Szent Korona Akadémia...
Önvédelmi feladatok
Mivel a Jobbik, a Magyarok Szövetsége és a Magyarok Világszövetsége
vezetõiben az önérdek és csoportérdek hígmagyarságán egyelõre nem
tudott felülemelkedni az egyetemes magyarsággal szembeni alázat
mélymagyarsága, a magyarságnak (most nélkülük, de tagságukat - és õket
továbbra is - felkérve), önmagának kell létrehoznia a

Magyar Önvédelmi Egységet

önszervezõdésként, a társadalmat megosztó szervezeti forma alapítása nélkül.



Ez vezetõség nélküli, összehangolt feladatvégzést jelent, a Szent
Korona Értékrend iránymutatása és az abból eredõ irányelvek szerint.

A cél: szabadságunk visszaszerzésével megteremteni a Szent Korona
Értékrend szerinti Gondoskodó Magyarországot, a Magyar Küldetés
teljesítésével: mintát adva az emberiségnek az emberi életre és
kialakítva a mintafogadás készségét a többi országban.

A cél határozza meg feladatainkat:

1. A mintaadást a települési önellátó rendszer alulról építkezésével
kell végeznünk.

A mintaadáshoz a Szent Korona Értékrend Akadémia adja az
ismeretanyagot. (http://nemzetiegyseg.com/SzKEAkademia.html). Az
alapokat jelentõ Elsõ Fokozat Átadó Szerén eddig ötvenen vettek részt.

A Második Fokozat (a Települési Törvények készítésének elõkészítése)
Jégbontó havának 26-án lesz a budapesti Andretti kávéházban 10 órától.

Aki eddig nem vett részt Elsõ Fokozaton, annak lehetõsége van addig
megszerezni az ismereteket a http://nemzetiegyseg.com/Elsofokozat.doc,
http://nemzetiegyseg.com/Elsofokozat.pdf címen elérhetõ könyv vagy a
http://halaszjozsef.webnode.hu/fenykepgaleria/ honlapon lévõ
hangoskönyv alapján, de lehetõség van 11-12- és 18-19-én Elsõ Fokozat
Átadó Szerének megtartására is.

2. A mintafogadás készségének kialakulását pedig az Európai Unió
Európai Konföderációvá (Nemzetek Európájává) történõ alakulásának
kezdeményezésével.

Azért, hogy önmagunkért tenni tudjunk, fel kell szabadítani
Magyarországot a gyarmatbirodalmi kötöttsége alól.

Ehhez a birodalom mindhárom pillérét el kell hagynunk: az EU-t, a
NATO-t és az IMF-et. Ehhez az alapszerzõdések lehetõséget adnak.

A kilépésekre vonatkozó választói akaratnyilvánítás nem irányul
közvetlenül nemzetközi szerzõdésre, tehát nem tagadható meg az azzal
kapcsolatos népszavazás-kezdeményezés.

Magyarország és Európa minden országa szabadságának visszaállításáért
indított pártfüggetlen népszavazás-kezdeményezésünkrõl

a Magyarok Háza Arany János termében
(Budapest V. Semmelweis u. 1-3.)
NYILVÁNOS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓT TARTUNK.

2.1 Kilépés az EU-ból

Az EU-ellenesség megnyilvánulása Magyarországon az EU-csatlakozás
elõtt kezdõdött, sõt a nemzetközi összefogásban való részvételünk is
erre az idõre datálódik. Ennek bizonyítéka az Inge Rauscher asszony
által kezdeményezett és Tullnban rendezett konferencia (2003. október
3-4-én), ahol Ausztria, Magyarország, Svájc és Szlovákia
képviseletében egy közleményt[i] és egy angol nyelvû deklarációt[ii]
fogalmaztunk meg. Mivel a Szent Korona Értékrend Gondoskodó
Magyarország rendszere akkor már rendelkezésünkre állt, természetes,
hogy annak ereje megmutatkozik a 2011. decemberben eredménnyé vált
osztrák kilépés-kezdeményezésben és az elfogadott dokumentumokban is.

Ezt azért kell tudnunk, hogy érezzük, a Szent Korona Értékrend már
2003-ban is dolgozott az európai mintafogadás kialakulásán.

