Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Levették a magyar korona másolatát a pozsonyi dómról

Aki a Szent Korona kérdésében vitázott, most tekintsen rá az itt megjelenített koronára és járjon utána, hogy akkor most mi is az igaz a kérdésben. SZM korábbi cikke nagyon is aktuális kérdést feszegetett!

Felújítják, ezért ideiglenesen levették a pozsonyi Szent Márton-dóm tornyának tetejérõl a magyar királyi korona aranyozott másolatát - közölte Jozef Halko, a pozsonyi fõegyházmegye szóvivõje kedden. A magyar koronázási ékszer eltávolítása két órán át tartott, és a mûveletben hegymászók segítségére volt szükség.

Legutóbb 1905-ben - tehát 105 éve - került le a dóm tornyáról a királyi dísz, amely azt jelképezi, hogy koronázó templomról van szó. A felújítás után a korona másolata a dómban lesz kiállítva - a nagyközönség is megtekintheti -, majd visszakerül az eredeti helyére.

A korona rézlemezbõl készült, 164 centiméter magas és mintegy 150 kilogramm súlyú. Egy évszázada Wienstabl Móric helyi aranymûves mûhelyében aranyozták be. A felújítás után akkor is kiállították a székesegyházban.

Pozsony egyik meghatározó történelmi épületét, a Duna partján álló Szent Márton-székesegyházat július óta tatarozzák. Az Új Szó címû szlovákiai magyar napilap nemrégiben azt írta, hogy a szakértõk szerint a tüzetes állagfelmérés után derül csak ki, milyen mértékû tatarozásra és felújításra lesz szükség. Az újság úgy tudja, hogy homlokzaton és a torony borításán is elvégeznek néhány kisebb javítást.

"Megvizsgálják a padlástér és a torony alatti terület állapotát is, ezután kezdõdik a helyreállítás. Egyelõre nem világos, pontosan mennyibe fog kerülni, az viszont biztos, hogy hét hónapon belül el kell végezni a munkálatokat" - szögezte le Halko.

1563 és 1830 között a pozsonyi dóm volt a magyar uralkodók koronázási temploma. Mai formáját 1877-ben nyerte el, helyén eredetileg román stílusú templom állt. Templomhajóját 1452-ben szentelték fel, majd a XV-XVIII. században további mellékhajókkal bõvítették. Átfogó felújítási munkálatokat utoljára mintegy fél évszázaddal ezelõtt végeztek az épületen.

A Szent Márton-székesegyház padlásáról került elõ a XII. század derekán keletkezett Pray-kódex, amely egyebek közt a legrégibb összefüggõ magyar szövegemléket, a Halotti beszédet is magában foglalta.

A korona levételérõl készült fényképriport

Forrás: Link

Hozzaszolasok

71 #11 71
- 2010. October 06. 04:52:52
Milyen nyelven van írva ez: "lát6ó"?

Mert magyarul írt szó nem így néz ki...
119 #12 119
- 2010. October 06. 05:44:52
SzM,

az esetleges torzítás megítélésénél (ami egyértelmûen van) vegyük figyelembe azt is, hogy egy olyan díszrõl van szó, ami nagyon magasan volt = a pórnép csak alulról látta > lehet, hogy a torzítás szándékos és az alulról való nézõpont miatti természetes torzítást hivatott ellensúlyozni.

Ha pedig ezt hajlandóak vagyunk figyelembe venni, akkor viszont vegyük észre a szintén nyilvánvaló hasonlóságot is. Valamint azt, amire Máguskácska is utalt, hogy az eredetit a mester valszeg nem is láthatta, kép alapján dolgozott.
1102 #13 1102
- 2010. October 06. 06:39:26
Cionista szarkavarás!
Tesztelés minden fronton!
Ilyen,vagy olyan,a fene sem látta az eredetit!

Végül nem a forma számít,hanem az eszme!
Az értelmes tótok,figyelni fognak,hogy vissza is kerüljön !
119 #14 119
- 2010. October 06. 07:41:25
ne félj Taskeszi,
sok olyan tót van, aki szívén viseli, hogy visszakerül-e
272 #15 272
- 2010. October 06. 17:16:48
balu998!

Hát az érvelésed nagyon gyengére sikerült!
Nyílvánvaló hasonlóság, csak a képzeletedben van!
Az hogy állításod szerint a készítõje nem is láthatta az igazit, még meg is állhatná a helyét, de hogy ennek tükrében mégis ellensúlyozni próbálta a nézõpont miatti torzulást, az így már demagógia!
Maga a tény pedig, hogy igazából az eszme számít, teljesen értelmetlenné teszi azt, hogy mindenféle nevetséges magyarázatot próbál valaki találni arra, hogy az óriási különbségeket megmagyarázza!
:P
119 #16 119
- 2010. October 06. 19:04:44
SzM,

ezt úgy hívják, hogy "az ártatlanság vélelmezése". Csak mintegy egy apró ötletcsírácska elõrevetített halavány árnyékaként értelmezd. Amúgy meg elégszer jártam alatta és hidd el: szabad szemmel nem is igen lehetett kivenni a majd' 90 méteres torony tetején.

Természetesen zsidók és Habsburgok esetén az elv nem érvényes és ez esetben ellentétét, "a bûnösség vélelmezését" kell alkalmazni.
272 #17 272
- 2010. October 07. 02:21:35
Rendben balu998!

De kinek vélelmezed az ártatlanságát akkor, amikor a szemmel látható eltéréseket, két önmagában nem elég erõs, egymással viszont paradoxont képzõ magyarázattal kísérled meg helyre tenni?
:D
Jaj de gonosz vagyok, hisz én már tudok még egyebet is, amibõl következõen fel sem merülhetne, hogy feltegyem ezt a kérdést, mert ha te is tudnád akkor nem is vélelmeznél!
:D
:P
119 #18 119
- 2010. October 07. 08:12:09
SzM,

baeg ne csigázzá lécci, ha nem publikus, akkor PÜ-ben.

A körmondatod olyan jól sikerült, hogy még csak a megértés fele körül járok és keresem a titokzatos paradoxont. Amit leírtam az annyi - és esélyt egy ilyen magyarázkodásnak is illik adni - hogy a mester anno az eredetit csak papíron látta és mûvészi szabadságán belül esõnek tartotta, hogy eltorzítsa, elsõsorban erõsen függõlegesen megnyújtsa a korona-imitációt, mert különben végképp nem lehetne látni alulról. Részletekkel, mint zománcképek, drágakövek meg aztán pláne nem bíbelõdött. Ennek a koronának különösebb szakrális értéket nem kell tulajdonítani, úgyis csak Habsburgokat koronáztak alatta, úgy is nézett ki az uralkodásuk. Mindigis csak dekoráció volt, koronába nem raknak napilapokat, mint ebbe.

Azt viszont el tudom képzelni, hogy a mester hajdan mai mércével mérve túl vastag aranyból csinálta, amit most lecserélnek egy vékonyabbra (vagy aranypigmentes akrilra...), a sok hülye meg azt fogja hinni, hogy ugyanazt a koronát látja. Ezen meg se lepõdnék. Egyelõre ki van állítva, úgyhogy ez problémás, de csak elviszik egyszer renoválásra...

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.13 masodperc
634,871 egyedi latogato