A német kormány azt szeretné, ha Görögország a következõ, 130 milliárd eurós segélycsomag fejében átadná az adóztatással és a költségvetési kiadásokkal kapcsolatos döntések feletti szuverenitását egy euróövezeti "költségvetési biztosnak" - írta a szombati Financial Times az általa megszerzett javaslattervezetre hivatkozva.

A londoni gazdasági napilap által látott tervezet alapján az új valutauniós biztosnak vétójoga lenne a görög kormány költségvetési döntéseivel szemben, ha azok nem állnának összhangban a nemzetközi hitelezõ szervezetek által kijelölt célokkal.
A többi euróövezeti tagállam pénzügyminiszterei által kinevezendõ gondnok felelõsségi körébe tartozna a görög kormány "összes nagyobb kiadási tételének" felülvizsgálata - idéz a javaslatból a szombati Financial Times.

A tervezet szerint a görög államháztartási konszolidációt "szigorú irányítási és ellenõrzési rendszernek kell alávetni". Tekintettel a programok eddigi gyenge teljesítésére, Görögországnak el kell fogadnia, hogy egy bizonyos idõre "európai szintre helyezi át" költségvetési szuverenitását - áll a Financial Times által idézett javaslatban, amely szerint a görög kormánynak törvényben kellene rögzítenie azt is, hogy az állami bevételeket "mindenekelõtt az adósságszolgálatra fordítja".

A lap szerint a tervezet, amelyet péntek délután kezdtek el szétküldeni az euróövezeti országok pénzügyminisztériumi illetékeseinek, jelzi, hogy milyen mély a bizalmatlanság Görögország és európai uniós hitelezõi között. Európai illetékesek "magánjellegû megjegyzései szerint" nem sok elõrelépés történt a közszféra reformjában az új, technokrata görög kormány beiktatása óta sem - írta a Financial Times.

A lapnak egy vezetõ görög pénzügyminisztériumi illetékes azt mondta, hogy nincs tudomása a javaslatról, így nem tud megjegyzést fûzni hozzá, a német pénzügyminisztériumban pedig nem kommentálták az értesülést.

A Financial Times szerint ugyanakkor még a német javaslat köröztetésének megkezdése elõtt az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) külön tízoldalas listát adott át Athénnak azokról az "elõzetes lépésekrõl", amelyeket a görög kormánynak a következõ segélycsomag jóváhagyása elõtt meg kell tennie. A listán - amelyet a Financial Times szintén megszerzett - az áll, hogy Görögországnak három éven belül további 150 ezer munkahelyet kell megszüntetnie az állami szektorban, emellett jelentõsen vissza kell fognia a védelmi és az egészségügyi kiadásokat is az idei államháztartási deficit csökkentése végett.

Londoni pénzügyi elemzõcégek szerint azonban nem biztos, hogy Görögország hajlandó lesz vállalni a mind újabb megszorításokat.
Az egyik vezetõ citybeli gazdasági-pénzügyi elemzõcsoport, a Capital Economics minap ismertetett helyzetértékelésében azt valószínûsítette, hogy végül össze fog állni egy olyan pénzügyi mentõcsomag, amely néhány évre fedezi Görögország finanszírozási igényeit. A ház londoni elemzõinek várakozása szerint azonban a görögök "elõbb-utóbb" arra a következtetésre jutnak, hogy a pénzügyi segítség feltételrendszere egyszerûen túl nagy terhet jelent, és a legjobb megoldás a mentõcsomag törlése, egy újabb adósság-átalakítás végrehajtása és a valutaunió elhagyása.

A Capital Economics szerint mivel a görög GDP-érték eddig 13 százalékot esett legutóbbi csúcsszintjéhez képest, és gyorsan zuhan tovább, Görögország még az idei év vége elõtt távozhat az euróövezetbõl

Forrás: Link