Persze, hogy nem, de nem csak ezért nem, hanem nem, nem és nem. Az alaptörvény elfogadása során a parlament eljárási szabálytalanságokat követett el – véli Sólyom László volt köztársasági elnök. Kolláth György ügyvéd szerint ez felveti az új alkotmány közjogi érvénytelenségét. Az egyházügyi törvényt ugyanis ilyen hibák miatt semmisítette meg az Alkotmánybíróság.

Tavaly április 18-án fogadta el az országgyûlés Magyarország új alaptörvényét. Az alkotmányozási folyamatot is sokan bírálták, így törvényszerû volt, hogy az elfogadása után is sokan támadták az alaptörvényt.

Az alaptörvény január elsejei hatálybalépése után nem sokkal Sólyom László fogalmazott meg kritikákat a HVG-ben. A volt köztársasági elnök szerint az alaptörvény elfogadása körül is anomáliák vannak, például a zárószavazás elõtti érdemi módosítás szégyene is megesett vele.

Kolláth György ügyvéd szerint az 1994 óta érvényben lévõ Házszabály alapján érvénytelenítette az Alkotmánybíróság az egyházügyi törvényt is. A képviselõk ugyanis durván és tudatosan megsértették a törvényalkotás Házszabályban rögzített rendjét, amikor érdemben változtattak a törvényen, amikor már nem lehetett volna – mondja. Az alaptörvény esetében is ez történt.

„Az elfogadás napján, április 18-án, csak egy képviselõ, egy frakcióvezetõ tizenöt módosító indítványt nyomott be, amikor már nem tehette volna meg, magyarul semmibe vették a törvényalkotás rendjét, azokat a szabályokat, amik az Országgyûlésre vonatkoznak” – fogalmazott Kolláth György. Szerinte ezért alkotmánysértõ az alaptörvény elfogadási módja. Úgy kell tekinteni rá, mintha nem létezne, és érdemi vizsgálat nélkül kell semmisnek tekinteni.

„Szörnyû is ez a helyzet, mert ez azt jelenti – rossz humorral –, hogy Magyarországon januárban életbe lépett valami, ami halva született: Szörnyû” – mondta.

Kolláth György szerint ezt minél elõbb korrigálni kell, ugyanis ha valami közjogilag érvénytelen, akkor az nem létezik, így a rá épülõ törvények sem és ennek következtében összedõl a jogállami rendszer.
Link