Sompolygunk? Lop a Kodó? Jók ezek a címkék, beszédesek. Na megyek, megetetem az cinkéimet, igaz kicsit szenesek, de most hideg van, és a szén nagy érték. Példátlan külpolitikai nyomás nehezedett a héten a magyar kormányra a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság által problémásnak ítélt törvények miatt, illetve a túlzott deficit eljárás folytatódása mellett.

Mindez többek között azt a feladatot rója a kormányra, hogy hogyan tud fokozatosan úgy engedni a hitelnyújtó szervezeteknek, hogy az a közvélemény számára ne tûnjön teljes megadásnak, a korábban hangoztatott álláspont gyökeres megváltoztatásának. Az államadósság elleni háború után a héten ennek a "lopakodó hadmûveletnek" a folyamatát láttuk, azaz minden nap egy ponton (olykor csaknem észrevehetetlenül) enyhült, nyugtatott a kormányzati kommunikáció, amely jótékony hatással volt többek között a forintra. Mivel a problémásnak tartott törvényekben a jelek szerint nem lép(ett) azonnal a kormány, a jövõ hét különösen izgalmasnak ígérkezik majd a brüsszeli döntések, továbbá a görög hiteltárgyalások összeomlása és a tömeges eurózóna leminõsítés utóhatásai miatt is.

Kemény üzenetek sorozata

A héten lényegében össztüzet zúdított az Európai Bizottság a magyar kormányra, hiszen úgy döntött, hogy keményebb szakaszba lép a hazánk ellen már nyolc éve zajló túlzott deficit eljárás, másrészt jelezte, hogy mely három törvény esetén vár változtatást a magyar kormány részérõl. Ellenkezõ esetben kötelezettségszegési eljárás indulhat már jövõ héten és a hivatalos hiteltárgyalások megindításáról sincs még szó egyelõre.

Neves külföldi hírportálok csapásként és ultimátumként értékelték a Brüsszel felõli üzeneteket és azt, lényegében egy hetet adott a törvényváltoztatásokkal kapcsolatos magyar ígéretekre a testület. Sajtójelentések szerint a magyar fél nem lép keddig, hanem megvárja a tényleges értékelést és az ezzel együtt valószínûleg elinduló kötelezettségszegési eljárást (eljárásokat).

A hivatalos indoklás szerint azért kerül új szakaszába a Magyarország elleni túlzott deficit eljárás, mert nem teljesítette a 2009 júliusában megfogalmazott tanácsi elvárásokat, vagyis 2010-ben és 2011-ben nem javult a költségvetés strukturális egyenlege, sõt látványosan romlott. A héten egyébként közzétették a 2011-es éves egyenleget: deficit helyett többlet lett a büdzsében a hatalmas magánnyugdíjpénztári vagyon miatt. A túlzott deficit eljárás nyomán példátlan lenne, ha Brüsszel felfüggesztené a kohéziós pénzek folyósítását (pontosabban új kötelezettséget nem vállalna), és Magyarország jelentõs összegektõl esne el.

Elemzõk szerint rendkívül, csaknem példátlanul kemény velünk a két nemzetközi szervezet, és sokkoló forgatókönyveket is felvázoltak arra az esetre, ha nem állapodnánk meg velük a készenléti hitelrõl. A csütörtöki washingtoni tárgyalások alapján ugyanis végleg eldõlt, hogy csak a legszigorúbb gazdaságpolitikai ellenõrzéssel járó hitelkeretre hajlandó az IMF, amelynek vezetõje az Európai Bizottság elnökével együtt kemény üzenetet fogalmazott meg ennek közlésével párhuzamosan. Ezekbõl világossá vált: a kormány kívánsága ellenére igenis vannak elõfeltételei a nemzetközi szervezeteknek a hivatalos hiteltárgyalások megindításához (leginkább jogszabályi változtatások formájában). Mindeközben az Európai Központi Bank elnöke azt jelezte: még mindig nagyon aggódik a magyar jegybanktörvény miatt.

Nyugtató kormányzati kommunikáció

A mostanában a kormányzati kommunikáció egyik leginkább foglalkoztatott embere, Martonyi János külügyminiszter, sokadszorra nyugtatott a hét során, hogy kész a kormány ennek, illetve más törvényeknek a megváltoztatására, és hangsúlyozta, hogy teljesen kizárt az államcsõd. Orbán Viktor kormányfõ is békülékeny hangvételt ütött meg, hiszen pénteken már arról beszélt, hogy egybeesnek az IMF és Magyarország érdekei. Ez a kifejezés sokkal inkább kedvezõ egy hitelmegállapodás esélyeit tekintve, mint akárcsak néhány héttel ezelõtt is, ráadásul kommunikációs szinten megágyazhat a nemzetközi szervezet által elvárt esetleges költségvetési- és adóintézkedések végrehajtásának is.

A nyugtató kormányzati kommunikáció, a jó külpiaci hangulat és a viszonylag kedvezõ magyar államkötvény aukciós eredmények együttesen nagy forinterõsödést váltottak ki, amelynek hatására csütörtökön egészen 306-ig, idei csúcsára ugrott a magyar fizetõeszköz az euróval szemben, péntek estig azonban újra jelentõsen gyengült.

