Bejelentkezés
Az izraeli zsidók többsége hisz Istenben, népük kiválasztottságában és a halál utáni életben
Az izraeli zsidók 80 százaléka hisz Istenben, 67 százalékuk népük kiválasztottságában, 56 százalékuk pedig a halál utáni életben - idézett egy friss felmérést a Háárec címû izraeli napilap weboldala pénteken.
A Guttman Közvélemény-kutató Központ felmérésének eredményei a magát éveken át makacsul tartó szekuláris többség erodálódását jelzik. A Háárec szerint azonban még korai lenne megkongatni a lélekharangot a zsidó demokrácia felett, ugyanis a vallási eltolódással szemben a többség által értéknek tekintett pluralizmus megoldást jelenthet a változásokra.
A szekuláris olvasztótégely kudarcát több tényezõ elõre jelezte. Az ultraortodox és a nemzeti-vallásos csoportok sosem fértek bele a közös keretbe, ahogy ezt külön oktatási rendszerük, kultúrájuk, pártjaik, lakónegyedeik is mutatják, valamint az is, hogy a mindenkire vonatkozó jogrendszert kényük-kedvük szerint alkalmazzák - mutatott rá a Háárecben Aszaf Inbari író.
Az ortodox és az ultraortodox közösség termékenységi mutatója tízszerese a szekuláris lakosságénak, és csak idõ kérdése, hogy mikor élezõdik ki a viszony a két csoport között - hangsúlyozta. Inbari szerint most van itt az ideje, hogy felszámolják a szekulárisok és a vallásosok közötti szakadást, amely végigkíséri a modern zsidó történelmet. Az író ehhez a pluralizmust tekinti bázisnak. Inbari szerint a közeledés egyelõre még elképzelhetõ, hiszen - ahogy azt a Guttman közvélemény-kutatása is jelzi - az izraeli zsidóknak mindössze 3 százaléka egyszerre szekuláris és vallásellenes, míg 43 százalékuk szekuláris, de nem vallásellenes, és ugyanígy az ortodoxok többsége sem fanatikusan vallásos.
Link
Link
A Guttman Közvélemény-kutató Központ felmérésének eredményei a magát éveken át makacsul tartó szekuláris többség erodálódását jelzik. A Háárec szerint azonban még korai lenne megkongatni a lélekharangot a zsidó demokrácia felett, ugyanis a vallási eltolódással szemben a többség által értéknek tekintett pluralizmus megoldást jelenthet a változásokra.
A szekuláris olvasztótégely kudarcát több tényezõ elõre jelezte. Az ultraortodox és a nemzeti-vallásos csoportok sosem fértek bele a közös keretbe, ahogy ezt külön oktatási rendszerük, kultúrájuk, pártjaik, lakónegyedeik is mutatják, valamint az is, hogy a mindenkire vonatkozó jogrendszert kényük-kedvük szerint alkalmazzák - mutatott rá a Háárecben Aszaf Inbari író.
Az ortodox és az ultraortodox közösség termékenységi mutatója tízszerese a szekuláris lakosságénak, és csak idõ kérdése, hogy mikor élezõdik ki a viszony a két csoport között - hangsúlyozta. Inbari szerint most van itt az ideje, hogy felszámolják a szekulárisok és a vallásosok közötti szakadást, amely végigkíséri a modern zsidó történelmet. Az író ehhez a pluralizmust tekinti bázisnak. Inbari szerint a közeledés egyelõre még elképzelhetõ, hiszen - ahogy azt a Guttman közvélemény-kutatása is jelzi - az izraeli zsidóknak mindössze 3 százaléka egyszerre szekuláris és vallásellenes, míg 43 százalékuk szekuláris, de nem vallásellenes, és ugyanígy az ortodoxok többsége sem fanatikusan vallásos.
Link
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2012. February 07. 10:57:37
- 2012. February 07. 12:03:01
- 2012. February 07. 12:32:40
- 2012. February 07. 18:20:52
- 2012. February 07. 20:55:32
- 2012. February 07. 21:25:08
- 2012. February 07. 23:37:28