Bejelentkezés
Ami a naplómból (eddig) kimaradt
Mirõl is írjak, oly nehéz eldönteni, mert alig történik valami érdemleges a világban. A megszervezett, fizetett békatüntetés nem érdekel, a pártoknak nevezett zsidaj organizációk kavarása szintén nem igen csigáz fel, mert a tudatlanokra, ostobákra épít és ez a zöm. Írjak az angol lapokban még éppen idejében megszellõztetett Putyin-klán 130 milliárdosra becsült vagyonkájáról, ami éppen kétszerese a leggazdagabb mexikóiénak, vagy arról, hogy az orosz vezérkart az elmúlt évek alatt lényegében ötödére csökkentették és az ukrán haderõ is 10-15 %-os leszervezést akar? Érdektelen, mert általában nem igaz, amit írnak, illetve nem úgy igaz, ahogy írják.
Tudom már, írok pár sort az eszmékrõl, eszementekrõl, ideológiákról, idegbolondériákról, vallás -sokról, melyek válásokhoz vezetnek és a többi és satöbbi.
Kemény a dió, de hát a mogyoró se mindig mókusálló és az is igaz, hogy egy álló mókus mindig nagyobbnak tûnik, mint egy ülõ. Ezzel mi emberek is így vagyunk, csak köztünk gyakoribb a kivétel. Keresem a fogást a témán. Áh, meg is van. Csináljunk egy "lábsöprést" és mindjárt kisebbnek is tûnik, ha a porban hever. Ez már csak nézõponty kérdése és egy halásznak türelme kell legyen a szákoláshoz.
A napokban megfogalmazódott bennem egy nagyon nemszeretem történet, amely még elõttünk áll, de velem jobban megértette, hogy miért is kel azt tennem, amit teszek és miért nem szabad kesztyûs kézzel bánnom a záptojásokkal. Durranjanak csak el most, ne aztán, amikor már az új fészekben a élõk közé keveredik. Ha büdös van, hát ezért van, s hogy van -e bûnös, azt döntse el mindenki maga!
Nem sokan maradtunk és egyre kevesebben leszünk azok, akik vagyunk. A többiek úgy tesznek, hátha még azt hihetik róluk, hogy vannak, pedig nincsenek. Pár napja egy telefonbeszélgetésben az derült ki, hogy nem csak én gondolom úgy, hogy az egység létrehozása nem lehet ideológiai alapú, mert a lõszer sem az.
Képzeljétek el, ott állunk a gyõzelem mámorában (már aki megérte) és különbözõ szinteken lévõ, valójában a gyökereket nem ismerõ, nem értõ, nem tudó és azt megismerni sem akaró személyek hada sereglik oda jelszavakat kiabálva, éhesen és tiszteletlenül. Van aki a vezérében hisz és bármely nagy barom is, de csak annak szavára hajlik...ugye ne is soroljam, el tudjátok képzelni, mert MOST IS EZ VAN. Aztán végig ott lebeg a központi kérdés a háttérben, hogy ki is irányít valójában?
Azt mondjuk, hogy pártokat ne, mert ugye a finanszírozás, meg a kollektív döntés és a sok -sok éves tapasztalat azt hozta, hogy ezek mögé simán "beslisszan" a "finánctõke". De hát ugye valamilyen hierarchiának lennie kell, mert hogy lehet társadalmat építeni anélkül, hogy az új "vezetõi elit" szava ne azt tudatosítaná, hogy "ti azért lehettek, mert mi vagyunk". Ám itt is bibi van, mert bármilyen "mozgalom" és "szervezõdés" ideológiája ez esetben semmivel sem különb, mint akármelyik mostani párté, sõt a kommunikációját is a korábbi pártideológusoktól "buherálták" össze és a jelszavak is ismétlõdnek.