A magyar törvények alapvetõen eltérnek az osztráktól. Ott egy logikus
szabályozás van, nevezetesen az, hogy amit népszavazással létrehoztak,
azt népszavazással meg is lehet szüntetni.

Ezzel szemben a magyar jogrendszer szerint népszavazást hatályban lévõ
nemzetközi szerzõdésre nem lehet kiírni, függetlenül attól, hogy a
nemzetközi szerzõdést népszavazás eredményeként léptették hatályba,
vagy nem. Tehát a választók félrevezetéssel, megtévesztéssel hozott
hibás döntésük helyrehozására nem jogosultak.

A január elsején hatályba lépett Alaptörvény[iii] éppúgy ezt a
logikátlan szabályt tartalmazza, mint az Alkotmánynak nevezett
"sztálini" 1949. XX. tv.[iv]

A Lisszaboni szerzõdés I. CIKK 50. cikke teszi lehetõvé[v], hogy a
tagállamok kilépjenek az EU-ból. Ezt népszavazással kezdeményezünk,
amelyet aláírásokkal támasztunk alá.[vi]

2.2 Kilépés a NATO-ból

Magyarország 1999. március 12-én hivatalosan is a NATO teljes jogú
tagjává vált, tehát eltelt a szerzõdésben feltételként meghatározott
20 év.

Az Észak-atlanti Szerzõdés 13. cikke teszi lehetõvé[vii], hogy a
tagállamok kiváljanak a NATO-ból. Ezt népszavazással kezdeményezünk,
amelyet aláírásokkal támasztunk alá.[viii]

2.3 Kilépés az IMF-bõl

A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) alapokmányának XXVI. cikke teszi
lehetõvé[ix], hogy a tagállamok kilépjelen az Alapból. Ezt
népszavazással kezdeményezünk, amelyet aláírásokkal támasztunk alá.[x]

2.4 Az EU átalakítása Európai Konföderációvá (Nemzetek Európájává)

Mivel az EU-val kapcsolatban nem az a kérdés, hogy "szétesik-e",
hanem az, hogy "mikor"[xi], egész Európa érdeke a békés átalakulás a
föderatív birodalomból a konföderatív államszövetségbe, még akkor is,
ha a fulfordi békereményt a birodalom vezetõi nem támasztják alá.
Ezért élni kell a január elsején megnyílt lehetõséggel, az európai
népszavazás polgári kezdeményezésével[xii]. Ennek elõkészülete már
elkezdõdött részben szervezési mintával (http://eu-no-ek-yes.com/),
részben az Európai Konföderációról szóló szerzõdéstervezet
elkészítésével[xiii].

Ezt európai népszavazással kezdeményezünk, amelyet polgári
kezdeményezéssel (aláírásgyûjtéssel) támasztunk alá[xiv].

Kelt Szegeden, 2012. Jégbontó havának 7-én.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája
________________________________

[i] http://nemzetiegyseg.com/Kozlemeny20031004.doc

[ii] http://nemzetiegyseg.com/Declaration2003Tulln.doc

[iii] Magyarország Alaptörvénye

(2011. április 25.)


AZ ÁLLAM

Országos népszavazás

8. cikk



(3) Nem lehet országos népszavazást tartani

a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésrõl;

b) a központi költségvetésrõl, a központi költségvetés
végrehajtásáról, központi adónemrõl, illetékrõl, járulékról, vámról,
valamint a helyi adók központi feltételeirõl szóló törvény
tartalmáról;

c) az országgyûlési képviselõk, a helyi önkormányzati képviselõk és
polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselõk
választásáról szóló törvények tartalmáról;

d) nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettségrõl;

e) az Országgyûlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésrõl;

f) az Országgyûlés feloszlásáról;

g) képviselõ-testület feloszlatásáról;

h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot
kihirdetésérõl, valamint megelõzõ védelmi helyzet kihirdetésérõl és
meghosszabbításáról;

i) katonai mûveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésrõl;

j) közkegyelem gyakorlásáról.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A1100425.ATV

[iv] 1949. évi XX. törvény

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

28/C. § (1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy
véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás
elrendelésére kötelezõen vagy mérlegelés alapján kerül sor.

(2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár
kezdeményezésére.

(3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes
népszavazás alapján hozott döntés az Országgyûlésre kötelezõ.

