Nokdim parányi település Jeruzsálemtõl délkeletre, és mindmostanáig leginkább arról volt ismert, hogy Oroszországból érkezett zsidók lakják, és hogy itt él - a szintén a volt Szovjetunióból, egészen pontosan Moldovából származó - Avigdor Lieberman, a jelenlegi külügyminiszter is (fotónkon).
Ám a nokdimiak a napokban újsütetû - és korántsem egyöntetû örvendezéssel fogadott - ismertségre tettek szert: mégpedig egy sokakat meghökkentõ-megdöbbentõ állásfoglalásukkal. Arra a döntésre jutottak ugyanis, hogy eztán csakis egyértelmûen a vallási törvények szerint is zsidó vallású honfitársakkal akarnak együtt, egy településen élni.
A döntést heves vita elõzte meg. Vajon zsidó vallási törvények szerint nem-zsidónak minõsített lakók beköltözése nem vezet-e „asszimilációhoz", vagy nem vált-e ki udvariatlan reakciókat, nem szít-e ellenséges hangulatot a régi lakosok és gyermekeik körében? - errõl vitáztak a „falugyûlésen".
A felhevült indulatokat néhány orosz bevándorló-család megjelenése kavarta. Letelepedési engedélyért folyamodtak a település vezetõinél, akik azonban tanácstalanul ingatták a fejüket.
Az újonnan érkezettek körében, minden egyes famíliában ugyanis legalább egyvalaki a halakha (vagyis a zsidó vallási törvény) szerint nem minõsült zsidónak. Azaz az édesanyja nem (volt) zsidó. S bár a településen vallásos és világias polgárok egyaránt élnek, ahhoz mégis sok lakó ragaszkodott, hogy ha nem is hívõ, de mindenképpen csakis a vallási törvények értelmében zsidónak minõsülõ ember költözhessen a településre.
A letelepedést engedélyezõ bizottság összehívta hát Nokdim titkárságát (a település döntéshozó testületét), amely végül is úgy döntött, hogy elutasítja az említett orosz családok letelepedési kérelmét.
Joszi Heiman, Nokdim titkára a Háárec címû izraeli napilapnak kifejtette, hogy a döntéshozóknak sokféle megfontolást kellett figyelembe venniük.
„Szóltak ugyan erõs érvek e családok befogadása mellett is, végül azonban a többség arra az álláspontra jutott, hogy nem-zsidók nagy lélekszámú letelepedése megváltoztatná közösségünk demográfiai arculatát" - magyarázgatta a férfi, s részletezte is, hogy mit jelent ez az „arculatváltozás".
„Ha befogadunk tíz olyan családot, amelyben az anya nem zsidó, aztán nemsokára harminc gyermek szaladgál majd körülöttük, s egy napon egy ilyen, nem-zsidónak minõsülõ gyermek netán beleszeret a csinos szomszédlányba... hát, az valóban nagy gond lesz!" - közölte. Vagyis attól tartanak a nokdimiak, hogy a jövõbeni esetleges vegyes-házasságok halványítanák a vallás jelentõségét és szerepét a közösségben.
„El kell különítenünk magunkat a nem-zsidóktól, a kereskedelemben, és minden másban is - s ez különösen igaz abban az esetben, ha arról van szó, hogy együtt éljünk-e velük, vagy sem. Mert ha nem így teszünk, akkor ez asszimilációhoz vagy bálványimádáshoz vezethet, s ez egy sor baj elõtt nyitja meg az utat. Ezért nincs számukra itt hely!" - fogalmaz Joszi Heiman.
Avigdor Lieberman véleményét az ügyben nem hozták nyilvánosságra. Miként arról sem érkezett még hír, hogy a hoppon maradt orosz bevándorlók hol, melyik település bejáratánál kopogtattak ismét.

Link