A központi költségvetés adóssága egy év alatt 914 milliárd forinttal növekedett annak ellenére, hogy a decemberi adatok havi szinten 471 milliárdos csökkenést mutatnak.


Emlékezetes, hogy a kormány tavaly decemberben az ÁKK novemberi statisztikájának megjelenésével egy idõben kiadott egy közleményt, melyben az államadósság sikeres csökkenését ecsetelte. Az akkori adatokban azonban még nem mutatkozott ez meg, mivel a valamivel több mint 600 milliárdos, EU felé fennálló tartozás elszámolása csak az év utolsó hónapjában történt meg. A számok tényleg igazolják az akkori feltételezésünket a késõbbi elszámolásra vonatkozóan, hiszen novemberrõl decemberre a költségvetés adóssága 470,6 milliárd forinttal csökkent.
A kormány azonban többször hangoztatta, amikor az adósság növekedésrõl tanúskodtak a számok, hogy éves szinten kell majd megvizsgálni a kérdést, hiszen akkor lehet teljes egészében látni a kormány adósságcsökkentõ tevékenységének a hatásait. Így mi is inkább az éves változásokra fókuszálunk.
Tavaly 914,5 milliárddal nõtt az adósság
Az Államadósság Kezelõ Központ legfrissebb statisztikája szerint tavaly decemberben a központi költségvetés nettó adóssága 20 955,5 milliárd forint, ami az egy évvel korábbi szinthez képest 914,5 milliárdos növekedést mutat.

Ez annak ellenére történt, hogy júniusban 1300 milliárdnyi magánnyugdíjpénztári vagyont fordítottak az államadósság csökkentésére. A május végi 21 116,5 milliárdos adósság június végére 19 577,9 milliárdra csökkent. Bár úgy tûnik a számokból, hogy ennek az egyszeri hatása nagyon rövid ideig tartott, hiszen az ezt követõ fokozatos növekedés hatására novemberre a tavaszi szinteket is meghaladta: az adósság 21 426 milliárd forint volt, ami egyben éves csúcsot is jelentett. Az államadósság év végi összege pedig 1377,6 milliárddal lett magasabb, mint a nyugdíjvagyon beolvasztása utáni érték, tehát lényegében fél év sem kellett ahhoz, hogy nyugdíjvagyon hatása "eltûnjön". Ha tételenként nézzük az adatokat, akkor kiderül, hogy a forintadósság tényleg csökkent, hiszen ez 616 milliárddal kevesebb, mint a 2010 év végi állapot - vagyis 10 362,2 milliárd forint. Ezen belül a magánnyugdíjpénztári portfóliókból visszavont állampapírok miatt ez a sor 666 milliárdos éves szintû csökkenést mutat.
Az egyéb hitelek soron azonban a 2011-es évben elõször feltûnt egy 50 milliárdos tétel, ugyanakkor a devizaadósságokon belül egyéb belföldi hitelként pedig egy 120 milliárdos tétel jelent meg, mely összességében 170 milliárddal növelte az adósságunkat.

A gyenge forint 15 százalékkal dobta meg devizaadósságunkat
A devizaadósság a forintban mérttel szemben jelentõs mértékben, 1327,6 milliárddal emelkedett 2010 év végéhez képest; 2011 decemberében 10 170,4 milliárd volt az ÁKK statisztikája szerint. Mindez úgy, hogy az év utolsó hónapjában 617,5 milliárdos tartozást (2 milliárd eurós EU-IMF hiteltörlesztést) egyenlítettünk ki.
A növekedés oka egyértelmûen a forint árfolyama az euróval szemben, a 2010 december 30-i záróállapothoz képest ugyanis 35,6 forinttal, vagyis 12,7 százalékkal gyengült a hazai fizetõeszköz tavaly év végére.

Bár a fent említett 2 milliárd eurós tétellel megkezdük a 2008-ban felvett EU-IMF hitel törlesztését, a decemberi 617,5 milliárd forintos átutalás a gyenge forint miatt éves szinten mindössze 212,4 milliárddal csökkentette a mentõcsomag értékét. 2011. december 31-én így még 3314,5 milliárddal tartoztunk az EU-IMF "duónak".
Link