No a valódi szerbekkel illene már tisztázni a helyzetet és õk is karóba húzhatják a saját tetves zsidajaikat és viszont! Szombathelyi (született: Knausz Ferenc?), Feketehalmy-Czeidner alábornagy, Grassy vörgy, Deák ezredes, Zöldi fhdgy? Ugye melyik volt "magyar"? Az emlékezés kötelesség, az elhallgatás káros - a történettudomány legfrissebb és mára közös szerb-magyar eredményeirõl beszéltek kutatók az újvidéki és délvidéki razzia 70. évfordulóján. A magyar csendõrség és határvadász alakulatok közös akciója a partizánok elfogását és a magyarlakta térségek megtisztítását tûzte ki célul 1942 telén. A magyar katonák kegyetlen tettei elsõsorban a helyi szerb és zsidó lakosságot érintették.

Hideg napok – az 1966-os játékfilm is a kivégzések közvetlen okáról szólt. A második világháború idején több mint fél éve visszafoglalt délvidéken ugyanis az ellenállás célpontja a magyar katonaság és közigazgatás volt, ezért kijárási és helyváltoztatási tilalmat rendeltek el. Az igazoló bizottságok egyeseket nem tudtak igazolni, nem helybeliek voltak. Történészek szerint a partizánokat keresték – a németek felé ugyanis igazolni kellett, hogy hû szövetségesként járnak el.

Újvidéken mindig is a szerbek voltak többségben. 1942. január 12-e és 15-e között a Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagy, Grassy József vezérkari ezredes, Deák László ezredes és Zöldy Márton csendõrszázados vezette katonai és csendõri alakulatok rémtettét a ma történészei nem menthetik.

Történészek szerint egyedülálló a magyar történelemben az eset. Szándékosan elvágták a Budapestre vezetõ távbeszélõ kábeleket, nehogy ellenparancsok érkezhessenek. 48 óra telt el, amíg Budapesten értesültek a kegyetlenkedésekrõl. Ekkor repülõgépek vitték a parancsot az azonnali beszüntetésükre, de mire azok odaértek, áldozatok százait gyilkolták meg.

Szombathelyi Ferenc, a vezérkar fõnöke, 1943 õszén az akciót irányító magas rangú katonatisztek és csendõrtisztek ellen eljárást indított. Markó György hadtörténész szerint a Képíró-perben elõkerült 1944-es ítélet sok részletet megvilágított. „A vádlottak egy része az ítélethirdetés elõtt Németországba szökött, késõbb pedig beléptek az SS-be. A tárgyalást azonban lefolytatták. 10-15 éves börtönbüntetésekkel zárult” – mondta a hadtörténész.

A vérengzésben 3309 embert végeztek ki: 2550 szerbet, 743 zsidót, 13 oroszt, 11 magyart – és 7 német eltûnt. Az áldozatok között 792 nõ és 147 gyerek volt.
Link