Jaj, hát fussunk, szaladjunk, ha már muszlimok és tenoristák is! Remélem jönnek ide is, kis zsidó-vecsernyére! A radikális vahabitákat még Izbegoviæ hívta be Boszniába a balkáni háborúk idején. A békekötés után is itt maradtak és elszigetelt falvakban képzik a jövõ terroristáit. Európa egyelõre nem tulajdonít jelentõséget az egyre aggasztóbb folyamatoknak.

Január közepén Banja Luka egyik sportcsarnokában a rendõrség több kilogrammnyi pusztító erejû robbanószert, lõfegyvereket, lõszert és kézigránátokat talált egy nappal az elõtt, hogy a boszniai Szerb Köztársaság fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a csarnokban megjelentek Szerbia és a boszniai szerb állam legfelsõ vezetésének tagjai, valamint a szerb pravoszláv egyház vezetõ tisztségviselõi. A hatóságok szerint a térség destabilizálása céljából nagyszabású iszlám terrorakció volt készülõben.

Ivica Daèiæ szerb belügyminiszter már tavaly nyáron jelezte kollégái Hágában megrendezett találkozóján, hogy Szerbiát támadás fenyegeti az albán és koszovói terroristák részérõl. Daèiæ beszámolt a ra¹kai körzetben megfigyelt terrorista-tevékenységekrõl is, ahol a mai napig a radikális iszlámot képviselõ vahabiták jelentenek biztonsági problémát. A szóban forgó területen a rendõrség 15 vahabitát tartóztatott le, akiket terrortámadás tervezése és fegyver, illetve robbanóanyag birtoklása miatt el is ítélt a bíróság. Egy évvel korábban pedig ismert gyülekezõhelyükön, Gornja Maoèa településen csapott le rájuk egy nagyszabású mûvelet keretében hatszáz bosnyák rendõr, és az ország helyzetének megingatásával gyanúsította meg õket. Ez volt a legnagyobb rendõrségi akció az országban az 1992 és 1995 között dúló háború óta. A több tucat elõállított között volt a fundamentalista közösség vezetõje, Nusret Imamoviè is. A prédikátor az interneten terjeszti fanatikus tanait, melyben kiemelt szerep jut a dzsihád tanának is.

Mit keresnek a vahabiták a balkánon?

Egy lapunknak nyilatkozó magyar békefenntartó beszámolója szerint a bosnyák muzulmánok Tito idején mérsékelt szunnitaként élték mindennapjaikat, egészen a balkáni háborúk idejéig, amikor is Alija Izbegoviæ, Bosznia-Herczegovina elsõ elnöke iszlám harcosokat hívott Boszniába a tartomány megvédésére, az ortodox szerbekkel és a horvát katolikusokkal szemben. Vahabiták százai érkeztek elsõsorban Szaúd-Arábia (itt államvallás) és Jemen területérõl, hogy szent háborút vívjanak a kereszténységgel. A mudzsahedek vezetésével megalakították az iszlám dandárt, amely a 7. muzulmán hadtest néven harcolt a szerb konfliktusokban. Izbegoviæ akkor mérsékelt muzulmánként viselkedett a nyugati vezetõkkel folytatott tárgyalások során, mára azonban egyértelmûen bebizonyosodott, hogy együttmûködött az Al-Kaidával, sõt magával Bin-Ladennel is tartotta a kapcsolatot.
A mudzsahedek vezetésével megalakított iszlám dandár a 7. muzulmán hadtest néven harcolt a szerb konfliktusokban. A békekötés után is maradtak.


A ’95-ben elfogadott béke véget vetett a vallási háborúnak és kimondta, hogy a mudzsahedeknek el kell hagyniuk a térséget, a lassú békefolyamat következtében többségük azonban az újonnan megalakult ország területén maradt, sõt még az állampolgárságot is megkapta. Azóta felfogásukhoz hûen folyamatosan toborozzák az új híveket a muzulmán lakosság körébõl egy szíriai imám vezetésével. Mivel Imad al-Hussein egyre kényelmetlenebbé vált a bosnyákok számára, többször is kiutasították az országból, ám az elhúzódó jogi procedúrának köszönhetõen máig háborítatlanul tevékenykedhet.