Minõségi, önállóan gondolkodó, erkölcsös ember nélkül mindez mit sem ér és borítékolom, hogy ha ilyen odakerül a harc végén az asztalhoz, akkor a nemzet érdekét figyelemben tartva sajnos azonnali puccsot kell kieszközöljön és el kell takarítsa addigi fegyvertársai közül azokat, akik a fentebb leírtak miatt nem hozhatnak megnyugvást semmilyen helyzetben. A történelem erre számos példát hoz és ez az a káini történet, amelyet most látok kibontakozni, pedig még hol van a "gyõzelem"? A pártokba tudatlan pártkatonák, végrehajtók és minél ostobább elemek illeszkednek. Az értelmesebb nem passzol egy ilyen rendszerbe és soha nem is fog, õk maradnak és lesznek is mindig a "rendszerellenség". Az ideológiai és a párt-mozgalom...alapú társadalom-szervezés csak addig mûködhet, amíg a hatalomátvételhez szükséges feltételek megteremtõdnek. Addig is nagyon necces a dolog, mert a szervezetek vezetõsége nem az önálló kezdeményezés, a lelemény híve, hanem -és ez a gyakorlat- annak inkább elõbb, mint utóbb az ellensége lesz. Az általunk megismert pártoknál ez gyakorlatilag faji alapú zsidó-kiválasztódást jelentett, közülünk pedig képesség és "irigység" alapú kontraszelekció érvényesülését tapasztalom. A konkrét ideológia minõsége, elszármazása nem is fontos, inkább a ráépített szervezõdés sérülékenysége, amelyet maga a konstrukció tartalmaz. Abban a pillanatban, amikor a cél el vagyon érve, meg kell szüntetni azt az eszközt, amivel a cél el van érve. Meg vagyok értve?
Új értelmet, célt és gyakran vezetést is kell adni mellé, hogy szolgálhassa a kivívott eredményt, amelyért síkra szállt. Ezt eddig az ilyen szervezetek vezetõi gárdájának lassú, vagy gyors cseréjével, likvidálásával oldották meg, sokszor éppen a szervezeten belül. Hogy még érthetõbb legyek! Azzal a kézzel, amellyel öltünk, nem oszthatunk áldást is! Az õseink jól tudták ezt és nemzetségekben, családi kötelékekben az Isten tiszta ege alatt mûködött a törzsi közösség és a kettõs vezetés. A jelenleg szóba jöhetõ társaságon végigtekintve, mint alkotmányozni éhes és irányítani kész vitézeken igen erõs bennem a kétely, hogy ha még idõben nem tisztázódik le "nemzeti" csapatot ilyen-olyan vezéreiben, hogy hol a helyük, akkor késõbb ezt már csakis a már említett módon lehet megoldani.
Kérdezem, ugyan ki akarja ezt? Én sem, de már látom, hogy elkerülhetetlen lesz. Ha a megmaradt magyarság igényt tart rá, akkor kap hozzá ideológiát is, meg pántlikás flinc-francot, hogy azt higgye ért ebbõl bármit is. A tudatlanokat eztán is tanítani kell, de ahhoz értelmes, nyitott és szabadgondolkodók szükségesek. Alapvetõen a gondolkodás mindig szabad. Ami nem szabad, az már nem gondolkodás. No itt bukik el tartalmától függetlenül bármilyen izmus és ideológia. Ezek a fogalmak gumiból vannak és hangoztatásuk az értelmes emberben, aki átélte a múltat és el is jutott oda, hogy ezt nagyjából megértse, nem biztos, hogy kellemes érzéseket vált ki, pedig az emberek zöme nem besorolható, nem kategorizálható és nem sematizálható, s ha értelmes és önálló döntést akarunk tõle elvárni, cselekvésre ösztökélni, akkor azt úgy kaphatjuk meg, ha nem elvárjuk, hanem hagyjuk kibontakozni, vezetni másokat, miután és miközben folyamatosan tanítjuk és tanulunk tõle. A társadalom alapja a család és a család alapja az ember. Ez régen így volt, de mára amorális vallási és ideológiai tébolydává vált a bolygó.
Van, amire lehet tanítani, van, amire születni kell és nem is tanítható. A vezetõvé válás, kiválasztódás ilyesmi. Nincs elõre leírható íve, ha csak nem az, ha más, a háttérhatalom emberei választanak ki arra, hogy érdekeik képviseletében járj el a többiek rovására. Ekkor sem nélkülözhetõek bizonyos képességek, készségek, de amirõl most szó van, az a REND teremtése, amely a jelen állapotban az "összefogás" hamis, illuzórikus maszkja alatt munkálkodik a mesterségesen elszigeteltnek tûnõ oldalakon. Azok, akik egy bizonyos szintet elértek, össze vannak fogva, még ha nem is tudnak egymásról. Ez a szint erõszakkal nem megvívható, viszont el nem érése kizáró tényezõ. Mire gondolok? Képzeljétek el a menzát úgy, hogy mindenkinek meg van a feladata és azt csinálja. Rend van. Ám, ha a kukta és a kisegítõ munkás, aki a krumplipucolásban igencsak jártas, elkezdi megkomponálni az étket, akkor az mindenki hasát elcsapja. A feladatát és a szintjét mindenki magának kell, hogy bemérje. A szakács képes kolompért is pucolni és mosogatni, de nem ez a dolga. Ahogy látom, párszor még meg kell üssük a bokánkat, ha jót akarunk, mert ez elkerülhetetlen. Nem mondom, hogy kellemes érzés "nemzettestvéreimet" ráncba szedni és nem is hiszem, hogy a dolgom lenne, de a mostani ilyen-olyan fazonigazítások - ha van rá fogadóképes kereslet-, akkor sok késõbbi fájdalmat spórolhatnak meg. Nincsenek illúzióim.
