érdekeit, akkor ezt mondják ki, de azért szeretné, ha õt is megkérdeznék - fejtette ki Horn, aki "nem vette rossz néven", hogy az MTA Doktori Tanácsa a tudta nélkül zároltatta a dokumentumot, hiszen annak idején zártkörû védést szerveztek: egy másik ország belsõ helyzetével, a jugoszláv gazdaságpolitikával foglalkozott a tanulmány, ami akkor állami érdekeket sérthetett. Meglehet, Horn többet is tudhatott a korábbi titkosításról, az adatvédelmi biztos szerint ugyanis éppen annak az MSZMP KB Külügyi Osztályának vezetõje kérte a zárolást, ahol Horn másfél évtizedig dolgozott, 1984-85-ben egyenesen osztályvezetõként. Ad absurdum tehát õ maga is kérhette a speciális bánásmódot, de ezt jelenleg dõreség lenne kijelenteni.
Link
Egyre kínosabb: Schmitt Pállal foglalkozik a világsajtó
Schmitt Pál ügye is téma lett az európai sajtóban
A Frankfurter Allgemeine Zeitung címû konzervatív német lap a címlapján számolt be az államfõ elleni plágiumvádról, és kommentárt is közölt az üggyel összefüggésben, amelyrõl a Handelsblatt címû német üzleti lap és az osztrák Der Standard is írt. Nagy terjedelemben, kommentáló elemek nélkül ismerteti a bolgár média - napilapok, hírportálok, televíziós híradók, sõt az Ataka nacionalista párt hírlevele is - a Schmitt Pál államfõ ellen felmerült plágiumgyanút.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) címû konzervatív német lap a címlapján Plágiumvád Schmitt ellen címmel közölt beszámolót. A szerzõ, Georg Paul Hefty az államfõ munkásságának állomásait ismertetve kiemelte, hogy Schmitt Pál „jelentõs sportpolitikai funkciókat" töltött be „a kommunista egypárti uralom idején és a demokrácia 21 évében egyaránt", doktori címét pedig ugyan évekig nem használta, amióta viszont megválasztották államfõnek, a neve elõtt szerepel a titulus.
Hefty kommentárban is foglalkozott az üggyel. „Leleplezett" címû írásában megjegyezte: csak idõ kérdése volt, hogy mikor vizsgálják meg „elektronmikroszkóppal" a doktori értekezést, hiszen Schmitt Pállal korábban is több miniszterelnök „ékeskedett", és biztosan "bosszantotta a versenytársakat", hogy Orbán Viktor „csúcsra járatta a zászlóshajóprojektet az olimpiai- és világbajnok jól csengõ nevével". Hozzátette: nemcsak Schmitt és a Fidesz veszíthet tekintélyébõl, ha megdönthetetlennek bizonyulnak a plágiumvádat alátámasztó bizonyítékok, hanem a tudományos szféra is.
A Handelsblatt címû üzleti lapban Stefan Menzel bécsi tudósító Plagizáló a magyar államfõ? címmel közölt beszámolót, amelyben a doktori disszertációjával kapcsolatban felmerült és igaznak bizonyult plágiumvádak miatt lemondásra kényszerült Karl Theodor zu Guttenberg volt német védelmi miniszterre utalva feltette a kérdést, hogy vajon Magyarországon is kialakul-e „Guttenberg-eset".
A Der Standard nyomtatott kiadásában megjelent tudósítás ismertette a HVG cikkét Schmitt Pál disszertációjával kapcsolatban és azt, hogy az elnöki hivatal visszautasította a lap állításait. A liberális lap tudósítója, Gregor Mayer szerint az elnöki hivatal állítását, miszerint mindkét munka forrásául az Olimpiai Bizottság jegyzõkönyvei szolgáltak, nem lehet ellenõrizni, „mert a disszertáció egyáltalán nem tartalmaz lábjegyzeteket és nem jelez idézeteket". A lap szerint „rejtélyesnek tûnik", hogyan hagyhatták jóvá a munkát doktori értekezésként. „Magyarázatul szolgálhat, hogy Schmitt mindig jó viszonyt ápolt a mindenkori hatalmon lévõkkel". A szerzõ szerint ez egyaránt érvényes a kommunizmus idõszakára, a rendszerváltás utáni szocialista kormányok és Orbán Viktor kormányzása idejére. „Ezért vélhetõen nem talál meghallgatásra az ellenzék lemondásra való felhívása" - írta.
A BNT bolgár közszolgálati televízió különtudósítója a csütörtök esti híradóban helyszíni riportban számolt be a Magyarországot sújtó „nehéz pénzügyi helyzet, a lakosság elégedetlensége és az EU-bírálatok mellett megjelenõ államügyrõl". A tévé megszólaltatta Gavra Gábort, a hvg.hu fõszerkesztõjét is, aki elmondta, hogy nem kívánja felfedni a szerzõt, és hogy hetekig ellenõrizték minden szempontból a cikk tartalmát.
A BNT telefoninterjút is készített a 2005-ben elhunyt bolgár tudós lányával, Malina Georgievával, aki elmondta, hogy az apja ismerte Schmitt Pált, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagját. Ugyanakkor kijelentette: határozottan tudja, hogy az apja teljesen egyedül dolgozott.
A Szvobodno Szlovo hírportál „A mi szerzõnktõl lopott a magyar elnök" címû írásban számol be a plágiumgyanú okozta botrányról, idézve a köztársasági elnök hivatalának határozott cáfolatát.
A Monitor címû napilap honlapján pénteken ismerteti Georgiev rövid életrajzát. A lap szerint õ az egyetlen bolgár, aki mindmáig a lausanne-i Olimpiai Múzeumban dolgozott, a múzeum oktatási osztályának munkatársa volt.
„A magyar elnök nem plagizált a bolgár Nikolaj Georgievtõl" címû írásában pénteken az Ataka nacionalista párt hírlevelében a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva azt írta, hogy Schmitt Pál elutasította a magyar folyóiratban megjelent állítást, amely szerint doktori disszertációja egy részét egy bolgár hasonló témájú munkájából másolta volna.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Powered by PHP-Fusion copyright © 2002 - 2025 by Nick Jones.
Released as free software without warranties under GNU Affero GPL v3.
Theme designed by Max Toball
Released as free software without warranties under GNU Affero GPL v3.
Theme designed by Max Toball
Az oldalon megjelenö, máshonnan, vagy mások által beküldött írások tartalmával
nem minden esetben értünk (illetve értek) egyet, azok valóságtartalmát nem
tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2012 / Hitvallás
nem minden esetben értünk (illetve értek) egyet, azok valóságtartalmát nem
tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2012 / Hitvallás
- 2012. January 14. 10:48:12
- 2012. January 14. 11:32:08
- 2012. January 14. 11:55:11
- 2012. January 14. 12:51:06
- 2012. January 14. 14:14:39
- 2012. January 14. 17:44:20
- 2012. January 14. 22:55:49
- 2012. January 14. 23:01:32