Már benne vagyunk.
Sarkozy: Európa már nincs a szakadék szélén
A francia elnök szerint Európa pénzügyi helyzete stabilizálódott, mostantól a gazdasági válságból való kilábalásra kell koncentrálni.

Nicolas Sarkozy errõl vasárnap este beszélt abban a gazdasági témákról szóló egyórás interjúban, amelyet élõben közvetített hat országos francia tv- és rádiócsatorna.

„A világ és Európa pénzügyi helyzetének stabilizáláshoz a feltételek adottak. Európa már nincs a szakadék szélén. Mostantól minden erõnket a gazdasági válság megoldására kell fordítanunk” – hangsúlyozta a francia államfõ.

Három hónappal a francia elnökválasztás elõtt Sarkozy – aki egyelõre nem jelentette be hivatalosan, hogy újrajelölteti magát – azt kívánja bebizonyítani, hogy mandátuma végén is képes meghozni olyan népszerûtlen intézkedéseket, amelyeket elengedhetetlennek tart a válságból való kilábaláshoz.

Az egyik legfontosabb ezek közül Franciaország versenyképességének javítása és a munkahelyek külföldre telepítésének megállítása érdekében az áfa 1,6 százalékos megemelése – 21,2 százalékra – a szociális védõháló finanszírozására. Ezzel párhuzamosan a kormányzat csökkenti a munkáltatói járulékokat, amelyekbõl eddig fedezték a szociális kiadásokat. Az intézkedés október 1-jén, fél évvel az elnökválasztás után lép életbe. A munkáltatók terhei így 13 milliárd euróval csökkenek.

"Tíz év alatt Franciaország félmillió munkahelyet veszített el az iparban” – hívta fel a figyelmet az elnök. Hozzátette, hogy míg egy 4 ezer eurós fizetésbõl a járulékok Németországban 840 euróra rúgnak, addig jelenleg Franciaországban ennek dupláját kell a munkáltatóknak befizetniük.

Sarkozy nem titkolta hogy a szociális védõháló reformját, amelynek célja, hogy annak költségeit a munka helyett a fogyasztásra terhelje a kormány, a volt német kancellár, Gerhard Schröder programja ihlette. A szociáldemokrata politikus 2007-ben – néhány hónappal azelõtt, hogy riválisa, Angela Merkel nyerte meg a választásokat – számos népszerûtlen intézkedést vezetett be a német ipar megerõsítésére és az ország pénzügyi helyzetének javítására.

Sarkozy azt is bejelentette, hogy Franciaország augusztusban – három hónappal az elnökválasztás után – 0,1 százalékos adót vezet be a pénzügyi tranzakciókra. Az elnök azt reméli, hogy ez sokkszerûen hat majd azokra az európai országokra, amelyek egyelõre ellenzik az intézkedés európai szintû bevezetését.
Ezenkívül a kormányzat létrehoz egy állami finanszírozású ipari bankot, amely a kis- és középvállalkozók bankja lesz. „Nem akarom, hogy a vállalakozók mindennap azzal jöjjenek, hogy a bankok nem adnak elég kölcsönt. És ha hiteleznek, akkor meg túl drágán” – mondta az államfõ.

Sarkozy az újságírók többszöri kérdésére sem kívánta hivatalosan megerõsíteni, hogy indul az április 22-én esedékes elnökválasztáson. „Nem hozhatom az országot olyan helyzetbe, hogy az elnöke hónapokon át kampányol” – hangsúlyozta. Annyit viszont elárult, hogy „eltökélt” és hogy „nem fog visszalépni a franciáknak adott randevútól".

Sarkozy indulását egyébként saját pártja mellett valamennyi politikai elemzõ kész tényként kezeli, és Angela Merkel német kancellár éppen a hétvégén tudatta, hogy személyesen fog Sarkozy mellett kampányolni a franciaországi elnökválasztási nagygyûléseken. Sarkozy hivatalos bejelentése azonban csak február végén, március elején várható, annak ellenére, hogy a már hetek óta kampányoló baloldali jelölt, Francois Hollande jelentõs elõnnyel vezet a felmérésekben. A jelenlegi elnök legnagyobb riválisát közel hatvan százalékkal választanák államfõnek a franciák, ha most tartanák az elnökválasztást.
Link