(4) Mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a
Kormány, az országgyûlési képviselõk egyharmada vagy 100 000
választópolgár kezdeményezésére az Országgyûlés rendelhet el.

(5) Nem lehet országos népszavazást tartani:

a) a költségvetésrõl, a költségvetés végrehajtásáról, a központi
adónemekrõl és illetékekrõl, a vámokról, valamint a helyi adók
központi feltételeirõl szóló törvények tartalmáról,

b) hatályos nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettségekrõl, illetve
az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,

c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésrõl szóló rendelkezéseirõl,

d) az Országgyûlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási
(-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekrõl,

e) az Országgyûlés feloszlásáról,

f) a Kormány programjáról,

g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot
kihirdetésérõl,

h) a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,

i) a helyi önkormányzat képviselõ-testületének feloszlatásáról,

j) a közkegyelem gyakorlásáról.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=94900020.tv


[v] 50. cikk

(1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok
bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból.

(2) A kilépést elhatározó tagállam ezt a szándékát bejelenti az
Európai Tanácsnak. Az Európai Tanács által adott iránymutatások
alapján az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt ezzel az
állammal, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövõbeli
kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illetõ állam kilépésének
részletes szabályait. Ezt a megállapodást az Európai Unió mûködésérõl
szóló szerzõdés 218. cikke (3) bekezdésének megfelelõen kell
megtárgyalni. A megállapodást az Unió nevében a Tanács köti meg
minõsített többséggel eljárva, az Európai Parlament egyetértését
követõen.

(3) A kilépésrõl rendelkezõ megállapodás hatálybalépésének
idõpontjától, illetve ennek hiányában a (2) bekezdésben említett
bejelentéstõl számított két év elteltével a Szerzõdések az érintett
államra többé nem alkalmazhatók, kivéve, ha az Európai Tanács az
érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidõnek a
meghosszabbításáról egyhangúlag határoz.

(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában az Európai Tanácsnak, illetve
a Tanácsnak a kilépõ tagállamot képviselõ tagja az Európai Tanács,
illetve a Tanács rá vonatkozó tanácskozásain és a rá vonatkozó
határozatok meghozatalában nem vesz részt.

A minõsített többséget az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés
238. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelõen kell meghatározni.

(5) Amennyiben az az állam, amely kilépett az Unióból, késõbb újra
felvételét kéri, kérelmére a 49. cikkben megállapított eljárást kell
alkalmazni.

http://eur-lex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML

[vi] http://nemzetiegyseg.com/AlairasgyujtoivEU.doc

[vii] Az Észak-atlanti Szerzõdés
Washington DC, 1949. április 4.

13. cikk. A Szerzõdés életbelépését követõ húsz év elteltével
mindegyik Fél kiválhat a Szerzõdésbõl, éspedig egy évvel azután, hogy
a felmondásról értesítette az Egyesült Államok kormányát. E kormány
minden egyes felmondási okirat letételérõl értesíti a többi Fél
kormányát.

http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Biztonsagpolitika/NATO_dokumentumok/

[viii] http://nemzetiegyseg.com/AlairasgyujtoivNATO.doc

[ix] 1982. évi 6. törvényerejû rendelet

a Nemzetközi Valuta Alap alapokmányának kihirdetésérõl

XXVI. cikk

A tagság visszavonása

1. szakasz. A tagok kilépési joga

Bármelyik tag bármikor kiléphet az Alapból oly módon, hogy írásbeli
felmondást nyújt be az Alapnak annak központjához. A kilépés e
felmondás kézhezvételének idõpontjában lép életbe.

http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=4897.7423

[x] http://nemzetiegyseg.com/AlairasgyujtoivIMF.doc

[xi] .... immár nem csupán a britek, hanem az EU soros elnökségét ellátó
dánok is bírálták a Tobin-adóként is emlegetett adófajta bevezetésének
gondolatát.

A brüsszeli bizottsági javaslat értelmében a részvény-, illetve
hitelügyletekre az ügyletérték 0,1 százalékának megfelelõ tranzakciós
adót vetnének ki, ami számítások szerint évente 55 milliárd euró plusz
bevételhez juttatná az uniót.

