Száz milliárdokat kell hogy visszafizessenek a bankok a devizahiteleseknek és a devizahitelekkel rendelkezõ önkormányzatoknak, egy bírósági ítélet alapján!

Az ítélet még nem jogerõs. Az OTP Bank 2012 január 04-én fellebbezett a Békés Megyei Bíróság ítélete ellen, az ügy a Szegedi Ítélõtábla elé kerül.
Minden eddiginél nagyobb szükség van a nyilvánosság erejére, az emberek támogatására.

Kásler Árpád vagyok, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) elnöke. Az ítélet közlése elõtt ismertetni szeretném röviden a per elõzményeit.

A BAÉSZ megalakulása óta , minden törvényes eszközt megragadott, hogy fényt derítsen az emberek és önkormányzatok, ezen keresztül az ország kirablását eredményezõ devizahitelek törvénytelenségére és csalására.

A bírósági eljárás kezdeményezése elõtt, szervezetünk jogorvoslatért folyamodott a Fogyasztóvédelmi Hivatalhoz, a PSZÁF-oz, a Bankszövetséghez, valamint Miniszterelnöki Hivatalhoz. Ezen hivatalok sorra megállapították illetékességüknek hiányát ugyanúgy mint a Gyulai Városi Bíróság, amely továbbította az ügyet a Pesti Kerületi Bíróságnak, amely megállapította illetékességének hiányát úgyszintén. Az ügy a Legfelsõbb Bírósághoz került, aki a Gyulai Városi Bíróságot jelölte meg a tárgyalások lefolytatására, amely városi bíróság ismét megállapította illetékességének hiányát és a Békés Megyei Bírósághoz továbbította az ügyet, amely bíróság tárgyaláson kívül, egy személyes egyeztetésre hívatott be, az alperes bank részvétele nélkül, ahol arról tájékoztatott, hogy az ügynek per pillanat az tenne jót, ha szüneteltetnénk az eljárást.

Az igazsághoz és a bíróság ezen javaslata megértéséhez hozzátartozik az is, hogy elég sok módosító beadvány lett benyújtva a bírósághoz, amely beadványok száma és tartalma a stratégiánkat képezték.

Ezúttal szeretném kifejezni köszönetemet a jogászi segítségért, valamint mindazoknak akik a háttérbõl, a legmagasabb pozíciókból is, (MNB-Pénzügy Minisztérium) szállították a hasznos információkat, amelyek 29 hónapnyi küzdelem után, hozzásegítettek az elsõ jelentõs csata megnyeréséhez, de a háború megnyerése még hátra van.

Kijelenthetõ, hogy minden korábbi nehézség és néhány kifogásolható pont ellenére, egy tisztességes ítélet született, amely bizonyító értékkel bír arra nézve, hogy a bankok tévedésbe ejtették, tévedésbe tartották és ezáltal anyagi kárt okoztak a hitelfelvevõknek, vagyis a Ptk. szerinti súlyos és szándékos jogszabálysértést követtek el.

A legóvatosabb becslések szerint is közel 500 milliárd forintot csaltak ki így az emberektõl és önkormányzatoktól. 2011 végén a fõsodrású média igen halkan megjegyezte, hogy az elemzõket is meglepte az OTP ismételt rekord nyeresége.
Aki nem tudja, hogy hol keresse ezen nyereség egy részét, az ítéletbõl megtudhatja.
Az elmúlt idõszakban nagyon kevesen hittek abban és nem ok nélkül, hogy jogi úton bármit is el lehetne érni Magyarországon a devizahitelekkel kapcsolatban. Ez az ítélet egy újabb reménysugár azoknak akik kiállnak igazukért és bizonyítékokkal megteremtik a feltételét annak, hogy a bíró azt tegye amire felesküdött, vagyis ítéletében érvényt szerezzen a jognak és a jogállamiságnak.

Messzemenõ következtetéseket le nem vonva belõle, de említésre méltó, hogy az adott helyen ez volt az utolsó ítélet a Magyar Köztársaság Nevében.

-2011december 8-án a bíróság ítéletében kimondta, hogy a devizahitel kezelési költségének devizában való megállapítása visszamenõleges hatállyal SEMMIS.

Indoklás:
A kezelési költségre vonatkozó szerzõdés kikötés tisztességtelen az alábbi okokból:

A kezelési költség a kölcsönügylettel kapcsolatban felmerülõ adminisztrációért felszámított díj. Semmi sem indokolja, hogy CHF alapon legyen nyilvántartva, hiszen az árfolyam változás következtében a pénzügyi intézmény oldalán felmerülõ, a technikai-személyi feltételek biztosítására fordított kiadások nem emelkednek. Ezzel szemben a hitelezõ bank a kezelési költség szerzõdéses összegét is CHF-ban tartja nyilván és az egyes törlesztõrészletek esedékessé válásakor az árfolyamváltozás figyelembe vételével számolja el. A szerzõdésben a III. pont elsõ mondata rögzíti, hogy a kezelési költség is az árfolyamváltozásra figyelemmel terheli a hitel felvevõket.

