A globális felzárkózó térségen belül a tágabb értelemben vett Közép-Kelet-Európa a legsebezhetõbb az euróövezeti adósságválság pénzügyi járványától, és e járvány a bankszektorok közötti finanszírozási csatornákon terjedhet át a "legrobbanékonyabb" ütemben a térségre, amelynek gazdaságait a tulajdonos bankoktól érkezõ finanszírozás hirtelen megvonása mély recesszióba döntheti - vélekedtek keddi helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzõk.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzõház, a Capital Economics felzárkózó térségi közgazdászai befektetõknek összeállított új negyedéves áttekintésükben közölték, hogy változatlanul az euróövezet felbomlására számítanak, és azt valószínûsítik, hogy az elsõ távozó ország - a legnagyobb valószínûséggel Görögország - már az idén elhagyja a valutauniót.



A ház szerint az eurójegybank (EKB) által elindított hosszú távú refinanszírozási mûvelet - amelynek keretében az euróövezeti bankok alacsony kamatra vehetnek fel likviditáspótló hiteleket az EKB-tól - csökkentette annak a kockázatát, hogy a valutauniós pénzintézetek hirtelen leépítik térségi kitettségeiket, de a fokozatos leépítés kockázata változatlanul fennáll.

A Capital Economics ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a közép-kelet-európai országok zömének bankrendszereiben a kinnlevõség-betétállomány ráta jóval 100 százalék felett jár, ami azt jelenti, hogy a nyugat-európai bankok helyi érdekeltségei a tulajdonos bankok kölcsöneibõl finanszírozzák hitelkihelyezéseik jelentõs hányadát.

A Capital Economics elemzõinek erre alapuló becslése szerint ha az euróövezeti tulajdonos bankok három év alatt például egyharmadával csökkentik térségi érdekeltségeik finanszírozását, az Magyarországon, Bulgáriában, Romániában és Horvátországban a hitelkiáramlás bõvülési ütemét évente 2 százalékponttal vagy ennél is nagyobb mértékben fogná vissza, és ez hozzávetõleg fél százalékponttal lassíthatná az éves GDP-növekedési ütemeket ezekben az országokban.

Mivel azonban a cég azzal számol, hogy az euróövezeti válság végül a valutaunió "széttöredezéséhez" vezet, ebben a helyzetben "egyáltalán nem lenne bölcs dolog" kizárni annak lehetõségét sem, hogy Nyugat-Európa teljes körû pénzügyi válságba kerül, és ez a banki finanszírozások hirtelenebb megvonását okozza.

A Capital Economics londoni közgazdászai szerint ez a forgatókönyv "pusztító hatást" gyakorolna a legsebezhetõbb közép-kelet-európai országok bankrendszereire. Magyarország, Bulgária, Románia, Horvátország és talán Ukrajna is arra kényszerülhetne, hogy újabb segítséget kérjen az IMF-tõl, és ezeknek az országoknak a GDP-növekedési üteme 4-5 százalékponttal is zuhanhatna.

A térséget fenyegetõ euróövezeti bankfinanszírozási kockázatra más nagy citybeli házak is felhívták már a figyelmet.

A közép-kelet-európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) minap ismertetett legújabb, idei elsõ régiós helyzetértékelése szerint a tavalyi harmadik negyedévben - 2009 óta elõször - az átalakuló országcsoport egésze nettó tõkekiáramlást szenvedett el, és "úgy tûnik", hogy a nyugat-európai bankok már tavaly õsz óta folyamatosan építik le kitettségeiket a térségben. Ez különösen a közép-európai és a balti, illetve a délkelet-európai gazdaságok szempontjából aggasztó, mivel arra vall, hogy az euróövezeti válság térségi átszûrõdése a banki érdekeltségeken keresztül már 2011 õszén megkezdõdhetett - állt az EBRD londoni elemzésében.

Ugyanerrõl a kérdésrõl nemrég a legnagyobb európai hitelminõsítõ, a Fitch Ratings is összeállított egy külön elemzést, amelyben megállapította, hogy a közép-kelet-európai bankrendszerekre az euróválságból átháruló legnagyobb hatású kockázatok egyike a finanszírozási hozzáférésben érvényesülhet 2012-ben.

A Fitch elemzése szerint az anyabankok maguk is tõke- és finanszírozási szûkösségekkel szembesülnek, és ennek kezelési módjai közé tartozik a külföldi érdekeltségekkel szembeni kitettségek leépítése, különösen a kevésbé stratégiai jelentõségû piacokon.

Link