Tudom, hogy az ellenség után éppen a "belsõ ellenséggel" kell szembenézni és ugyanolyan könyörtelenül leszámolni velük, mint az ellenségekkel, mert sajnos ellenségei õk önmaguknak is azzal, hogy nem belátóak és hajlanak arra, hogy a vérrel, könnyel elért eredményt kockára tegyék, s mindezt jó szándékkal. Azért bízom benne, hogy addig sokan észhez térnek, ugyanis a dolgok logikája szerint soha nem gyõzhet le egyetlen tanítvány sem mestert. Ha legyõzte is vesztett, mert a következõ körben a meg nem tanult technika, a meg nem hallott tanács és a végre nem hajtott utasítás fordul ellene és veszejti el. No ekkor elvész az ügy is. Mindenkinek meg kell találni a helyét, s ha nem sikerül, akkor mindenképpen harc lesz. Nem tudom, hogy az-e a jobb, ha még az ellenséggel való megvívás elõtt (szerintem igen), de ez elkerülhetetlen már most is. Nem lesz ideológiai, sem vallási harc, mert egyikért sem érdemes ölni, sem halni. Az Igazságért, családunkért, nemzetünkért, s mindazért amiért elõdeink vérüket ontották, az meg már nem is lehet kérdés. Az idõ meg nem számít.
De, hogy kicsit lazítsunk, hoztam jó híreket is. Sokadik idõintervallum, próbálkozás, a harmadik csapásmérõ usa flotta öböl menti felsorakoztatása után:
"Az európai zsidóhorda utolsó lehetõségéhez nyúlt. Titokban eurót nyomtatnak. Fedezetlen pénzért megpróbálják államkötvényeiket visszavásárolni. Ezért a szemétért orosz-kínai-brazil...stb. valós értékû papírokat vásárolnak. Ezzel az államkötvény-befektetõket is kirabolják. Ez azt jelenti, hogy az Euró jelenlegi árfolyama mesterségesen fenntartott KAMU. Fedezet nincs mögötte. Bedöntése 1-2 év. Ipar stagnál, termelés, fogyasztás csökken. "Elõre menekülnek" a pokolba."
Reklámozzák is az államkötényeket a tv-ben de hát most láttam elõször tetûirtó-szer reklámot is. Tán nem a zsidajok ellen hozták a Ciklon B-t megint rendszeresíteni, mert az köztudott, hogy a cigányoktól megszállt iskolákban, területeken ez igen gyakori "fertõzés".
Nahát, akkor most pillantsunk a mûvészet irányába. Feleségem Erdélybõl rendelte és kapta az alábbi "kincseket" és kérte is, hogy tegyem fel a lapra, hátha más is kedvet kap hozzá és megrendelésével támogat egy bajba jutott székely családot.
Nézzetek rá a honlapra is:
Link
És használjátok, ha tudtok, segítsetek egymásnak. A faragás kapcsán derült ki, hogy van közös ismeretségünk is és igen kicsi a világ.
De a végére még néhány személyes gondolat. Tudom, hogy nem lesz szép a következõ idõszak. Ahogy látom, hamarosan tényleg el kell induljunk ahogy vagyunk, azzal, amink van és nem szabad hogy érdekeljen, hogy élünk-e, vagy halunk, hisz szinte könyörögnek, hogy legyenek agyonvágva. Csak remélni merem, hogy sokan és jól döntenek a végsõ megmérettetésnél. Gyerekség, de beüzemeltem az íjam. Igazi edzõszerszám. Nem használok karvédõt, sem ujjvédõt, de a tizedik húzás a 70 fontos szerszámon már erõs összpontosítást igényel. Az ereje egyszerûen lenyûgözõ. Persze semmi ez egy sorozatlövõvel szemben, de nem is az ellen van, hanem a tudatom edzeni. Valamiért fontos kép ez a "nyilas" mostanában, de nem biztos, hogy sokan jól értelmezik. Gondolkodom rajta, hogyan segíthetnék ezen, azon túl, amit eddig is megtettem.