Azt az ellenvetést, hogy a Tobin-adó miatt elmenekülnének Európából a
pénzügyi szolgáltatók, azzal igyekeznének semlegesíteni, hogy nem
csupán akkor kellene adót fizetni, ha a pénzügyi szolgáltató központi
székhelye az unióban található, hanem akkor is, ha az ügyletet ugyan
az unión kívül bonyolították le, de vagy a szolgáltatás
megrendelõjének vagy teljesítõjének van legalább egy telephelye
(bankfiókja) bárhol az EU területén.

Merkel megelégedne a 17 euróövezeti országon belüli bevezetéssel,
Sarkozy pedig ennél is tovább ment, és hajlandóságot mutatott arra,
hogy Franciaország akár saját maga bevezesse a Tobin-adót.

http://hvg.hu/gazdasag/20120110_tobin_ado#utm_source=20120110_kovacs_arpad_kt&utm_medium=ScarabFlyer_RELATED&utm_campaign=hvg.hu

... nagy londoni elemzõházak viszont gyakorlatilag biztosra veszik az
euróövezet valamilyen formájú szétesését.

az euróövezeti kormányok hiteligénye a Fitch becslése szerint 2012-ben
összesen mintegy 2000 milliárd euró (625 ezer milliárd forint) lesz,
és ennek a hitelfelvételi igénynek több mint a fele olyan valutauniós
államokra jut, amelyek adósbesorolásait leminõsítési kockázat terheli.

35 százaléknyian arra szavaztak, hogy a valutauniós adósságválság
2012-ben súlyosbodik, 54 százalék szerint folytatódik, ahogy eddig, 8
százalék számított a válság enyhülésére, és mindössze 3 százalék
valószínûsítette, hogy az idén sikerül megoldást lelni az
euróválságra.

a Capital Economics elõrejelzése szerint 2012 valószínûleg döntõ év
lesz a valutaunió számára, és ha az európai döntéshozók nem állnak elõ
a régóta ígért átütõ erejû megoldási javaslatokkal, akkor az
euróövezet "megszûnik létezni jelenlegi formájában".

http://hvg.hu/gazdasag/20120110_fitch_elemzok#utm_source=20120110_tobin_ado&utm_medium=ScarabFlyer_RELATED&utm_campaign=hvg.hu

[xii] Az Európai Unióról szóló szerzõdés és az Európai Unió
mûködésérõl szóló szerzõdés egységes szerkezetbe foglalt változata és
az Európai Unió Alapjogi Chartája

(Lisszaboni Szerzõdés)

http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cmsUpload/st06655-re02.hu08.doc

11. cikk

(1) Az intézmények a megfelelõ eszközökkel biztosítják, hogy a
polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely
tevékenységérõl véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan
megvitathassák.

(2) Az intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil
társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak
fenn.

(3) Az Európai Bizottság, annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió
fellépéseinek koherenciáját és átláthatóságát, az érintett felekkel
széles körû elõzetes konzultációkat folytat.

(4) Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy
jelentõs számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai
Bizottság - hatáskörén belül - terjesszen elõ megfelelõ javaslatot
azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a
Szerzõdések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.

Az ilyen kezdeményezésekre alkalmazandó eljárások és feltételek
meghatározására az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 24. cikke
elsõ bekezdésének megfelelõen kerül sor.

24. cikk

(az EKSz. korábbi 21. cikke)

Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében
elfogadott rendeletekben megállapítja az Európai Unióról szóló
szerzõdés 11. cikke szerinti polgári kezdeményezésekre alkalmazandó
eljárásokra és feltételekre vonatkozó rendelkezéseket, ideértve azt
is, hogy a kezdeményezésnek legkevesebb hány tagállam polgáraitól kell
származnia.

Minden uniós polgárnak joga van petíciót benyújtani az Európai
Parlamenthez a 227. cikknek megfelelõen.

Minden uniós polgárnak joga van a 228. cikkben intézményesített
ombudsmanhoz fordulni.

Minden uniós polgárnak lehetõsége van arra, hogy az Európai Unióról
szóló szerzõdés 55. cikkének (1) bekezdésében említett nyelvek
valamelyikén írásban forduljon az e cikkben vagy a szóban forgó
szerzõdés 13. cikkében említett bármely intézményhez vagy szervhez, és
ugyanazon a nyelven kapjon választ.

