Öt év alatt 42 százalékkal zsugorodott az építõipari termelés értéke és a rendelésállomány 40 százalékos csökkenése 2012-re további esést jósol. Az építõipar ilyen szintû és ilyen hosszan tartó leépülése példa nélküli.
Mi vár Magyarországra? Van-e élet az IMF-en kívül? - Napi Gazdaság makrogazdasági konferencia

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Könnyelmûség lenne a 3,6 százalékos novemberi termelésnövekedésbõl messzemenõ következtetéseket levonni, hiszen maga a KSH is hangsúlyozta, hogy ez részben a rendívül alacsony bázis, másrészt néhány út- és vasútépítési munka befejezésének eredménye − kommentálta az építõipar novemberi termelési adatait a Napi Gazdaságnak Koji László, az Építõipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke. A trendek változatlanok, így a szövetség prognózisának megfelelõen 1600-1650 milliárd forint körül alakulhat az országos építési szerelési tevékenység 2011-es mérlege, ami 2010-hez képest 9-10 százalékos, 2007-hez képest pedig összehasonlító áron 42 százalékos visszaesést takar. Azaz az ágazat teljesítménye öt év alatt olyan mértékben hanyatlott, amekkorát a gazdaságban máshol, sem a termelõ, sem a szolgáltató szférában nem tapasztaltak − hangsúlyozta Koji. Az építõipar ilyen szintû és ilyen hosszan tartó leépülésére az EU-ban sincs példa − tette hozzá a szakember.
Kapcsolódó cikkek

* Mégsem eladó a Budapest Airport
* Szerdán dõlhet el a Malév sorsa
* Újraindul a hûtõgyártás a Helkama telephelyén
* Ez várható kedden
* Ezért szállt el az államadósság 2011-ben
* "Nem világvége", ha kötelezettségszegési eljárást indít Brüsszel

Még a kevés megrendelés sem valósul meg

Az ágazaton a kedvezõ idõjárás, az enyhe tél sem segít, a fejlett technológiákkal és a korszerû anyagokkal ezek a hatások egyébként is kivédhetõek, ezért a KSH-nak is érdemes lenne felülvizsgálnia a szezonális hatásokat kiszûrõ korrekcióit − mondta az alelnök. Tavaly a jövõbeli munkákat megalapozó szerzõdésállomány hónapról hónapra 25−40 százalék közötti mértékben apadt, ennek eredményeként november végére az élõ szerzõdésállomány volumene rendkívül alacsony szintre, 1142 milliárd forintra zsugorodott, ami 40 százalékos lemaradás 2010-hez képest. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a megkötött szerzõdések 15-20 százaléka egyébként sem szokott megvalósulni.

A megbízások szintje az ÉVOSZ reményei szerint 2012 elején nõni fog, a közpénzekbõl finanszírozott megrendeléseknél, önkormányzati beruházásoknál ugyanis év elején szerzõdnek az éves keretek elköltésérõl. Komolyabb mértékû növekedésre az a mintegy 1400 milliárd forintnyi építési célú uniós forrás adhat alapot, ami 2013 végéig rendelkezésre áll − mutatott rá az alelnök. Ennek a teljes mértékû kihasználásával legjobb esetben annyit lehet elérni, hogy 2012-ben csak további 5 százalékkal essen vissza az országos építési szerelési tevékenység értéke.

A szabályozók nem a tisztulást segítik

Tovább romlott az ágazat jövedelmezõsége is: a 4,8 százalékos infláció mellett az építõipar átlag 2,3 százalékkal volt képes növelni az árakat, ami a megbízások hiánya mellett a piac állapotát sem a tisztulás irányába befolyásolta s hozzájárul a mintegy 400 milliárdos lánctartozás folyamatos újratermeléséhez. A mélyülõ válság a foglalkoztatás és az adózás, valamint a partneri kapcsolatok terén is növeli a visszásságokat − tette hozzá Koji. Mivel az építõiparban nagyon magas azok aránya, akiknek a fizetése nem éri el a havi 216 ezer forintot, a túlélés érdekében a kötelezõ bérkompenzáció kivédése is az újabb trükkök elterjedését ösztönzi.

Tovább nõnek a terhek és lassulnak a kifizetések

Az õsszel kifutott néhány villamosfejlesztési és útépítési projekt megdobta ugyan a novemberi termelési adatokat, mindez azonban nem változtat azon, hogy a magasépítés és a szerelõipar tragikus állapotban van − erõsítette meg lapunknak Nagyiványi András, az ÉVOSZ elnökségi tagja, a VIV Zrt. vezérigazgatója is, aki szerint 2012−2013 a szó szoros értelmében a túlélés évei lesznek.

A megrendelések hiánya az eszméletlenül kapkodó és átgondolatlan törvénykezéssel fûszerezve további terheket ró az építési vállalkozókra − utalt a bérkompenzációra Nagyiványi, hozzátéve, hogy mindemellett jelentõsen nõtt a cégek bürokratikus terhelése is. Gyorsulás helyett még rosszabb az állami megbízásokban részt vevõk kifizetése, azzal pedig, hogy az áfa-visszaigénylés határidejét 75 napra emelték, 110 napra nõtt a vállalkozók elõfinanszírozási kötelezettsége.

A cégek ellehetetlenülése azt a korábbi gyakorlatot is annullálta, mely szerint azért nem igényelték vissza az áfát, nehogy ezzel egy adóellenõrzést "érjenek el" − fogalmazott Nagyiványi. Az elszálló árfolyammal kapcsolatban megjegyezte: a piac nem tudja elviselni a terheket, s mivel normális versenyeztetésrõl már nincs szó − a vállalkozási árakat a megrendelõ diktálja −, a kivitelezõ a mûszaki tartalom, illetve egy-egy alvállalkozó számlájának rovására nyeli le a veszteséget.
Link