Tudom már, írok pár sort az eszmékrõl, eszementekrõl, ideológiákról, idegbolondériákról, vallás -sokról, melyek válásokhoz vezetnek és a többi és satöbbi.
Kemény a dió, de hát a mogyoró se mindig mókusálló és az is igaz, hogy egy álló mókus mindig nagyobbnak tûnik, mint egy ülõ. Ezzel mi emberek is így vagyunk, csak köztünk gyakoribb a kivétel. Keresem a fogást a témán. Áh, meg is van. Csináljunk egy "lábsöprést" és mindjárt kisebbnek is tûnik, ha a porban hever. Ez már csak nézõponty kérdése és egy halásznak türelme kell legyen a szákoláshoz.
A napokban megfogalmazódott bennem egy nagyon nemszeretem történet, amely még elõttünk áll, de velem jobban megértette, hogy miért is kel azt tennem, amit teszek és miért nem szabad kesztyûs kézzel bánnom a záptojásokkal. Durranjanak csak el most, ne aztán, amikor már az új fészekben a élõk közé keveredik. Ha büdös van, hát ezért van, s hogy van -e bûnös, azt döntse el mindenki maga!
Nem sokan maradtunk és egyre kevesebben leszünk azok, akik vagyunk. A többiek úgy tesznek, hátha még azt hihetik róluk, hogy vannak, pedig nincsenek. Pár napja egy telefonbeszélgetésben az derült ki, hogy nem csak én gondolom úgy, hogy az egység létrehozása nem lehet ideológiai alapú, mert a lõszer sem az.
Képzeljétek el, ott állunk a gyõzelem mámorában (már aki megérte) és különbözõ szinteken lévõ, valójában a gyökereket nem ismerõ, nem értõ, nem tudó és azt megismerni sem akaró személyek hada sereglik oda jelszavakat kiabálva, éhesen és tiszteletlenül. Van aki a vezérében hisz és bármely nagy barom is, de csak annak szavára hajlik...ugye ne is soroljam, el tudjátok képzelni, mert MOST IS EZ VAN. Aztán végig ott lebeg a központi kérdés a háttérben, hogy ki is irányít valójában?
Azt mondjuk, hogy pártokat ne, mert ugye a finanszírozás, meg a kollektív döntés és a sok -sok éves tapasztalat azt hozta, hogy ezek mögé simán "beslisszan" a "finánctõke". De hát ugye valamilyen hierarchiának lennie kell, mert hogy lehet társadalmat építeni anélkül, hogy az új "vezetõi elit" szava ne azt tudatosítaná, hogy "ti azért lehettek, mert mi vagyunk". Ám itt is bibi van, mert bármilyen "mozgalom" és "szervezõdés" ideológiája ez esetben semmivel sem különb, mint akármelyik mostani párté, sõt a kommunikációját is a korábbi pártideológusoktól "buherálták" össze és a jelszavak is ismétlõdnek.
Minõségi, önállóan gondolkodó, erkölcsös ember nélkül mindez mit sem ér és borítékolom, hogy ha ilyen odakerül a harc végén az asztalhoz, akkor a nemzet érdekét figyelemben tartva sajnos azonnali puccsot kell kieszközöljön és el kell takarítsa addigi fegyvertársai közül azokat, akik a fentebb leírtak miatt nem hozhatnak megnyugvást semmilyen helyzetben. A történelem erre számos példát hoz és ez az a káini történet, amelyet most látok kibontakozni, pedig még hol van a "gyõzelem"? A pártokba tudatlan pártkatonák, végrehajtók és minél ostobább elemek illeszkednek. Az értelmesebb nem passzol egy ilyen rendszerbe és soha nem is fog, õk maradnak és lesznek is mindig a "rendszerellenség". Az ideológiai és a párt-mozgalom...alapú társadalom-szervezés csak addig mûködhet, amíg a hatalomátvételhez szükséges feltételek megteremtõdnek. Addig is nagyon necces a dolog, mert a szervezetek vezetõsége nem az önálló kezdeményezés, a lelemény híve, hanem -és ez a gyakorlat- annak inkább elõbb, mint utóbb az ellensége lesz. Az általunk megismert pártoknál ez gyakorlatilag faji alapú zsidó-kiválasztódást jelentett, közülünk pedig képesség és "irigység" alapú kontraszelekció érvényesülését tapasztalom. A konkrét ideológia minõsége, elszármazása nem is fontos, inkább a ráépített szervezõdés sérülékenysége, amelyet maga a konstrukció tartalmaz. Abban a pillanatban, amikor a cél el vagyon érve, meg kell szüntetni azt az eszközt, amivel a cél el van érve. Meg vagyok értve?
