Kereskedelmi övezetek a fekete kontinensen
Kína határozottan kiáll az afrikai országok mellett, és rendíthetetlenül tartja magát a kínai-afrikai stratégiai partnerséghez, bárhogyan változik is a nemzetközi környezet - üzeni Peking a kínai médiában az utóbbi idõben megjelent nyilatkozatok, kommentárok által. Ennek az eltökéltségnek aktuális kifejezõdése az, hogy Etiópia fõvárosában, Addisz Abebában átadták az Afrikai Unió (AU) kínai pénzbõl készült 20 emeletes konferencia-központját, ahol az AU ezekben a napokban 18. csúcsértekezletét tartotta. Az eseményen jelen volt a legfelsõbb kínai politikai vezetés negyedik embere, Csia Csing-lin (Jia Qinglin), a kínai "népfront" fõtitkára.
Csia elutazásakor azt emelte ki, hogy részvétele az AU-csúcson és látogatása Etiópiában Kína kiállását fejezi ki Afrika országai mellett. Peking támogatja azt, hogy Afrika összefogással erõsebbé váljon, és azt, hogy nagyobb szerephez jusson a nemzetközi és térségi ügyekben. Peking ígéretet tett ismét arra, hogy nem avatkozik bele más országok belügyeibe, jövõbeni segítségnyújtása célirányos lesz és kölcsönösen elõnyös. A kínai vezetõ nyugtázta, hogy "mind az AU, mind az afrikai országok többsége reméli, hogy Kína aktívan részt vesz Afrika integrációs folyamatában", s jelezte, hogy országa kész fokozni a párbeszédet az AU-val és más regionális szervezetekkel.
Az Afrikai Unió elmúlt hétvégén felavatott konferencia-központja és irodaháza "a kínai kormány és a kínai nép ajándéka, egyben az erõsödõ kínai-afrikai barátság jelképe" - hangoztatta az etióp fõvárosban rendezett átadási ünnepségen a kínai politikus. Emlékeztetett arra, hogy Kína lett Afrika legnagyobb kereskedelmi partnere, amióta 2000-ben létrehozták a kínai-afrikai együttmûködés fórumát (FOCAC) a kétoldalú kereskedelem értéke 10,6 milliárd dollárról 2011-re 160 milliárd dollárra bõvült. A kínai beruházások mértéke az elmúlt években gyorsan nõtt: a 2003. évi 490 millió dollárról 2011-re 14,7 milliárd dollárra emelkedett, míg a halmozott befektetések értéke meghaladta a 40 milliárd dollárt.
Az érintett területek között van a bányászat, az energiaipar, a pénzügyi szektor, a gépgyártás, a turizmus, az oktatás, a mezõgazdaság és erdészet, a halászat, a környezetvédelem, az infrastruktúra, az építõipar és a távközlés. Ma kétezer felett van az Afrikában szerencsét próbáló kínai vállalatok száma. 2011 novemberében a G20-ak csúcstalálkozóján a kínai államelnök, Hu Csin-tao (Hu Jintao) bejelentette, hogy a Kínával diplomáciai kapcsolatban álló legfejletlenebb országokból (LDC) származó, vámmal terhelt exportcikkek 97 százalékára nulla vámot állapítanak meg. (Az LDC-országok közé az ENSZ besorolása szerint 33 afrikai és 14 ázsiai ország, valamint Haiti tartozik. Ezekben az államokban az egy fõre jutó éves jövedelem nem éri el a 745 dollárt.)
Kína hatalmas ütemben fejleszt, így például gazdasági és kereskedelmi övezeteket épít Zambiában, Mauritiuson, Nigériában, Egyiptomban és Etiópiában. Az õket érintõ infrastrukturális beruházások értéke eléri a 250 millió dollárt. Az ázsiai ország kamatmentes kölcsönöket nyújt, utakat, hidakat, iskolákat, kórházakat épít, tízezerszámra képezi ki a szakembereket. 2009 óta mintegy 900 mezõgazdasági szakértõt fogadtak továbbképzésen Kínában. A közeljövõben száz doktori tudományos fokozatot elért kutató kap ösztöndíjat és dolgozhat Kínában.
A kínai külügyminisztérium adatai szerint a 2010-es és 2011-es tanulmányi években Kína 5710 állami ösztöndíjat adott afrikai államoknak. Kína 2007 és 2009 között több mint száz agrárkutatót küldött 33 afrikai országba, és 14-ben mezõgazdasági technológiai központot hozott létre. Ezeket további tíz fogja követni. A Kína és Afrika közötti tudományos és technológiai partnerségi program részeként száz közös projektet indítottak, aminek része berendezések ajándékozása, technológiai tréning és közös kutatás. Zimbabwe fõvárosához közel egy csúcstechnológiai mezõgazdasági kísérleti és bemutató központ építése folyik. Malawiban kínai vállalatok gyapottermesztési programba fektettek, amely 50 ezer helyi gazdálkodónak nyújt lehetõséget termelési és feldolgozó kapacitásának bõvítésére.
2011 júliusában Kína bejelentette, hogy mintegy 14 millió dollár értékben nyújt rendkívüli segélyt a szárazságtól szenvedõ afrikai államoknak, amit Peking késõbb további 55 millió dollár élelmiszersegéllyel toldott meg Etiópiának és más környezõ országoknak szánva. Pekinget afrikai terjeszkedésével, kapcsolatépítésével, beruházásaival kapcsolatban gyakran éri a vád, hogy a kontinens meghódítására törekszik, amit egyebek mellett azzal utasít vissza, hogy az egykori gyarmatosítók, a nyugati hatalmak ugyancsak jelen vannak a kontinensen, befolyásuk növelésére törekszenek, s vádjaikkal csak a nemzetközi közvéleményt igyekszenek befolyásolni.
A kínai vezetést bírálat éri amiatt is, hogy támogatásával elnyomó rendszereket tart életben önös érdekbõl, nyersanyag- és olajéhségétõl vezérelve. Pekingben a válasz erre az, hogy nem avatkoznak belügyekbe, konfliktusok esetén pedig mindig a békés, tárgyalásos utat szorgalmazzák.
Link