Mindhárom korábban kifogásolt ügyben megindítja kedden a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az Európai Bizottság - értesült több, egymástól független forrásból a BruxInfo, majd ezt erõsítette meg a közigazgatási és igazságügyi miniszter is. A testület szerint a nemzetközi készenléti hitelkeretrõl szóló tárgyalások megindításának továbbra is szigorú feltétele a jegybanktörvénnyel kapcsolatos függetlenségi aggályok eloszlatása, az viszont egyelõre nem egyértelmû, hogy milyen mélységû garanciákat látna szívesen Brüsszel.



Megerõsítette a közigazgatási és igazságügyi miniszter, hogy három esetben várhatóan megindítja Magyarország ellen a kötelességszegési eljárást az Európai Bizottság. Navracsics Tibor a Magyar Televízió reggeli mûsorában elmondta, hogy telefonon beszélt Viviane Reding uniós biztossal, aki a jegybanktörvényt, az adatvédelmi intézményrendszer átalakítását valamint a bírák, ügyészek és közjegyzõk nyugdíjkorhatárát említette.

A miniszter elmondta, hogy a kötelességszegési eljárást úgy kell elképzelni, mint egy tárgyalássorozatot. Mint mondta, most kezdõdik az a szakmai vita, amely elvezethet egy jogszabályváltozáshoz. Ha ez nem sikerül, akkor az Európai Bíróság elé kerül az ügy. Navracsics Tibor szerint a jegybanktörvény és az adatvédelem kérdésében közel állnak ahhoz, hogy a közeljövõben megoldást találjanak, míg a bírák általános nyugdíjkorhatáránál érdemi szakmai vitát folytatnak.

A BruxInfo több, egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy bár a biztosi testület csak a kedd délutáni, strasbourgi ülésén hozza meg a hivatalos döntést a kötelezettségszegési eljárás megindításáról, de a jogi szolgálatok befejezték a jogszabályok vizsgálatát, és megerõsítették a Bizottság korábbi felvetéseit.

Prioritást élvez a jegybanktörvény, amellyel kapcsolatban Brüsszel már korábban kifejtette, hogy a december 30-án elfogadott jogszabály nem garantálja teljes mértékben a nemzeti bank független mûködését a politikától. A jegybanktörvény több pontját is bírálja a Bizottság, ezek egy része az elsõdleges jogot (az EU Alapszerzõdésének 130. cikkét sértheti). Ez a rendelkezés tartalmazza a tagállami központi bankok függetlenségének követelményét.

Vannak azonban a jegybanktörvénynek további paragrafusai is, amelyek viszont másodlagos jogba ütközhetnek, ezért a BruxInfónak nyilatkozó bizottsági források egyelõre nem erõsítették meg, hogy a jogszabály miatt összesen hány kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen.

A BruxInfo úgy tudja, az igazságügyi törvényeket vizsgáló jogi szolgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy problémás az igazságszolgáltatási reformmal és az új adatvédelmi hatósággal kapcsolatos sarkalatos törvény is. "Viviane Reding ez ügyben már terjedelmes levelet írt a magyar kormánynak december 12-én. Már az a levél is egy alapos jogi elemzés után készült, az aggályainkat pedig nem oszlatta el a kormány ugyancsak terjedelmes válaszlevele" - mondta egy bizottsági forrás.

A testület tehát a bírók nyugdíjkorhatárának 70-rõl 62-re csökkentése, az igazságszolgáltatási rendszer átszervezése, és az adatvédelmi biztosi pozíció megszüntetése, valamint egy új adatvédelmi hatóság felállítása miatt indít kedden kötelezettségszegési eljárást, egyelõre ez esetben sem lehet még tudni, hogy hány eljárást is jelent mindez összesen.

Egy bizottsági forrás hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatási rendszer átszervezésével nem az átalakítás ténye problémás, hiszen az minden országnak belügye. "Az viszont már európai ügy, ha az átszervezés diszkriminatív" - mondta a szakértõ, és a testület gyanúja szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Országos Bírósági Hivatallá alakítása, és a Legfelsõbb Bíróság átkeresztelése Kúriává, mégpedig jelentõs hatásköri átrendezés után, diszkriminatív lehet. A megszûnt szervezetek vezetõjével, valamint a december 31-én megszûnt mandátumú adatvédelmi biztosi pozícióval kapcsolatban azt kifogásolja az Európai Bizottság, hogy az átszervezések miatt õk nem tölthetik ki a korábban az Országgyûlés által megszavazott hatéves mandátumukat.

Az Európai Bizottság az értesülések szerint kedd délután elküldi a kötelezettségszegési eljárás elsõ lépcsõjeként az annak megindításáról szóló hivatalos értesítést. Noha mindezt már megelõzte egy levélváltás Brüsszel és Budapest között, ettõl függetlenül a Bizottság ismét felhívja a figyelmet az által vélt problémákra, és információt kér a kormánytól. Normális esetben a Bizottság két hónapos határidõt szokott adni a tagországoknak a válaszra, de úgy tudjuk, a testület most jóval szigorúbb lesz, és rövidebb dátumot jelöl majd meg a válaszadásra. Ha a Bizottság a kormány válaszában nem kap megfelelõ garanciákat a módosításokra, elindul a második szakasz. Ebben indokolással ellátott véleményt küldhet a tagország számára, amely már hivatalos felszólítást jelent arra, hogy a tagország feleljen meg az európai uniós jogszabályoknak. Ez esetben is 2 hónapos határidõt szabhat meg az Európai Bizottság. Ha ennek sem tesz eleget megfelelõen a kormány, akkor az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé citálhatja Magyarországot, amely pénzbüntetést is kiszabhat Magyarország ellen, ezen felül pedig kötelezõen végre kell hajtania a Bíróság ítéletét.

A Bizottság kitart amellett, hogy a Magyar Nemzeti Bank függetlenségével kapcsolatban további garanciákat kell kapnia Brüsszelnek, enélkül nem kezdõdhetnek el a hivatalos tárgyalások Magyarország és az Európai Bizottság között egy készenléti hitelkeretrõl

Közben a kormány arra vár, hogy a bizottság a jogszabályok szövegében is megjelölje, hogy mely pontokon kell szerinte változtatni a már elfogadott törvényeken.
Link