Budapesti bejelentés: Ettõl tényleg szétrobbanhat az EU
Ha az euróválságot nem sikerül megoldani, akkor megkezdõdhet az EU szétbomlása, ez azonban beláthatatlan következményekkel és óriási költségekkel járna, és nemcsak az unió tagállamainak vonatkozásában – mondta Thierry de Montbrial francia professzor, a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetének alapítója és elnöke a Magyar Tudományos Akadémián tartott szerdai elõadásában

Thierry de Montbrial hiteles strukturális reformokat sürgetett az eurózóna jelentõs államháztartási hiányokat felhalmozó országaiban, közöttük megemlítette Olaszországot, Spanyolországot, Portugáliát. Egyúttal úgy vélte: eleve óriási hiba volt az eurózóna tagjai közé felvenni Görögországot, mert nem teljesítette a maastrichti elõírásokat.
Másrészt arról is szólt, hogy az Európai Központi Banknak merészebb politikát kellene vállalnia, szó lehetne arról, hogy az eurózóna központi bankja vásárolja fel a szuverén kötvényeket, vagyis az államok által kibocsátott állampapírokat.

Drága egyet nem értés
Thierry de Montbrial úgy vélte: az Európai Unió egy új típusú együttmûködés felé halad, ez sem nem egy konföderáció, sem egy föderatív típusú államcsoport, de az nagyon fontos, hogy az európai döntéshozók gyors és világos lépésekrõl egyezzenek meg a válságból kivezetõ módokkal kapcsolatban.
Kiemelte: az eurózóna válsága kormányzási problémákból is adódik, egyes, jelentõs államháztartási hiányokat felhalmozó államoknak most sürgõsen olyan szerkezeti reformokat kellene végrehajtaniuk, amelyeket évek óta elodáztak.
Rámutatott, ha az elhúzódó válság azzal járna, hogy egyik vagy másik állam kilépne az euróövezetbõl, mindamellett, hogy a kilépés bonyolult és költséges lenne, óriási spekulációs hullámot indítana el világszerte, mert sokan akarnának rajta keresni. „Az unión belül az egyet nem értés jóval többe kerül, mint az egyetértés” – mondta.

A Marshall-tervnél is többet
A közönség soraiból megfogalmazott egyik kérdésre hangsúlyozta: Magyarországnak történelme, sajátos kultúrája miatt hosszú távon is fontos szerepe van Európában, az Európai Unióban.
Egy másik kérdéssel kapcsolatban, amely arra vonatkozott, hogy az EU perifériális országai az integráció jelentõs költségeit viselik, míg az egységbõl fakadó hasznot a fejlett államok „zsebelik be”, úgy érvelt: a régi tagországok a különbözõ uniós alapokon keresztül jóval több pénzt juttattak az újonnan csatlakozóknak, mint amit annak idején az európai államok kaptak a Marshall-terv megvalósítása idején.

Forrás: Link