Minden egyes lakossági telefonhívás, szöveges üzenet, e-mail és felkeresett internetes honlap adatait tárolniuk kell a jövõben a brit szolgáltatóknak a kormány által tervezett terrorellenes szigorítási tervek alapján - írta a The Sunday Telegraph.

A tekintélyes vasárnapi brit konzervatív lap meg nem nevezett forrásokat idézõ értesülése szerint a vezetékes és a mobiltelefon-szolgáltatóknak, valamint az internetszolgáltató cégeknek a konzervatív-liberális brit kormánykoalíció elõírná a részletes lakossági távközlési és internetezési adatok tárolását egy évig, és ezeket az adatokat kérés esetén át kellene adni a biztonsági szolgálatoknak.

Az így létrehozott adatbázisok nem rögzítenék a telefonhívások, mobiltelefonos szöveges üzenetek és az e-mailek tartalmát, de tárolnák a hívó és a hívott, illetve a küldõ és a címzett telefonszámát vagy e-mail-címét.

Átvilágított internet

Mindemellett a brit biztonsági szolgálatok most elsõ ízben széleskörû hozzáférést kapnának olyan információkhoz is, hogy ki kivel kommunikál a Facebookon és más közösségi portálokon, és tárolni kellene például a Twitter üzenõportált használók egymás közötti üzenetforgalmát, valamint az online videojátékok részvevõi közötti kommunikációt is.

A The Sunday Telegraph forrásai szerint a brit belügyminisztérium már tárgyal a tervezetrõl az internetszolgáltató cégekkel. Az intézkedési tervet a lap szerint a brit belsõ elhárítás (MI5), a külsõ hírszerzés (MI6), valamint a kormány kommunikációs figyelõszolgálata (GCHQ) együtt dolgozta ki.

"Rendkívül szoros" megfigyelés

A lakossági kommunikációs és internetezési adatokat nem a kormány, hanem a szolgáltató magánvállalatok - például a British Telecom, a Sky, a Virgin Media vagy a Vodafone - tárolnák, de a megfigyelés alá vett személyekrõl szóló információkhoz "valós idejû" hozzáférést kell biztosítaniuk a biztonsági szolgálatoknak.

A lap szerint mindez "rendkívül szoros" megfigyelést tenne lehetõvé. A mobiltelefonos kommunikáció adatai például néhány méteres pontossággal megmutatják, hogy egy adott hívást honnan kezdeményeztek, az email-üzenetek, illetve az internetes böngészési információk pedig a felhasználók saját IP-címét - vagyis internetes azonosító kódjukat - fedik fel.

A The Sunday Telegraph szerint hasonló tervet a Munkáspárt vezette elõzõ brit kormány is kidolgozott, de ezt 2009-ben végül elvetette.

A brit titkosszolgálatokat azonban aggasztja az a lehetõség, hogy a terroristák a modern technológia felhasználásával ki tudják játszani a hagyományos megfigyelési módszereket. A terrorelhárító hatóságok ezért erõteljesen lobbiztak Theresa May belügyminiszternél a tervezet felélesztése végett, különös tekintettel a közelgõ nyári londoni olimpiai játékokra, amelyek a szolgálatok szerint terrortámadási kísérletek célpontjaivá válhatnak.

A civilek tiltakoznak

Civil szervezetek máris bírálják a terveket. Jim Killock, az Open Rights Group nevû polgárjogi kampánycsoport igazgatója a brit lapnak kijelentette: a történelem során egyetlen államnak sem volt lehetõsége ilyen széles körû információgyûjtésre.

A brit belügyminisztérium szóvivõje a lapnak nyilatkozva nem cáfolta a tervezet létezését, sõt "életfontosságúnak" nevezte, hogy a rendõrség és a biztonsági szolgálatok "bizonyos körülmények közepette" hozzáférjenek kommunikációs adatokhoz súlyos bûntények és terrorcselekmények kivizsgálása, valamint a lakosság védelme érdekében.
Link