Vádemelés a pakisztáni kormányfõ ellen az államfõ elleni perújrafelvétel akadályozásáért.
A pakisztáni legfelsõbb bíróság vádat emelt hétfõn Juszuf Raza Giláni miniszterelnök ellen, amiért nem volt hajlandó újraindítani az Aszif Ali Zardari államfõ elleni korrupciós eljárásokat. A politikust bírói intézkedéssel szembeni engedetlenséggel vádolják, de Giláni a hétfõi tárgyaláson nem ismerte el bûnösségét. A helyi televíziós csatornák rendkívüli híradásban számoltak be a fejleményrõl.

A kormányfõt és az államfõt érintõ hatósági eljárásnak szövevényes politikai és jogi háttere van. 2007-ben Pervez Musarraf akkori elnök titkos szövetséget kötött Benazir Bhutto volt miniszterelnökkel, az ellenzék emigrációból akkor hazatért vezetõjével a hatalom jövõbeli megosztásáról. Ennek érdekében rendelt el több mint nyolcezer emberre - köztük Bhutto asszonyra és férjére, Zardarira - kiterjedõ amnesztiát, mentesítést minden korrupciós vád és eljárás alól.

Benazir Bhuttót nem sokkal késõbb, 2007. december 27-én meggyilkolták, s miután pártja nagyarányú gyõzelmet aratott a 2008. februári törvényhozási választásokon, özvegyét, Zardarit választotta meg az új parlament az ország államfõjévé. 2009 végén azonban a legfelsõbb bíróság törölte Musarraf amnesztiarendeletét, és utasította a kormányt, hogy újíttassa fel a korrupciós pereket számos politikai személyiség, köztük Zardari ellen, akit közpénzek elsikkasztásával, svájci bankszámlákra való kimenekítésével vádolták.

Giláni azonban nem volt hajlandó kérni a svájci hatóságoktól a vizsgálat újraindítását, arra hivatkozva, hogy Zardari államfõként jogi mentességet élvez. Ha kormányfõt bûnösnek találják, távoznia kell tisztségébõl, és akár fél év szabadságvesztésre is számíthat, ami könnyen politikai zûrzavarhoz vezethet az ázsiai országban.

Közvélemény-kutatások szerint a pakisztániak a korrupciót tartják az egyik legsúlyosabb problémának az országban. Iszlámábádi lapok és politikai elemzõk zöme ezért is ért egyet a legfelsõbb bíróság intézkedéseivel, amelyekre szerintük feltétlenül szükség van a jogállam és az elszámolhatóság megteremtéséhez Pakisztánban. Mások viszont úgy vélik, hogy mindez árt a demokráciának, és a nagyhatalmú hadsereget erõsíti, amely 1947 óta három államcsínyt hajtott végre.

Link