Hollywoodi kém- és túszdrámához hasonló események játszódtak le a héten Kínában, miután géppisztolyos rendõrök zártak körbe egy amerikai konzulátust Szecsuan tartományban. A követségen egy kínai rendõrfõnök keresett menedéket, aki a pletykák szerint túlságosan mélyen nézett bele a kommunista vezetõk szennyesébe. A korrupcióellenes hõsként ismert rendõr végül nem járt sikerrel, a kínai hatóságok õt fogták el. Ügye ennek ellenére alaposan felkavarta az állóvizet.

Géppisztolyos rendõrökkel és úttorlaszokkal telt meg még kedd éjszaka a 14 milliós nyugat-kínai metropolisz, Csengtu néhány utcája, és olyan politikai játszma vette kezdetét, amilyenre még nem volt példa a kommunista Kína történetében. A Tibetet keletrõl határoló Szecsuan tartomány fõvárosában ugyanis a kommunista párt egyik rangos tisztviselõje, a szomszédos Csungking kirúgott rendõrfõnöke és alpolgármestere keresett menedéket a rivális nagyhatalom, az Egyesült Államok konzulátusán. Bár hivatalosan senki nem erõsítette meg, a helyzet úgy festett, hogy az érzékeny információk birtokában lévõ rendõrfõnök dezertálni akar az USA-ba, ezért Kína rendõrök százait vezényelte ki elfogására.

A belsõ-kínai nagyvárosban egy korrupcióval átszõtt hatalmi vetélkedés krimibe illõ körvonalai bontakoztak ki. Helyi beszámolók szerint az amerikai konzulátus környékét több mint 70 rendõrautó zárta le, az épületet a kínai hatóságok közel 24 órán át tartották blokád alatt. Végül a játszma fõszereplõje, Vang Li-csün (Wang Lijun) rendõrfõnök kisétált a követség ajtaján, és a szövetségi rendõrök magukkal vitték. A hatalmas felfordulás pletykák és találgatások özönét indította el a kínai mikroblogokon arról, mi is történt valójában.

A fõszereplõ: egy legendás hõs

Vang Li-csün neve egész Kínában ismert, de még az országgal foglalkozó külföldiek számára sem cseng idegenül: Csungking városának múlt héten menesztett rendõrfõnöke ugyanis korrupció elleni harcával legendás hírnévre tett szert. Kína legismertebb rendõreként, keménykezû hõsként emlegette mostanáig a média, az õ nevéhez fûzõdik az elmúlt évtizedek talán legnagyobb szervezett bûnözés elleni akciósorozata.

A Jangce folyó partján fekvõ hétmilliós Csungking és a hozzá tartozó, összesen 28 millió lakosú tartomány Kína egyik legfontosabb része, egyike annak a négy közvetlen irányítás alatt álló tartománynak, amely városként is ilyen jogokkal bír: rajta kívül csak Peking, Sanghaj és Tiencsin rendelkezik hasonlóval (térképhez görgessen a cikk végére). Csungkingban nagy múltja van a szervezett bûnözésnek is, ez az elmúlt évtizedben elképesztõ méreteket öltött: bûnbandák uralták a város üzleti életét, a korrupció átitatta a rendõrséget és az igazságszolgáltatást is.

Ebbe a helyzetbe robbant be 2008-ban Vang, aki életrajza szerint egyszerû közlekedési rendõrbõl emelkedett a tartomány rendõrfõnökévé. A maffiózók ellen indított hadjáratában több mint kilencezer embert gyanúsított meg, százakat tartóztatott le, köztük legalább ötven köztisztviselõt. A korrupcióval vádolt személyek között tizennégy magas rangú vezetõ is volt, lecsukták a tartományi legfelsõ bíróság tagjait, a rendõrfõnök helyettesét és pártfunkcionáriusokat is. Az amerikai Time magazin az olykor halálos ítéletekkel végzõdõ eljárásokat az évszázad pereinek nevezte, a brit Guardian szerint pedig a kínai alvilág hatmillió jüan vérdíjat tûzött ki a kemény rendõrfõnökre. A BBC szerint Vang harca még egy televíziós sorozatot is ihletett Kínában.

