Ha nem sikerülne megállapodni a nemzetközi szervezetekkel, akkor gyorsan nõne egy magyar államcsõd esélye, és nehéz megjósolni, meddig eshetne a forint - mondta az mfor.hu-nak adott interjújában John Hardy, a Saxo Bank vezetõ devizaelemzõje. A dán bank szakembere szerint ha sikerül a kormánynak meggyõznie az IMF-et és az EU-t, akkor minimális, nagyjából tíz százalékos esély van a magyar államcsõdre. Mfor.hu-interjú.
- Az utóbbi hetekben Magyarország a világsajtó szalagcímeiben szerepelt. Ön mit gondol hazánk kilátásairól?

- Érdekes helyzetben van Magyarország, ugyanis az önök kormánya olyan döntéseket hozott, amikkel magára haragította a nemzetközi szervezeteket, ez pedig feszültséget okozott. Egyébként is vannak feszültségek a közép-kelet-európai régióban az európai adósságválság miatt, de ehhez jön még hozzá egy speciális magyar probléma. Éppen a fentiek miatt a magyar gazdaság kilátásai jelenleg legalább annyira függnek a politikai döntésektõl, mint a gazdasági ciklusoktól. Magyarország sorsa elsõsorban azon fog múlni, milyen döntéseket hoznak a politikusok, azokkal tudják-e enyhíteni az országra nehezedõ nyomást, vagy éppen ellenkezõleg folytatódik az utóbbi hónapok negatív tendenciája. Összességében azt gondolom, hogy vannak kihívások az ország elõtt, de ezeket kezelni lehet, hiszen a reálgazdaság számai nem olyan rosszak, mint amilyennek látszanak, elég csak a jelentõs többletre gondolni a kereskedelmi mérlegben.

- A magyar államcsõd reális veszély lehet?

- Ez a politikai úttól függhet. Ha azt látjuk, hogy a kormány lépései elfogadhatóbbak a nemzetközi szervezetek számára, akkor nagyjából tíz százalék esélyt adok egy államcsõdre.

- Megmenekülhet az ország egy újabb IMF-megállapodás nélkül?

- Az attól függ, mit értünk megmenekülés alatt. A világtörténelem során sok ország jelentett már csõdöt, ez a megoldás rövidtávon fájdalmas ugyan, de hosszabb távon vissza lehet csalogatni a befektetõket, a külföldi tõkét az országba. Ezzel most nem azt akarom tanácsolni, hogy Magyarország jelentsen csõdöt. Az állaomok általában akkor szoktak csõdbe menni, ha rövidtávon nem tudják fizetni kötelezettségeiket, ilyesmi helyzetben van most Görögország. Ha viszont a csõd elkerülhetõ például megszorításokkal, akkor minden ország dönthet a két lehetõség között, ez a döntés Magyarország számára is adott.

- Mit kérhet tõlünk az IMF vagy az EU egy újabb hitelcsomagért cserébe? Megszorításokat? Strukturális reformokat?

- Ez egy nagyon összetett kérdés. Ha jól tudom, éppen kedden döntött az Európai Bizottság arról, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen három ügy miatt. Tehát õk tulajdonképpen már elárulták, mit kérnek cserébe: azt, hogy ezekben a kérdésekben a magyar jogszabályok feleljenek meg az európai gyakorlatnak. Ez a kiindulópont, most a magyar kormánynál van a labda, hogy elfogadja-e ezeket a kifogásokat, vagy továbbra is szembe megy az európai döntéshozókkal. Természetesen az IMF valószínûleg strukturális reformokat is feltételül fog majd szabni a tárgyalásokon.

- Tegyük fel, hogy a jelenlegi helyzetben Ön Magyarország miniszterelnöke. Mik lennének az elsõ lépései a megválasztása után?

- Elsõként megpróbálnám meggyõzni a nemzetközi közvéleményt, hogy a megfelelõ irányba halad az ország, ezzel biztosítani lehetne a finanszírozást. A legfontosabb, hogy a bizalmi deficitet csökkenteném minél elõbb.

- Milyennek látja a forint kilátásait egy új IMF-hitellel illetve anélkül?

- Ha a kormány meg tudja gyõzni a nemzetközi szervezeteket és sikerül megállapodnia egy újabb hitelcsomagról, akkor nagyjából tíz százalékos gyengülést tartok még elképzelhetõnek 350-360-ig az euróval szemben. IMF-hitel nélkül jelentõsen nõne egy államcsõd esélye, arra a forgatókönyvre nézve nehéz konkrét számokat mondani, meddig eshetne a forint.

- Mire számíthatunk az exportpiacainkon? Hogy látja Európa kilátásait?

- A recesszió már a tavalyi negyedik negyedévben elkezdõdhetett Európában, most úgy tûnik, hogy az elmúlt idõszak megszorításai és az exportpiacokon tapasztalható keresletcsökkenés 2012 elsõ felében recesszióban tartja majd a gazdaságot, majd a harmadik és a negyedik negyedévben talán kicsit visszapattanhat. Összességében az idei évre stagnálást várunk Európa egészére nézve. Magyarország számára további lefelé mutató kockázatot jelent az, hogy a gazdaság már az elmúlt években is gyengén teljesített.

- Mi lehet az eurózóna - elsõsorban Görögország - jövõje?

- Ez egy nagyon jó kérdés. Összességében azt gondoljuk, hogy az Európai Központi Bank (EKB) jelenlegi intézkedéseivel tartani tudja a helyzetet. Ugyanakkor továbbra is sok a nyitott kérdés, melyek közül az egyik legfontosabb éppen az, hogyan fog megtörténni a görög adósság átstrukturálása, most úgy látszik, hogy az eddigi tervekhez képest több pénzre lesz szüksége az országnak. Hosszabb távon az egyik megoldás, hogy az EKB is beindítsa a pénzjegynyomdát, akárcsak a Fed vagy a Bank of England, vagyis Európában is eljöhet a mennyiségi lazítás idõszaka. A valószínûbb forgatókönyv azonban az, hogy ebbe a németek nem mennek bele, még szigorúbb fiskális szabályokat fognak szorgalmazni.

- Megoldhatja a kontinens jelenlegi problémáját egy fiskális unióval?

- Szerintem a valódi fiskális unióra kevés az esély, hiszen ez nem lenne túl népszerû intézkedés a politikusok egy része számára. Szigorúbb szabályok elképzelhetõek, de egy tényleges fiskális unió szerintem nem lesz.
Link