A magyar IMF-fõtárgyaló Fellegi Tamás programja kifejezetten sûrû lesz a jövõ héten és egyik cikkünkben össze is gyûjtöttük, hogy a következõ két hétben milyen eseményekre kell figyelni az IMF-tárgyalások kapcsán. Egy kétrészes elemzésünkben pedig annak jártunk utána, hogy devizában, illetve forint alapon meddig lenne elég az állam pénze, ha nem állapodnánk meg a nemzetközi szervezetekkel és így bezárulna a piaci alapú forrásbevonás lehetõsége.

Végtörlesztési hajrá

A héten megtudtuk, hogy a végtörlesztéssel kapcsolatos szándéknyilatkozatok száma váratlanul nagy lett év végén (amelynek kapcsán lehetetlen kértnek a bankoktól) és kiderült, hogy végtörlesztéshez kapcsolódó hitelt már csak a két magyar tulajdonosi hátterû bank nyújt. Eközben Matolcsy György a hírek szerint még gõzerõvel készíti elõ a közszférabeli dolgozók végtörlesztésének lehetõségét, noha arra már csak két hét áll rendelkezésre. Arról is beszámoltunk, hogy a végtörlesztési lehetõség kényszeredetten felpezsdítette a lakáspiacot tavaly év végére, mivel rekord mennyiségû lakás cserélt gazdát, zuhanó árak mellett.

Voltak más fontos ügyek is

Járai Zsigmond váratlanul lemondott a Költségvetési Tanács elnöki tisztségérõl egyéb elfoglaltságaira, illetve összeférhetetlenségre hivatkozva. A lépés feltehetõen összefügg azzal, hogy a nemzetközi szervezetek a KT megerõsítését várják el a kormánytól az új hitelkeretért cserébe, igaz ezt a magyarázatot kétségbe vonja az, hogy Járai a lemondás utáni elsõ interjúban rendkívül kemény kritikát fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikai teljesítményével kapcsolatban és személyi változások szükségességét is felvetette.

A KT új elnökét, Kovács Árpádos, az Állami Számvevõszék volt elnökét, már ki is nevezték a héten, aki a Portfolio.hu-nak adott interjúban elismerte, hogy váratlanul érte a felkérés, de hangsúlyozta, hogy szoros figyelemmel követte eddig a Költségvetési Tanács munkáját. Megerõsítette azt is, hogy szükség van az EU/IMF-re Magyarországon.

A héten bejelentették, hogy több ezer embert küldenek el a közszférában, ami a kormánytisztviselõk 5%-át érinti, a 100 ezer magánnyugdíjénztárban maradó tag számára pedig az volt fontos hír, hogy eldõlt: számukra is jár a teljes állami nyugdíj idéntõl.

Miután egy brüsszeli döntés szerint a Malév az elmúlt években tiltott állami támogatást kapott közel 100 milliárd forintos összegben, azt vissza kell fizetnie. Ezt követõen felmerült a kérdés, hogy a kormány esetleg "elengedi a Malév kezét". A héten nagy üzemanyagár-emelés következett be, amelyet jövõ héten sajnos újabb drágulás követhet.

Végkifejlethez közeledik a görög ügy

A hét elején a német kancellár már arra figyelmeztetett: nem biztos, Görögországba, mint feneketlen kútba tovább öntik a pénzt a nyugati országok. Ez azt jelenti, hogy ha nem lesz megállapodás arról, hogy a magánbefektetõk hajlandók elfogadni a rájuk mért 50%-os mértékû veszteséget, akkor a második görög hitelprogram sem feltétlenül jön össze. Aztán a hét során egyre több hír jelent meg arról: növelni kellene a veszteséghárítás mértékét, noha a magánbefektetõk még az 50%-os veszteséghárításnak is ellenálltak. A folyamat végül oda vezetett, hogy pénteken összeomlottak a már hetek óta akadozó tárgyalások a görög illetékesek, a nemzetközi pénzügyi szervezetek és a magánhitelezõk között a veszteséghárítás mértékérõl. Mivel a magánbefektetõk a veszteségek elfogadásával a jelek szerint nem enyhítik a jövõbeli görög adósságterheket, a nemzetközi szervezetek pedig nem hajlandók fizetni, a helyzet azt jelenti, hogy egyre közelebb kerülünk Görögország államcsõdjének bejelentéséhez, amely már csaknem egy éve a napirenden van.

Mindezen kedvezõtlen fejleményhez még az is hozzáadódott, hogy pénteken este végrehajtotta az S&P az eurózóna tagországok már hetekkel korábban beharangozott tömeges leminõsítését, amely a hétvégéhez közeledve alaposan elrontotta a befektetõi hangulatot. Az a fejlemény viszont nem okozott érdemi piaci reakciókat, miszerint a hét elején azonnali hatállyal lemondott a svájci jegybankelnök a feleségének gyanús devizavásárlási ügyletei miatt, igaz éves fizetését mégis megkapja.

Forrás: Link