Vaj a fülek mögött: a tisztogatás árnyoldalai

A Csungking életét felforgató rendõrfõnökre nem csak a maffiák nem néztek jó szemmel: kemény módszerei, ellentmondást nem tûrõ fellépése sok ellenséget szerzett neki, valószínûleg ez okozta vesztét is. A korrupcióval vádolt emberek rendre azt állították, hogy Vang kínzással, kegyetlenkedéssel csikarta ki belõlük a beismerést: egy elítélt azt mondta, verték, a lábánál fogva fellógatták, fájdalmas testhelyzetekbe kényszerítették napokon át. Mások azzal vádolták a rendõrt, hogy megsértette a törvényes bírósági eljárások szabályait.

A Boxun Net amerikai székhelyû kínai hírportál szerint a kínzásokról szóló hírek eljutottak a kormány fülébe is, és Vang Li-csün ellen vizsgálat indult az állítólagos visszaélések miatt. A rendõrfõnök közeli munkatársait letartóztatták, és mivel szorult a hurok, a hírportál szerint a rendõrfõnök végül lemondott tisztségérõl. Ebbõl a nyilvánosság elõtt annyi látszott, hogy egy héttel az amerikai követségen lezajlott dráma elõtt Vangot áthelyezték, tartományi rendõrfõnökbõl az oktatási, tudományos és környezetvédelmi ügyek vezetõje lett. A történet azonban ezzel nem ért véget, mert a háttérben az országos politika szálai is összekuszálódtak.

A fõfõnök: ügyek, amelyekbe nem kellett volna belenyúlni

Itt lép be a történetbe a fõrendõr fõnöke, Po Hszi-laj (Bo Xilai), a korrupcióellenes hadjárat mögött álló politikai vezetõ. Vang nem egyedül vitte végig hadjáratát, õ volt a végrehajtó kéz, fõnöke és szövetségese, Po pedig az agy. Kettejük kapcsolata évtizedes múltra tekint vissza, Po Hszi-laj 2003 és 2008 között már egy másik tartományban, az északkelet-kínai Liaoningban is Vang fõnöke volt, és a Guardian szerint régóta közeli szövetségesek. Po vitte magával rendõrfõnöknek Vangot a csungkingi maffiaháborúkba is.

Po kínai mértékkel is igazi politikai nagyágyú, tartományi pártvezér, a Kínai Kommunista Párt (CPC) vezetésének, a mintegy 350 fõs Központi Bizottságnak is tagja. A korrupcióellenes harcok babérjait learatva jelenleg az egyik legesélyesebb arra, hogy bekerüljön Kína legszûkebb politikai vezetésébe, a kommunista párt Politikai Bizottságának Állandó Bizottságába. Ez a jelenleg mindössze kilencfõs társaság vezeti ténylegesen Kínát, az elitklub tagjai között az elnök, a fõtitkár, a miniszterelnök és néhány legfontosabb pártvezetõ kap helyet. A bizottság tagjait ötévente választják újra, és idén év végén a kiöregedõ vezetõk miatt nagy vérfrissítés várható, amely Po felemelkedését is magával hozhatja.

A magas rangú politikus esélyeire azonban árnyat vet a rendõrfõnökkel való szövetségének múlt heti összeomlása. A tajvani Want China Times azt írja, a rendõrfõnök Po segítségét kérhette, hogy megússza az állítólagos kínzások miatt ellene indult központi vizsgálatot. Po viszont - a portál szerint - visszautasította beosztottja kérését, mert attól tartott, hogy az ügy miatt veszélybe kerülhet saját politikai karrierje. Csakhogy valószínûleg a rendõrfõnöknek is volt néhány aduja a politikussal szemben, és miután az nem állt ki mellette, ráadásul ki is rúgták, felvette a kesztyût, és harcba indult.

A már idézett Boxun hírportál meg nem erõsített értesülései szerint Vang tudott róla, hogy Po Hszi-laj is jól megszedte magát az elmúlt évek korrupcióellenes harcában, és megfenyegette a politikust, hogy kitálal, ha az nem segít neki. A csungkingi alvilág felszámolása során a rendõr és a politikus ugyanis hatalmas vagyonokat foglalt le, egész üzletágak cseréltek gazdát, az átrendezõdéssel pedig néhányan nagyon jól járhattak. Az amerikai-kínai hírportál szerint Vang tudott Po és felesége milliárdos korrupciós ügyeirõl, és errõl hajlandó volt beszélni a korrupció elleni harc visszaéléseit vizsgáló központi nyomozóhatóságoknak is.

