Air China? Aeroflot? El Al? Esetleg Hello Kitty? Mostanra szinte már biztos, hogy a jelenlegi formában nem tud tovább mûködni a nemzeti légitársaság. A cél immár az, hogy addig tartsák életben, amíg megalakul az utóda, mely talán tiszta lappal indulhat majd. A hatályos jogszabályok szerint azonban ez is nehéz lesz, hiszen úgy kellene a vagyontárgyakat átmenteni, hogy az adósság ne szálljon át. Mfor.hu-háttér.

"Nem biztos, hogy Malévnek fogják hívni"
"Ebben a formában biztosan nem tudjuk folytatni, most a hézagmentes átmenetre törekszünk, amíg feláll egy új nemzeti légitársaság, mely átveszi a Malév feladatait" - ismerte el Berényi János, a cég igazgatóságának elnöke keddi sajtótájékoztatóján. Kérdésre válaszolva hozzátette: nem biztos, hogy az új céget is Malévnek fogják hívni, de a kormány elkötelezett amellett, hogy legyen egy budapesti központú nemzeti légitársaság.
Ezzel Berényi gyakorlatilag egy régóta rebesgetett pletykát erõsített meg, mely szerint ma már nem is az a fõ cél, hogy a Malév talpon maradjon, hanem az, hogy annak vagyonát valamiképpen egy új cégbe menekítsék úgy, hogy az adósság eltûnjön, és tiszta lappal indulhasson a vállalat. Az igazgatóság elnöke elárulta: jelenleg mintegy 60 milliárd forint a légitársaság adóssága, de ezt egészen eddig kezelni tudták. Erre jön még az a 80-100 milliárd forint, amit az Európai Bizottság január eleji döntése értelmében vissza kellene fizetni az államnak, mivel Brüsszel szerint a Malév 2007 és 2010 között szabálytalanul kapott állami támogatást. "Lehet, hogy ezt az összeget le tudjuk szorítani mondjuk 70 milliárdra, de azzal sem vagyunk sokkal beljebb" - mondta utóbbi tétellel kapcsolatban Berényi.
A megmentõk sorából az államot gyakorlatilag kizárhatjuk, hiszen az EB döntése éppen arra vonatkozott, hogy a légitársaság nem kaphat állami pénzt. Arra pedig kevés az esély, hogy egy magánbefektetõ a 130-150 milliárdos adósság mellett is lásson fantáziát a cégben, hajlandó legyen a tartozást is átvenni. Éppen ezért él egyre erõsebben az a vonal, mely szerint egy új cég alapítása lehet a megoldás. Azt ugyanakkor Berényi is elismerte a sajtótájékoztatón, hogy nehéz lesz tiszta lappal indulni adósság nélkül a Malév mai vagyonával, mivel az EU-nak szigorú szabályai vannak a hasonló esetekre.
A Malév flottája ma 22 gépbõl áll, 18 Boeing 767-es és négy darab Bombardier Q4-es repül a magyar társaság felségjelzése alatt. Utóbbi gépek 2010 óta pénzügyi lízing konstrukció keretében a társaság könyveiben is szerepelnek vagyonként. Alapesetben a hasonló helyzetekben a gépek nincsenek a cég tulajdonában, egy új légitársaság esetében meg kell állapodni a lízingbe adóval - mondta az mfor.hu kérdésére Rajné Adamecz Ildikó, a BDO Magyarország pénzügyi tanácsadási igazgatója. Hozzátette azonban, hogy a lízingszerzõdéshez kötelezettségek is társulnak, vagyis az eszközöket csak akkor lehet átvinni egy másik cégbe, ha ezeket a kötelezettségeket is felvállalják. A hírek szerint a megegyezés már megtörtént, hiszen az amerikai Lease Finance Corporation (LFC) kifejezte, hogy továbbra is bízik a cég menedzsmentjében, és rendelkezésre bocsátja a repülõket.
A BDO Magyarország szakembere szerint egy új légitársaság alapításánál a repülési jogok és a marketingjogok a kulcsfontosságúak, ezek pedig már most sem a Malévben vannak, hiszen annak idején a cég privatizációjakor kikötötték, hogy a fontosabb jogokkal az állam rendelkezik.