Új értelmet, célt és gyakran vezetést is kell adni mellé, hogy szolgálhassa a kivívott eredményt, amelyért síkra szállt. Ezt eddig az ilyen szervezetek vezetõi gárdájának lassú, vagy gyors cseréjével, likvidálásával oldották meg, sokszor éppen a szervezeten belül. Hogy még érthetõbb legyek! Azzal a kézzel, amellyel öltünk, nem oszthatunk áldást is! Az õseink jól tudták ezt és nemzetségekben, családi kötelékekben az Isten tiszta ege alatt mûködött a törzsi közösség és a kettõs vezetés. A jelenleg szóba jöhetõ társaságon végigtekintve, mint alkotmányozni éhes és irányítani kész vitézeken igen erõs bennem a kétely, hogy ha még idõben nem tisztázódik le "nemzeti" csapatot ilyen-olyan vezéreiben, hogy hol a helyük, akkor késõbb ezt már csakis a már említett módon lehet megoldani.
Kérdezem, ugyan ki akarja ezt? Én sem, de már látom, hogy elkerülhetetlen lesz. Ha a megmaradt magyarság igényt tart rá, akkor kap hozzá ideológiát is, meg pántlikás flinc-francot, hogy azt higgye ért ebbõl bármit is. A tudatlanokat eztán is tanítani kell, de ahhoz értelmes, nyitott és szabadgondolkodók szükségesek. Alapvetõen a gondolkodás mindig szabad. Ami nem szabad, az már nem gondolkodás. No itt bukik el tartalmától függetlenül bármilyen izmus és ideológia. Ezek a fogalmak gumiból vannak és hangoztatásuk az értelmes emberben, aki átélte a múltat és el is jutott oda, hogy ezt nagyjából megértse, nem biztos, hogy kellemes érzéseket vált ki, pedig az emberek zöme nem besorolható, nem kategorizálható és nem sematizálható, s ha értelmes és önálló döntést akarunk tõle elvárni, cselekvésre ösztökélni, akkor azt úgy kaphatjuk meg, ha nem elvárjuk, hanem hagyjuk kibontakozni, vezetni másokat, miután és miközben folyamatosan tanítjuk és tanulunk tõle. A társadalom alapja a család és a család alapja az ember. Ez régen így volt, de mára amorális vallási és ideológiai tébolydává vált a bolygó.
Van, amire lehet tanítani, van, amire születni kell és nem is tanítható. A vezetõvé válás, kiválasztódás ilyesmi. Nincs elõre leírható íve, ha csak nem az, ha más, a háttérhatalom emberei választanak ki arra, hogy érdekeik képviseletében járj el a többiek rovására. Ekkor sem nélkülözhetõek bizonyos képességek, készségek, de amirõl most szó van, az a REND teremtése, amely a jelen állapotban az "összefogás" hamis, illuzórikus maszkja alatt munkálkodik a mesterségesen elszigeteltnek tûnõ oldalakon. Azok, akik egy bizonyos szintet elértek, össze vannak fogva, még ha nem is tudnak egymásról. Ez a szint erõszakkal nem megvívható, viszont el nem érése kizáró tényezõ. Mire gondolok? Képzeljétek el a menzát úgy, hogy mindenkinek meg van a feladata és azt csinálja. Rend van. Ám, ha a kukta és a kisegítõ munkás, aki a krumplipucolásban igencsak jártas, elkezdi megkomponálni az étket, akkor az mindenki hasát elcsapja. A feladatát és a szintjét mindenki magának kell, hogy bemérje. A szakács képes kolompért is pucolni és mosogatni, de nem ez a dolga. Ahogy látom, párszor még meg kell üssük a bokánkat, ha jót akarunk, mert ez elkerülhetetlen. Nem mondom, hogy kellemes érzés "nemzettestvéreimet" ráncba szedni és nem is hiszem, hogy a dolgom lenne, de a mostani ilyen-olyan fazonigazítások - ha van rá fogadóképes kereslet-, akkor sok késõbbi fájdalmat spórolhatnak meg. Nincsenek illúzióim.