A menekülés: álruha, államtitkok és menedékkérelem

Ekkor pörögtek föl az események: a szintén amerikai székhelyû kínai televízió, az NTD TV azt jelentette, hogy Vang Li-csün álruhában szökött meg Csungkingból a hét elején. Környezetének azt mondta, egy iskolai rendezvényt látogat meg, ehelyett az autóval csupán néhány óra távolságra lévõ szomszédos tartomány, Szecsuan fõvárosába, Csengtuba robogott, és beállított az amerikai konzulátusra.

A kínai megfigyelõk egyhangúlag arra tippeltek, hogy menedékjogot kért, az amerikai diplomaták azonban a kényes ügyre való tekintettel ezt nem erõsítették meg. Victoria Nuland, az USA külügyminisztériumának szóvivõje csak annyit mondott, Vang valóban elment a konzulátusra, és találkozót kért a konzulátus vezetõjétõl, aztán saját akaratából távozott onnan. A kérdésre, hogy menedéket kért-e a menesztett rendõrfõnök, az amerikai szóvivõ azt felelte: "a külügyminisztérium nem nyilatkozhat a menekültstátust kérvényezõ személyek ügyében".

Nem tudni tehát, pontosan mi is történt a csengtui amerikai konzulátuson a kritikus 24 órában, a Boxun mindenesetre tudni véli, hogy Vang rengeteg titkos belsõ információt adott át az amerikaiaknak. A hírportál meg nem erõsített értesülései szerint a fõrendõr Po Hszi-laj kínos ügyeit teregette ki a konzulnak, és államtitkokat is elárulhatott - erre azonban semmilyen bizonyíték nincs. A hongkongi Open Magazine fõszerkesztõjének kommentárja szerint Vang valószínûleg tudta, hogy nem kap menedékjogot, de mindenképp ki akarta adni az információkat, hogy ellenségei ne tudják elhallgattatni.

A titokzatos eltûnés: mentális problémák és gyógykezelés

A Vang utáni hajsza mindenesetre tényleg azt sejteti, hogy a menesztett rendõrfõnök fontos, kényes információk birtokában volt - meg nem erõsített hírek szerint ugyanis Po küldte utána a tartományi rendõröket, de a kínai szövetségi hatóságok is kivonultak a helyszínre. A beszámolók szerint a két hatóság között konfliktus is támadt, mert Po az embereit arra utasította, vigyék haza Vangot, a férfi végül mégis a szövetségiek kezébe került.

Tajvani lapértesülések szerint a bukott fõrendõrt Pekingbe szállították kihallgatásra, és ezzel valószínûleg jobban járt, Csungkingban ugyanis akár végleg elhallgattathatták volna. További sorsa azonban így sem ismert, ráadásul kiiktatásának magyarázata sokat sejtet: miután szerdán megszûnt csungkingi alpolgármesteri megbízatása, a városvezetés hivatalosan annyit közölt: "régóta túlterhelt volt, túl sokat dolgozott, stressz gyötörte, ezért komoly mentális problémákkal küzd". A férfi a városvezetés szerint "közös megegyezéssel nyaraláshoz hasonló orvosi ellátásra utazott".

Az ügyet a héten egy kínai külügyminiszter-helyettes is kommentálta, aki azt mondta, Vang ügye "elszigetelt eset volt", amelyet "zökkenõmentesen megoldottak". Azt ugyanakkor már nem részletezte, hogy az ügy mirõl szólt, és mi történt végül Vanggal. Tajvani politikai elemzõk szerint könnyen lehet, hogy a volt fõrendõr a legbelsõbb politikai vezetés hatalmi játszmájának apró eszköze volt csupán, a konkurens politikai vezetõk szándékosan akarták lejárattatni és a hatalomból kiütni vele Po Hszi-Lajt.

Forrás: Link