Peking a Tajvani-szoros két partja közötti viták rendezésére készül - közölte szerdán a kínai kormány tajvani ügyekkel foglalkozó irodájának szóvivõje, s bejelentette azt is, hogy Tajvanba készül Peking polgármestere.

A szárazföldi Kína szembe akar nézni a jövõvel, és meg kívánja teremteni a feltételeket a Tajvani-szoros két partja közötti viták végleges rendezéséhez - hangoztatta Fan Li-csing (Fan Liqing).
Fan utalt rá: a Tajvan és a szárazföldi Kína közötti politikai és katonai természetû vitákat nem lehet örökre félretenni, "egy napon szembesülni kell velük". Mint mondta, Peking ezeket az ügyeket szeretné megtárgyalni, de amennyiben Tajpej miatt erre nem nyílik lehetõség, "tovább kell dolgozni a kedvezõ környezet megteremtésén".
A szóvivõ bejelentette azt is, hogy Peking polgármestere Kuo Csin-lung (Guo Jinlong) delegáció élén öt napra Tajvanba utazik. Kuo egy kulturális hét rendezvényeire hivatalos és a kapcsolatépítés szándékával utazik a szigetre.
Fan emlékeztetett arra, hogy 2008 óta több tartományi küldöttség is járt a szigeten. Peking és Tajpej viszonya épp 2008 óta enyhült látványosan, miután elsõ ízben választották a sziget elsõ emberének az idén januárban pozíciójában megerõsített Ma Jing-zsout (Ma Ying-jeou), a Kuomintang párt elnökét.
A látványos közeledés elsõsorban gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, kulturális és turisztikai területekre jellemzõ. Tajvan - Peking-barátként jellemzett - elnöke legutóbbi megválasztása alkalmával jelezte: továbbra sem látja itt az idejét annak, hogy a szárazföldi kínai vezetéssel politikai tárgyalásokat kezdjenek.
A kínai polgárháborút követõen a Kuomintang-kormány Tajvanra menekült, s a párt közel negyven évig egypártrendszerben vezette a szigetet. Az elsõ szabad választásokat 1996-ban tartották. Az ENSZ-ben 1971-ig a Kínai Köztársaság, Tajvan képviselte Kínát. A Kínai Népköztársaság és a Kínai Kommunista Párt nyíltan kifejezett célja az ország újraegyesítése.
Tajvannak jelenleg 23 országgal van diplomáciai kapcsolata, ezek többségükben szegény afrikai, csendes-óceáni és közép-amerikai államok, Európából egyedüliként a Vatikán ismeri el.
Link