Tudom, hogy az ellenség után éppen a "belsõ ellenséggel" kell szembenézni és ugyanolyan könyörtelenül leszámolni velük, mint az ellenségekkel, mert sajnos ellenségei õk önmaguknak is azzal, hogy nem belátóak és hajlanak arra, hogy a vérrel, könnyel elért eredményt kockára tegyék, s mindezt jó szándékkal. Azért bízom benne, hogy addig sokan észhez térnek, ugyanis a dolgok logikája szerint soha nem gyõzhet le egyetlen tanítvány sem mestert. Ha legyõzte is vesztett, mert a következõ körben a meg nem tanult technika, a meg nem hallott tanács és a végre nem hajtott utasítás fordul ellene és veszejti el. No ekkor elvész az ügy is. Mindenkinek meg kell találni a helyét, s ha nem sikerül, akkor mindenképpen harc lesz. Nem tudom, hogy az-e a jobb, ha még az ellenséggel való megvívás elõtt (szerintem igen), de ez elkerülhetetlen már most is. Nem lesz ideológiai, sem vallási harc, mert egyikért sem érdemes ölni, sem halni. Az Igazságért, családunkért, nemzetünkért, s mindazért amiért elõdeink vérüket ontották, az meg már nem is lehet kérdés. Az idõ meg nem számít.
De, hogy kicsit lazítsunk, hoztam jó híreket is. Sokadik idõintervallum, próbálkozás, a harmadik csapásmérõ usa flotta öböl menti felsorakoztatása után:
"Az európai zsidóhorda utolsó lehetõségéhez nyúlt. Titokban eurót nyomtatnak. Fedezetlen pénzért megpróbálják államkötvényeiket visszavásárolni. Ezért a szemétért orosz-kínai-brazil...stb. valós értékû papírokat vásárolnak. Ezzel az államkötvény-befektetõket is kirabolják. Ez azt jelenti, hogy az Euró jelenlegi árfolyama mesterségesen fenntartott KAMU. Fedezet nincs mögötte. Bedöntése 1-2 év. Ipar stagnál, termelés, fogyasztás csökken. "Elõre menekülnek" a pokolba."
Reklámozzák is az államkötényeket a tv-ben de hát most láttam elõször tetûirtó-szer reklámot is. Tán nem a zsidajok ellen hozták a Ciklon B-t megint rendszeresíteni, mert az köztudott, hogy a cigányoktól megszállt iskolákban, területeken ez igen gyakori "fertõzés".
Nahát, akkor most pillantsunk a mûvészet irányába. Feleségem Erdélybõl rendelte és kapta az alábbi "kincseket" és kérte is, hogy tegyem fel a lapra, hátha más is kedvet kap hozzá és megrendelésével támogat egy bajba jutott székely családot.
Nézzetek rá a honlapra is:
Link
És használjátok, ha tudtok, segítsetek egymásnak. A faragás kapcsán derült ki, hogy van közös ismeretségünk is és igen kicsi a világ.
De a végére még néhány személyes gondolat. Tudom, hogy nem lesz szép a következõ idõszak. Ahogy látom, hamarosan tényleg el kell induljunk ahogy vagyunk, azzal, amink van és nem szabad hogy érdekeljen, hogy élünk-e, vagy halunk, hisz szinte könyörögnek, hogy legyenek agyonvágva. Csak remélni merem, hogy sokan és jól döntenek a végsõ megmérettetésnél. Gyerekség, de beüzemeltem az íjam. Igazi edzõszerszám. Nem használok karvédõt, sem ujjvédõt, de a tizedik húzás a 70 fontos szerszámon már erõs összpontosítást igényel. Az ereje egyszerûen lenyûgözõ. Persze semmi ez egy sorozatlövõvel szemben, de nem is az ellen van, hanem a tudatom edzeni. Valamiért fontos kép ez a "nyilas" mostanában, de nem biztos, hogy sokan jól értelmezik. Gondolkodom rajta, hogyan segíthetnék ezen, azon túl, amit eddig is megtettem.
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2012. January 27. 21:00:58
- 2012. January 27. 23:04:32
- 2012. January 28. 06:16:04
- 2012. January 28. 14:20:08