„Becslések szerint a Boszniában élõ 1,4 millió muzulmán közül mintegy tízezerre tehetõ a vahabiták száma. Többségük kis, elszigetelt falvakban él az iszlám törvények, a saria alapján, és életmódjukban nem akadályozzák õket a hivatalos szervek” – magyarázta lapunknak egy névtelenséget kérõ vajdasági magyar újságíró.

A szélsõséges csoportok álltal kontrollált településeken fõleg mezõgazdaságból élnek, elutasítják a televízió és a telefon használatát, valamint gyermekeiket állami iskola helyett médreszekben, muszlim tanodákban képzik a jordán nemzeti alaptanterv szerint. Szakértõnk úgy tudja, hogy a muzulmán iskolák korábbi tanulói közül több fiatal került már a mozgalom vezetésébe. Bár nagyon nehéz bizonyítani, fokozatosan gyarapodik a vahabiták számlájára írható terrorakciók száma. 1996-ban egy horvát rendõrt gyilkoltak meg, a 2000-es év végén a keresztény Szenteste akartak merényleteket végrehajtani, tavaly elõtt pedig feltehetõen egy vahhabita csoport robbantott a bugojnói rendõrõrsnél. A támadásban egy ember meghalt és sokan megsebesültek.

Mit nekik Washington

A Gornja Maoèa-i nagyszabású bosnyák rendõrségi akció után a falusiak ellenségesen viselkedtek az oda tóduló újságírókkal, azonnali távozásra szólították fel és a település határáig kísérték õket. Egy oda látogató riporternõ, Belma Beæirba¹iæ arról számolt be, hogy egy a Brèkói kantonhoz tartozó faluba helyi férfiak egy csoportja erõszakkal állította meg õt és kísérõit annak ellenére, hogy az iszlám elõírásainak megfelelõ hidzsábbal fedte le a haját. Az út mellett íjjal és nyílvesszõkkel játszadozó gyerekektõl kérdezték meg, hogy jó felé járnak-e, s közben a fotóriporter egyikükrõl készített egy képet. Kisvártatva három autó jelent meg, és leszorították õket az útról. Az egyik kocsiból hosszú, õszes szakállú, magas férfi szállt ki, és köszönés helyett a fényképezõgépet követelte. Igazoltatták, megmotozták õket, átkutatták az autót, majd közölték, hogy õk egy zárt közösség, akiket senkinek sincs joga kéretlenül meglátogatni. (Brèko és környéke felügyeletét egyébként a bosnyák állam, illetve maga az Európai Unió látja el.) Az újságírónõ ellenvetéseire csak annyit mondtak, hogy fogja be a száját, mert nõkkel eleve nem tárgyalnak. Amikor pedig Szarajevóra hivatkoztak, csak annyi választ kaptak, hogy vahabita látogatóik washingtoniakat is zavartak már el.

Belma Beæirba¹iæ azért ment a magyar határtól öt óra autózással elérhetõ településre, hogy a saját szemével gyõzõdjön meg arról, vajon az ottani gyerekek valóban a jordán nemzeti alaptanterv szerint tanulnak-e. Kutatásait a zárt iszlám közösségek párhuzamos oktatásáról azt követõen kezdte, miután Smajo Abdurahmanoviæot, a zavidoviæi lakosú Velid Zahiroviæ megölésével vádolták meg, az áldozat ugyanis nem akarta késõbbi gyilkosához hozzáadni tízéves lányát. A lánykérõ a kislányt egy, a Koránt a fundamentalista elvek alapján oktató iszlám vallási iskolában nézte ki magának. A régió rurális, azaz belterjes falusi területeirõl egyre több gyereket íratnak ki a bosnyák állami iskolákból és helyette a „korános”, vagyis az oktatási minisztérium szükséges engedélyével nem rendelkezõ, vallási alapon mûködõ magániskolákba járatják õket. A helyiek azzal indokolták iskolaalapítási kérvényüket, hogy „a falvak messze találhatók az olyan nagyobb településektõl, ahol van iskola”, másrészt az állami iskolákban „egyes tantárgyak nem állnak összhangban az iszlám elõírásaival.

