Csalódottan és felháborodással fogadták az érintett európai uniós országok a Standard and Poor's leminõsítését. Az osztrákok szerint az olasz és magyar gazdasági kapcsolatok miatt érte õket a kedvezõtlen döntés. A spanyol kormány az elõzõ, szocialista vezetést hibáztatta, az olaszok pedig fogadkoznak, hogy ezentúl még jobban igyekeznek a reformokkal.

A francia elnök újraválasztási esélyét is jelentõsen ronthatja a hitelminõsítõ bejelentése. A Híradó által megkérdezett elemzõk szerint az eurózónában mintegy százmilliárd eurónyi kötvény jár le az év elsõ felében. Ezeket meg kell újítani, így kérdés, hogy a leminõsítés után lesz-e erre elég forrás. Magyarországnak is ezen a piacon kell értékesítenie államkötvényeit. Az elemzõk szerint a leminõsítés megnehezítheti az uniós országokban megkezdett adósságcsökkentést, mert a kamatok emelkedésével nõ a költségvetés kiadása is.

Kilenc európai uniós ország hitelminõsítésén rontott a Standard and Poor’s. Az amerikai intézet vezetõ elemzõje szerint Európában eddig rosszul kezelték az adósságválságot.

„Tizenhat országot tettünk megfigyelési listára decemberi EU-csúcs után. Elmondtuk, hogy szerintünk milyen intézkedésekre lenne szükség a befektetõk megnyugtatására. Az eddigi lépések azonban rossz irányba történtek” – mondta John Chambers, a Standard and Poor’s vezetõ elemzõje, aki szerint nem a pénzügyi rendszert, hanem a gazdaságot kellene versenyképesebbé tenni.

A legcsalódottabbak a franciák voltak, akik elveszítették az AAA minõsítést. A kormány igyekszik csökkenteni a bejelentés jelentõségét, de az ellenzék szerint a leminõsítés egyértelmûen az elnök kudarca.

„Nem Franciaországot minõsítették le, hanem Sárközy politikáját. Franciaország helyreállhat, mert erõs gazdasága és jó demográfiai adottságai vannak, de ehhez új vezetésre van szüksége.” – mondta François Hollande, szocialista elnökjelölt.

Spanyolországban is politikai vitát váltott ki a döntés. A nemrég megválasztott konzervatív kormány az elõdjét tette felelõssé a leminõsítés miatt, mondván: a gazdasági bajok a múlt örökségei.

Bécsben szintén másra mutogattak. Az osztrák pénzügyminisztérium és a jegybank közleménye szerint az olasz és a magyar gazdasággal való szoros osztrák gazdasági kapcsolatok, és az ebben a két országban fennálló gazdasági problémák miatt rontotta le Ausztria adósbesorolását a Standard and Poor's.

Nem kicsit lepõdtek mag a vezetõ európai elemzõk a kilenc európai ország leminõsítésén. Leginkább azt furcsállták, hogy a spanyol és az olasz adósságfinanszírozás költségei valamelyest csökkentek, így úgy tûnt, hogy a válság legnehezebb szakasza véget ért. Mégis lépett a Standard and Poor’s. A magyar elemzõ szerint a most leminõsített országok – éppen úgy, mint Magyarország – számos adósságcsökkentõ intézkedést meghoztak.

„Kérdéses, mennyire hisznek ezeknek a hitelminõsítõ intézeteknek, mert ezek a bajok nem egy-két éve keletkeztek: egy sokéves tendenciáról van szó. Az elmúlt években nem nagyon reagáltak, amikor még meg lehetett volna könnyebben fogni ezt a folyamatot” – fogalmazott az ATV-nek Németh Dávid, az ING elemzõje.

Az azonban tény, hogy az eurózóna országainak adóssága nem csökkent. Átlagosan a nemzeti össztermék nyolcvan százaléka körül van, de Görögországban ugyanez az arány százötven százalék körül mozog. Komoly probléma, hogy mintegy százmilliárd eurónyi kötvény jár le az év elsõ felében, amelyeket meg kell újítani, így kérdés, hogy lesz-e erre elég forrás, illetve, hogy hajlandóak-e finanszírozni a leminõsített országokat a piacok. Ráadásul Magyarországnak is ezen a piacon kell értékesítenie államkötvényeit. A közgazdász szerint nem véletlen, hogy már hétfõn az Osztrák Nemzeti Bank kezdeményezésére Bécsben válságtanácskozást tartanak.

„A leminõsítések elsõ következménye, hogy sokkal nehezebbé lesz az euró védelme. A második, hogy kialakul egy nagyon jelentõs felárkülönbözet. A harmadik pedig az, hogy Franciaországban minden valószínûség szerint bebetonozza Sárközy bukását” – fogalmazott telefonon az ATV-nek Róna Péter közgazdász.

A leminõsítés elsõ hatásait legkorábban hétfõn lehet majd érezni, akkor Franciaországnak 8,7 milliárd eurónyi kötvény kell majd értékesítenie a piacon.

Forrás: Link