Ügyészségi vizsgálatot kezdeményezett a Jobbik ellen az MSZP
A nemzetiszocialista rendszer bûneinek tagadása miatt feljelentette Gyöngyösi Mártont, a parlament külügyi bizottságának jobbikos alelnökét Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és Steiner Pál szocialista országgyûlési képviselõ. Az MSZP ügyészségi vizsgálatot is kezdeményezett a Jobbik ellen.

A feljelentést a Legfõbb Ügyészségen tették, noha a vádhatóságnak véleményük szerint hivatalból kellene eljárnia a jobbikos képviselõvel szemben – mondta Steiner Pál pénteken.

Az MSZP-s politikus azt is bejelentette, hogy a pártelnökkel közösen a XI. és XXII. kerületi ügyészségen törvényességi ellenõrzési eljárást kezdeményezett a Jobbik ellen, miután Gyöngyösi Márton a párt politikusaként a The Jewish Chronicle címû folyóiratnak adott nyilatkozatában megkérdõjelezte a holokauszt magyarországi áldozatainak a számát, azt a tényt, hogy több százezer magyar állampolgárt zsidó származása miatt gyilkoltak meg, illetve deportáltak a második világháború alatt.

Steiner Pál szerint a törvényességi ellenõrzés során az ügyészség azt vizsgálja, hogy a Jobbik tevékenysége megfelel-e az alaptörvénynek, és ha mûködését alkotmányellenesnek találja, a folyamat vége a párt feloszlatása lehet.

Gyöngyösi Márton
http://www.168ora.hu/itthon/ugyeszsegi-vizsgalatot-kezdemenyezett-a-jobbik-ellen-az-mszp-90885.html

Magára hagyott nemzedék - tovább radikalizálódhatnak a fiatalok

A Tárki kutatásának minap közzétett eredménye szerint a 18-37 év közötti fiatalok egyharmada a Jobbikra szavazna. A korosztály radikalizálódásának fokozódásán nem lepõdik meg az ifjúságkutató szociológus. A szakember szerint hatékony ifjúságpolitika híján a helyzet csak romlani fog.

Semmi meglepõt nem talál a Tárki adatsorában Szabó Andrea, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont fõmunkatársa. A kutató emlékeztet, hogy az Ifjúság2008© címû nagymintás ifjúsági vizsgálat már négy éve is alapvetõ változásokat vetített elõre a fiatalok értékválasztását illetõen.



Az elmúlt húsz év alatt felnõtt egy magára hagyott, arctalan nemzedék. Ennek közepén található egy politikától teljesen elforduló massza, míg a két szélén létrejött egy-egy korábbiaktól és egymástól is teljesen eltérõ csoport. - Az egyiket "kurucinfó", a másikat "criticalmass" nemzedéknek neveztem el. Utóbbi baloldali jegyeket mutató, kicsit zavaros, de alapvetõen liberális, erõsen zöld gondolkodású, zömmel a rendszerváltás nyerteseihez sorolható nagyvárosi fiatalokból álló csoport - mondja Szabó Andrea.

Náluk sokkal karakteresebb a már 2008-ban is színen lévõ kurucinfó nemzedékhez sorolt társaság. Rendkívül radikálisok, jobboldalinak nevezik magukat és cigányellenesek. - Érdekes, hogy társadalmi, demográfiai szempontból a rendszerváltás nyertesei és vesztesei, a szakiskolába járó fiatalok és egyetemisták egyaránt jelen voltak e csoportban. Már akkor írtam a jelenség veszélyeirõl, hisz a Jobbik támogatottsága ebben a csoportban már 2008-ban meghaladta a 10 százalékot, miközben a párt támogatottsága a felnõtt lakosság körében csupán 1 százalék volt akkor - emlékeztet a kutató.

Szabó a Jobbik értelmiségi támogatóit "racionális lázadók"-nak nevezi. Utal rá, hogy a fiatalok 1968-ban szerte Európában érzelmektõl vezérelve mentek ki az utcákra, hogy megváltoztassák a fennálló politikai berendezkedést, a demokráciát és a kapitalizmust. Nekik még volt hová változtatni, a mostani racionális lázadók tudják, hogy nem tudnak változtatni a rendszeren. Ezért is pécéznek ki utálatuk tárgyául csaknem védtelen társadalmi csoportokat, például a cigányokat, vagyis a legkönnyebb utat választják.

A fiatalok általában szeretik, jó bulinak tartják az utcai politizálást. Fontos, hogy azt közösségben élik meg. - A mai fiatalok egyik legnagyobb problémája a közösségi élmény hiánya, amit egy részrõl megkapnak a sportban, vagy valamilyen kreatív tevékenység (zenekar, színjátszás) folytatása közepette, de más összetartozás élményre is várnak. Ezt adhatja meg nekik a politikai tevékenység, illetve annak egy minõsített formája, a demonstráció.

A fiatalok egy jelentõs része a rendszerváltás után bekövetkezõ, általuk áttekinthetetlennek és értelmezhetetlennek megélt helyzetben rendre vágyik. Ezek a jövõképüket vesztett ifjak elvárják, hogy valaki utat mutasson nekik, megmondja, mit és hogyan csináljanak, például hogyan öltözzenek. Lényeg, hogy a választás felelõssége alól felmentsék õket. Hogy a kurucinfó nemzedék számára az Interneten ott az egész világ, amelytõl egy rendpárti hatalom esetleg megfosztaná õket, Szabó Andrea csupán annyit mond: a butaság ellen nincs orvosság.

Hozzáteszi, hogy e fiatalok vallással kapcsolatos attitûdjét is az értékbizonytalanság jellemzi. Ahogy csalódtak a kapitalizmusban, a politikusokban, a társadalmi intézményekben, éppúgy csalódtak az egyházakban is. Bár összességében, a fiatalok egészét tekintve kisebbfajta elmozdulás megfigyelhetõ körükben a vallásosság felé, mégis a kurucinfo nemzedék számára fontosabb a nemzeti elkötelezettség, mint a vallásosság.

Szabó Andrea úgy véli, a közeljövõben nincs perspektívája az ifjúság körében egy radikális baloldal térnyerésének, mivel az elmúlt húsz évben borzasztóan lejáratódott Magyarországon a mostanáig egy párthoz kötõdõ, alternatívát felmutatni képtelen baloldaliság.

- Érdekes párhuzamok figyelhetõk meg a Fidesz és a Jobbik között. Mindkettõ generációs indíttatású szervezetként indult, mindkét formáció heves vérmérsékletû vezetõvel rendelkezett. Csak míg elõbbi megállt a demokráciánál, addig utóbbi azt is felülírná - mondja a kutató.

- A jelenlegi trendek leginkább az óvodától kezdõdõ demokratikus nevelés útján állíthatók meg. Az iskolai bázisdemokrácia mûködésével lehet meggyõzni a gyerekeket és fiatalokat, hogy van súlya a szavuknak, szavazatuknak, megértik a demokrácia lényegét - állítja Szabó Andrea. Szerinte a hazai iskolarendszer nem készült fel a demokráciára nevelésre, és amíg a politika nem veszi komolyan a helyzetet, a helyzet csak romlani fog.
Link