A Bosanskohercegovaèki Dani címû újságban közzé tett cikk szerzõje azért próbált kapcsolatba lépni Nusret Imamoviætyal, a helyi vahhábita közösség önjelölt vezetõjével, a „saria jog professzorával”, mert szerette volna bemutatni, hogyan zajlik náluk az oktatás, mire tanítják gyermekeiket annak fényében, hogy nemrég egy nyilatkozatában kifejtete: „Nem tiltjuk az öngyilkos merényletek végrehajtását, viszont csak különleges esetekben szabad õket alkalmazni”. A nagy közfelháborodást kiváltó szöveget a putvjernika.com címen elérhetõ bosnyák nyelvû iszlám honlapon tették közzé, ahol Oszama bin Laden Európának címzett üzenete örvendett egykor a legnagyobb látogatottságnak.
Nusret Imamoviè, a biszniai vahabiták egyik szellemi vezetõje: „Nem tiltjuk az öngyilkos merényletek végrehajtását, viszont csak különleges esetekben szabad õket alkalmazni”.

A professzor ugyanott a karrierista, házas nõkrõl is kifejtette véleményét: „Egy férfi elválhat a feleségétõl, ha az asszony alapos ok nélkül nem akar gyerekeket szülni. A munka és a karrier semmi esetre sem alapos ok ez esetben. Éppen ellenkezõleg, egy nõ számára a legjobb karrier a gyermekek világrahozatala, és Allah igaz hitére nevelése”.

Európai iszlám bástya

A Danas nevû lap egyébként azt is kiderítette, hogy a tavaly októberben a szarajevói amerikai nagykövetségre lövöldözõ, fundamentalista merénylõ, Mevlid Jasarevic nem Boszniából, hanem a dél-szerbiai Szandzsákból származik, és abban a Gornja Maoèában képezték ki, ahol az újságírónõt és kollégáját az inzultus érte. A régió székhelye, Novi Pazar az iszlám terroristák másik fontos „délszláv” fellegvára. A szandzsákban gyakorolt vahabizmus központi alakja Muamer Zukorliæ mufti ellen a hatóságok 2007-ben kezdtek kiterjedt akciót, melynek során sok követõjét letartóztatták a Tutin közelében elhelyezkedõ Ninaja nevû hegyen, mozgalma ennek ellenére máig töretlen népszerûségnek örvend.

Dzevad Galijasevic, boszniai muszlim politológus szerint a hatalom stratégiailag legnagyobb hibája eddig az volt, hogy a térségben állomásozó nemzetközi szervek elbagatellizálták a szélsõségesek jelenlétét. Egy, a politológus által közölt tanulmány szerint Alija Izetbegovic elnöksége, a '90-es évek háborús idõszaka óta támogatóan és kesztyûs kézzel bánt a vahabitákkal. A szakember szerint sok gyilkosság és terrorcselekmény történt Boszniában, melyekben a vahabiták jelentõs szerepet játszhattak, ezeket azonban mindezidáig úgy kezelték, mint más, köztörvényes bûntetteteket. A politológus becslése szerint az ország 1,5 millió muzulmán lakójának körülbelül 12 százaléka támogatja a vahabiták mozgalmát.

A lapunk által megkérdezett szakértõ szerint az iszlamisták mind nagyobb veszélyt jelenthetnek a térségre, az utóbbi évek szaporodó támadásai arra utalnak, hogy Bosznia-Hercegovina az európai iszlám terrorizmus egyik bástyájává válhat. A szerb hatóságok, illetve a bosnyák szervek gyakorlatilag napi szinten kénytelenek foglalkozni a problémával. A vahabita iskolákban és mecsetekben folyamatos „utánpótlás-nevelés” zajlik, és már a nyilvánosság elõtt is egyre több vezetõjük hirdeti, hogy céljaikat csak fegyverrel lehet megvalósítani.


Videó a boszniai radikális muzulmánokról.

Galijaseviæ szerint ha az érintett kormányok hagyják kibontakozni a vahabiták mozgalmát, akkor hamarosan olyan terrorcselekmények történhetnek a Balkánon is, mint Oroszországban és annak kaukázusi köztársaságaiban. A pesszimista jóslathoz csatlakozik Darko Trifunoviæ szerb terrorszakértõ is, aki kollégájával együtt már régóta figyelmeztette a kormányt és a boszniai nemzetközi fõmegbízottat: az ország hamarosan a terroristák melegágyává és az al-Kaida kiképzõ helyévé válhat.
Link