Miért nem lehet egyszerûen ledózerolni?
Az ügy azért is bonyolult, mert elvileg fenn kell tartani a Malév folyamatos mûködését. Ha ugyanis csõdbe menne a cég, akkor állítólag súlyos százmilliárdokat kellene az államnak fizetnie a Liszt Ferenc Repülõteret üzemeltetõ német Hochtief felé. Biztosat senki nem tud, mivel a 2005-ben még a brit BAA-val kötött privatizációs szerzõdés titkos, de több forrás is megerõsítette, hogy a dokumentumban szerepel egy záradék a Malév csõdje esetére.
Állítólag a britek éppen a mostanihoz hasonló esetek elkerülése miatt ragaszkodtak ahhoz a záradékhoz, mely szerint ha a Budapest Airport Zrt. "külsõ körülmények miatt" a felszámolás sorsára jutna, akkor a 464,5 milliárd forintos vételár és az eddigi ferihegyi fejlesztések összege mellett többéves ügyleti kamatot is figyelembe kellene venni a kompenzációnál, tehát a végsõ összeg legalább 500 milliárd forint, de könnyen elérheti a 600 milliárdot is. Márpedig a Hochtief a Malév csõdje esetén könnyen védekezhetne azzal, hogy a reptér mûködése is ellehetetlenül, hiszen a BA árbevételének 45 százalékát a magyar légitársaság adja.
Így kell emelnie a béreket a kormány elvárása alapján! Kalkulátorunk segít Önnek is!
Tovább nehezíti a kérdést, hogy a Malév 2010 végén összesen nagyjából 30 milliárd forinttal tartozott az orosz VEB banknak, mely még a korábbi tulajdonos alatt nyújtott hitelt. Ebbõl 8,5 milliárd forint volt tulajdonosi kölcsön, 22,9 milliárd pedig egyéb hosszú lejáratú hitel, melyet 2015-ben kellene visszafizetni. Márpedig sajtóhírek szerint az orosz fél nem örülne annak, ha a légitársaság csõdöt jelentene, és le kellene mondania a pénzérõl, ez pedig a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokra is negatív hatással lehetne. A Malév jelenlegi helyzetében már az is pozitívumként értékelhetõ, hogy ezt a hitelt nem kell folyamatosan törleszteni a VEB-nek, hanem majd egyösszegben a futamidõ végén kell visszafizetni. Ezzel 2015-ig idõt nyer a társaság.
Hogy süllyedt idáig a cég?
A Malév gyakorlatilag évek óta a túlélésért küzd, hiszen 2003 óta folyamatosan veszteséges a légitársaság. 2003 és 2010 között az adózás utáni eredmény tekintetében összesen 95,4 milliárd forintos mínuszt halmozott fel a vállalat. Ezek miatt volt szükség a folyamatos állami tõkepótlásra, amit az Európai Bizottság kifogásolt.

Az újabb tõkepótlás gyakorlatilag hónapok óta húzódott, mivel a közgyûlés nem tudott megállapodni. A tõkeemelés már a 2011. november 21-én tartott közgyûlésen is napirenden volt, majd a folytatólagos, december 21-i ülésén sem született döntés. A tõkerendezésre azért van szükség, mert a Malév saját tõkéje a jegyzett tõke értéke alá került. Aztán a január 9-én kimondott brüsszeli döntéssel gyakorlatilag ellehetetlenült a cég finanszírozása, hiszen az államtól nem számíthatott további tõkére, a magánbefektetõkkel folytatott tárgyalások pedig egyelõre nem vezettek eredményre.
Állítólag jelenleg is zajlanak a tárgyalások magánbefektetõkkel, korábban a sajtóban elsõsorban kínai vagy török pénzrõl lehetett olvasni a Malév kapcsán. A jelenlegi megbeszélések témája azonban vélhetõen már nem a társaság eladása, hanem az, hogy a majdan felálló új nemzeti légitársaság kinek a kezében legyen. Addig pedig a menedzsmentnek mindent meg kell tennie, hogy fenntartsa a mûködést, hiszen jelenleg a legfontosabb a folytonosság, vagyis az, hogy lehetõleg egyetlen napra se álljanak le a gépek.
Link