Dmitrij Medvegyev államfõ kezdeményezésére Oroszországban az eddigi - a szovjet korszakra jellemzõ - milícia elnevezésrõl áttérnek a rendõrségre.
Egyidejûleg az elnök társadalmi vitára bocsátotta az új, rendõrségrõl szóló törvényt. Bejelentése szerint a változások célja jól képzett, professzionális, hatékonyan mûködõ rendõrség létrehozása.
Emlékeztetett rá, hogy a testületet az 1917-es forradalmat követõen, annak népi, munkás-paraszt jellegét hangsúlyozandó, a szovjet hatóságok nevezték el milíciának, s akkor lényegében rangjelzéseket viselõ önkéntesekbõl állt.
A szovjet munkás-paraszt milíciát 1917 októberében hozták létre a belügyi népbiztosság határozatával, és a népbiztosság alá tartozó helyi szovjeteknek rendelték alá. A milícia szervezetei ezt követõen mintegy három év alatt alakultak meg mindenütt.
Feladatai eltértek az orosz rendõrség mai hatáskörétõl: támogatta az állami szerveket az élelmiszerek - nagyrészt erõszaktól kísért - beszolgáltatásában, illetve rekvirálásában, a gabonával folytatott magánkereskedelem felszámolásában, az általános munkakötelezettség érvényesítésében, a szovjetek ellenségei, a fekete kereskedelem, a feketézõk és a spekulánsok elleni harcban, de brigádjai a polgárháborúban a frontokon is harcoltak.
Ezen kívül a milícia szorosan együttmûködött a Feliksz Dzerzsinszkij vezette Csekával - a Népbiztosok Tanácsa mellett mûködõ, Összoroszországi Különleges Bizottsággal -, az elsõ ilyen szovjet szervezettel, a késõbbi rettegett állambiztonsági hatóságok, így az NKVD és a KGB elõdével.
http://kitekinto.hu/europa/2010/08/07/valt_az_orosz_milicia&s=hs