Ez a szerzõdési feltétel tisztességtelen azért, mert a benne megállapított kezelési költség CHF-ban történõ elszámolása a pénzintézet részérõl haszonelemeket tartalmaz, burkolt ügyleti kamatként jelenik meg, így a fogyasztó hátrányára a másik félnek teljesen indokolatlan, egyoldalú elõnyt biztosít. Ezért a bíróság ezen kikötés semmisségét is megállapította.

A bíróság megállapítja, hogy a III.2. Pontjának azon rendelkezése, amely szerint

-Az egyes fizetendõ törlesztõrészletek forint összegét a Hitelezõ a Bank által alkalmazott, az esedékesség napját megelõzõ napon érvényes deviza ELADÁSI árfolyamon határozza meg, SEMMIS.
A szerzõdést annak megkötésére visszamenõleges hatállyal érvényessé nyilvánítja akként,………………………………………………………………………………………………………….
„Az egyes fizetendõ törlesztõrészletek forint összegét a Hitelezõ a Bank által alkalmazott, az esedékesség napját megelõzõ napon érvényes deviza VÉTELI árfolyamon határozza meg.”

Indoklás:
A Kölcsön összegét a pénzintézet a folyósítás idõpontjában aktuális vételi árfolyamon szolgáltatta a hitelfelvevõknek. A vételi és eladási árfolyam közötti különbözet haszna ebben az esetben a pénzügyi intézménynél csapódik le, anélkül azonban, hogy e mögött bármilyen szolgáltatás állna.

A kölcsönszerzõdésnek ugyanis nem célja a deviza értékesítés, amelyhez a kérdéses haszonelem rendeltetésszerûen kapcsolódik, arra a felek szándéka nem terjed ki, a hitelnyújtó bank hasznának a kölcsönszerzõdés alapján pedig a megállapított kamatban, nem pedig a vételi és eladási árfolyam közti különbségben kell realizálódnia.

Tényleges szolgáltatás hiányában a bíróság szerint ez a haszon indokolatlan elõny a hitelnyújtó bank oldalán, egyben a feltétel támasztójával szerzõdést kötõ félre egyoldalú hátrány, amely a Ptk.209/A.§(2) bekezdése alapján a feltétel semmisségének megállapítását vonja maga után.

Ez kivonatolt része volt a 13 oldalas ítéletnek. Mindössze annyit fûznék hozzá illetve kérdeznék, hogy a milliárdos költségvetéssel rendelkezõ PSZÁF mit felügyelt ha ez a csalás hosszú éveken keresztül háborítatlanul mûködhetett? Ki és kik lesznek a felelõsök a közel három ezer öngyilkosságért? Kik lesznek a felelõsök a tönkre ment családokért? Mert egy háztartásból ha havi szinten csak 10-20 ezer forintot csaltak így ki a bankok, de a gyakorlatban ettõl sokkal többet, akkor az a család néhány hónap után fizetési nehézségekbe ütközik majd fizetés képtelen lesz. Az ítélet tükrében egy 15 milliós hitel esetében milliós nagyságrendû összeggel károsította meg a bank a hitelfelvevõt. Ez bankoktól függõen változó, az alkalmazott árfolyamok viszonylatában.

A kihelyezett hitelek összességénél száz milliárdokra rúg a jogosulatlan tõke elvonás. Ezeket az összegeket a bankok kamatostól kell hogy visszafizessék. Azt sem szabad megengedni hogy a virtuális tõkébe úgymond jóváírják. Ezek kézzelfogható valós értékkel bíró összegek voltak, senkinek sem áll jogában rendelkezni felettük az Adósokon kívül. Majd õk eldöntik, hogy tõke törlesztésre fordítják vagy a család megélhetésére.

Az önkormányzatok esetében felmerül a kérdés, hogy azok a polgármesterek, akik nem kezdeményeznek bírósági eljárást ez ügyben, illetve nem kérik a hitelezõ bankot visszamenõleges elszámolásra, nem követnek-e el hûtlen kezelést az adófizetõk vagyonával? Dehogynem!

Kásler Árpád a BAÉSZ elnöke.
Kelt.,Gyulán 2012 január 10-én.
link
forrás: www.kaslerarpad.hu
Link