AZ EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS

A Lisszaboni Szerzõdés bevezette az európai polgári kezdeményezést, az
európai uniós szakpolitikai döntéshozatalban való részvétel új
formáját. A Szerzõdésben elõírtaknak megfelelõen az Európai Parlament
és a Tanács - az Európai Bizottság javaslata alapján - rendeletet
fogadott el, mely meghatározza az új kezdeményezésre vonatkozó
szabályokat és az azzal kapcsolatos eljárásokat (lásd: a polgári
kezdeményezésrõl szóló, 2011. február 16-i 211/2011/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet).

A kezdeményezés lehetõvé fogja tenni, hogy 1 millió - és a tagállamok
legalább egynegyedébõl származó - polgár közvetlenül felkérje az
Európai Bizottságot, hogy terjesszen elõ jogi aktusokra vonatkozó
javaslatokat a hatáskörébe tartozó területeken. A polgári
kezdeményezések szervezõinek (az ún. polgári bizottságnak, mely
legalább hét olyan uniós polgárból áll, akik legalább hét különbözõ
tagállamban rendelkeznek lakóhellyel) egy év áll a rendelkezésükre,
hogy összegyûjtsék a szükséges támogató nyilatkozatokat. A tagállamok
hatáskörrel rendelkezõ hatóságainak igazolniuk kell az érvényes
nyilatkozatok számát. A Bizottságnak ezt követõen 3 hónap áll a
rendelkezésére, hogy megvizsgálja a kezdeményezést, és döntsön arról,
hogyan szándékozik eljárni az ügyben.

A rendelettel összhangban az elsõ európai polgári kezdeményezések
2012. április 1-jétõl indíthatók útnak.

http://ec.europa.eu/dgs/secretariat_general/citizens_initiative/index_hu.htm

Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete

(2011. február 16.)

a polgári kezdeményezésrõl

(http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:065:0001:01:HU:HTML,
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:065:0001:0022:HU:PDF)

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "polgári kezdeményezés": az e rendeletnek megfelelõen a
Bizottsághoz benyújtott kezdeményezés, amelyben felkérik a
Bizottságot, hogy hatáskörén belül terjesszen elõ megfelelõ javaslatot
azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a
Szerzõdések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra van szükség, és
amelyet a tagállamok legalább egynegyedébõl származó, egymillió
jogosult aláíró támogat;

6. cikk

Online gyûjtési rendszerek

(1) Amennyiben a támogató nyilatkozatokat online gyûjtik, az online
gyûjtési rendszerben gyûjtött adatokat valamely tagállam területén
kell tárolni.

Az online gyûjtési rendszer megfelelõségét, a (3) bekezdéssel
összhangban, abban a tagállamban igazolják, amelyben az online
gyûjtési rendszeren keresztül összegyûjtött adatokat tárolni fogják. A
szervezõk ugyanazt az online gyûjtési rendszert több vagy akár az
összes tagállamban is használhatják a támogató nyilatkozatok gyûjtése
céljából.

A támogatónyilatkozat-minták az online gyûjtés céljára kiigazíthatók.

I. MELLÉKLET

A TAGÁLLAMONKÉNTI ALÁÍRÓK LEGALACSONYABB SZÁMA

Belgium 16500
Bulgária 12750
Cseh Köztársaság 16500
Dánia 9750
Németország 74250
Észtország 4500
Írország 9000
Görögország 16500
Spanyolország 37500
Franciaország 54000
Olaszország 54000
Ciprus 4500
Lettország 6000
Litvánia 9000
Luxemburg 4500
Magyarország 16500
Málta 3750
Hollandia 18750
Ausztria 12750
Lengyelország 37500
Portugália 16500
Románia 24750
Szlovénia 5250
Szlovákia 9750
Finnország 9750
Svédország 13500
Egyesült Királyság 54000

[xiii] Az Európai Konföderációról szóló szerzõdéstervezet -
http://nemzetiegyseg.com/EuropaiKonfoderacio.pdf

Vertragsentwurf des Europäischen Staatenbundes -
http://nemzetiegyseg.com/EuropaiKonfoderacionemet.pdf

Treaty Project of the European Confederation -
http://nemzetiegyseg.com/EUKonfoderacioangol.pdf

[xiv] http://nemzetiegyseg.com/AlairasgyujtoivEUKonf.doc