Na, ha legalább hat lenne, akkor már vona értelme beszélni errõl, de így? Alkotmányellenesnek nevezte az új magyar alaptörvényt Kim Lane Scheppele, az amerikai Princeton Egyetem jogászprofesszora a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott keddi elõadásában.

Scheppele azzal a kérdéssel indította elõadását: lehet-e egy alkotmány teljes egészében alkotmányellenes? Válasza szerint ez lehetséges, mégpedig akkor, ha az alkotmány, amely jogi és politikai keret, megsérti ennek a keretnek az alapértékeit.

Kifejtette, ennek négy útja lehetséges. Elsõ esetben akkor, ha az alaptörvény megsérti a liberális alkotmány elveit, ez szerinte definíció szerinti alkotmányellenességet jelent. A második eset az, amikor érvénytelen mechanizmussal alkották meg, ekkor jogi értelemben lehet alkotmányellenességrõl beszélni. A harmadik út, amikor nem alapul a választópolgárok akaratán, ez legitimációs alkotmányellenességet jelent. A negyedik eset pedig az, amikor az alaptörvény nincs összhangban a közösség történeti alkotmányával, ez a téves identitás révén jelent alkotmányellenességet.



"A magyar alkotmány mind a négy értelemben alkotmányellenes" - jelentette ki Scheppele, aki az utóbbi hetekben több írást is közölt Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogjában, a The New York Times liberális lap honlapján arról, hogy Magyarország "túl messze ment az antidemokratikus reformok" területén, megszûntek a végrehajtó hatalom ellenõrzését szolgáló fékek, és "belátható idõre a kormánypárt kezébe került gyakorlatilag minden hatalom".

Az amerikai jogászprofesszor keddi elõadásában részletesen szólt arról, hogy a magyar kormány - nézete szerint - hogyan bontotta le a fékek és ellensúlyok rendszerét. "A magyarok jobb teljesítményre képesek" - mondta Scheppele, akinek a véleménye szerint az EU-intézmények segíthetnek, de önmagukban nem képesek javítani a magyarországi helyzeten. Ennek szerinte belsõ folyamatnak kell lennie, "belsõ demokratikus megújulásra" van szükség, kívülrõl ezt nem lehet végrehajtani.

Kim Lane Scheppele professzor a magyar és az orosz alkotmányjog szakértõje, a berlini fal leomlása után a rendõrállamokból az alkotmányos jogállamokba történõ átmenetet tanulmányozta, a kelet-európai államok alkotmányjogi fejlõdésérõl sok cikke jelent meg egyebek mellett magyar, orosz és francia nyelven. A neves jogász 1994 és 1998 között Budapesten élt, kutatásokat végzett az Alkotmánybíróságon, oktatott az ELTE-n és a CEU-n.
Link