Az egész világ értetlenül áll a kormány legújabb húzása elõtt
Február 16-án csütörtökön az ENSZ Közgyûlése elfogadta azt a nem kötelezõ erejû határozatot, amely a szír hatóságokat emberi jogok megsértése miatt vonja felelõsségre, és távozásra szólítja fel Bassár el-Aszad elnököt – adta hírül a Ria hírügynökség. Akárcsak a február 4-ei ENSZ BT béketervezetet, ezt sem támogatta sem Oroszország, sem pedig Kína. A február eleji orosz-kínai vétók miatt kemény kritikával illette Moszkvát a nyugati diplomácia és média, Oroszország pedig hangsúlyozta, hogy elítéli a külsõ katonai beavatkozás minden formáját, mely csak egy újabb „líbiai forgatókönyvet” készítene elõ. A szír helyzet stabilizálásának érdekében az orosz külügyminiszter február elején Damaszkuszba utazott, hogy személyesen tárgyaljon az ország elnökével.
Vitalij Csurkin, orosz ENSZ nagykövet elmondta, hogy az új határozat tulajdonképpen a korábbi másolata, mely egyoldalúan, kizárólag a szír kormányt próbálja politikailag felelõsségre vonni a történtekért. Az orosz nagykövet állítása szerint, Moszkva azért szavazott ismét nemmel, mert a határozattervezethez benyújtott módosításait - mely mind a kormányerõket, mind pedig az ellenzéket felszólította volna a fegyveres harcok beszüntetésére – visszautasították.

Kattintson és jöjjön velünk Oroszországba!
Az Európai Parlament a szavazás napján egy olyan határozatot hozott, mely felszólítja Oroszországot, hogy mihamarabb szüntesse be a fegyverek és hadi felszerelések további szállítását Damaszkuszba, és mint állandó ENSZ BT tag, segítse az ENSZ munkáját a nemzetközi béke és biztonság kialakításában. A szavazást követõen az orosz Külügyminisztérium weboldalán megjelent nyilatkozatban az áll, hogy Moszkva hajlandó együttmûködni az ENSZ tagállamokkal, hogy rendezzék a hónapok óta tartó politikai krízist Szíriában. Ugyanakkor a szír állampolgárok érdekeinek tiszteletben tartása, továbbá a béke és biztonság megteremtése az egész régióban mindenekfelett való. Alekszej Puskov, az orosz Duma Nemzetközi Ügyek Bizottságának elnöke pedig elmondta, hogy Damaszkuszba utazik, hogy tárgyalásokat folytasson a szír vezetéssel, továbbá, mind a végrehajtó, mind a törvényhozó hatalom képviselõivel.
Szíria vasárnap visszautasította az Arab Liga azon határozatát, amely közös ENSZ-arab békefenntartó erõket küldött volna az országba és gazdasági szankciókkal sújtotta volna Damaszkuszt. Ez utóbbi határozatot Oroszország abban az esetben támogatná, ha a békefenntartó erõk munkája meghatározott ideig tartana az országban, és az kizárólag a fegyveres harcok beszüntetésére irányulna az ENSZ Karta alapelveinek maximális tiszteletben tartásával.
Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter és Mihail Fradkov, az orosz Külsõ Hírszerzõ Szolgálat (SzVR) igazgatója már február 7-én Szíriába utazott, hogy megoldást találjanak az országban kialakult helyzetre. A küldötteket több százan fogadták Damaszkusz utcáin és többen azt kántálták, hogy „Köszönjük Oroszország!"- írta a Ria Novosti. Lavrov állítása szerint látogatása idõszerû és hasznos volt.
Esély a szír párbeszédre
Lavrov elmondta, hogy felesleges a szír kormány és az ellenzék közötti párbeszéd kimenetelére vonatkozó jóslásokba bocsátkozni, mert az nem a világ közösségeinek ügye. Az USA ugyanis attól tart, hogy az Aszad-féle nemzeti békítõ kezdeményezések nem vezetnek eredményre. Victoria Nuland, amerikai kormányszóvívõ arra bíztatta a közvetítõként fellépõ Lavrovot, hogy tegye világossá az Aszad-rendszer számára, hogy mennyire elszigetelõdött a külvilágtól és bátorítsa az elnököt és embereit hogy fogadják el az Arab Liga béketervét, és a békés átmenetet.

Kattintson és nézegessen képeket Szíriáról!
Több orosz elemzõ szerint Lavrovot egy igen kényes feladattal bízták meg, azzal, hogy meggyõzze Aszadot, hogy mondjon le, és ruházza át hatalmát a szír alelnökre. Valószínûleg az orosz küldött ultimátumot adott a szír elnöknek: vagy demokratikus reformokat kezdeményez azonnal és cserébe Moszkva továbbra is támogatja, vagy távozik a kormány élérõl.
A találkozót követõen az orosz külügyminiszter megerõsítette, hogy Aszad hajlandó leülni tárgyalni valamennyi politikai erõvel, valamint az új alkotmányt kidolgozó bizottsággal egyaránt, melynek elfogadására február 26-ára népszavazást írtak ki. Elmondta továbbá, hogy a szír alelnök feladata lesz, hogy tárgyalásokat folytasson az ellenzéki csoportokkal és megszervezze a nemzeti párbeszédet. A tárgyalás napján az orosz Külügyminisztérium bejelentette, hogy Aszad kész hivatalos kormány delegációt küldeni Moszkvába, hogy tárgyalásokat folytasson a szír ellenzékkel. Aszad elmondta továbbá, hogy minden tervvel együttmûködik, melynek célja Szíria stabilizációja, de egyértelmûvé tette, hogy ezalatt csak az Arab Liga tavaly novemberi javaslatát érti, és nem a januári, õt hatalmától megfosztó tervezetet- írta a Reuters.
Vétó utáni vihar
A találkozóra azt követõen került sor, hogy Oroszország és Kína blokkolta a Szíria elleni BT-határozatot, mely nemcsak távozásra szólította volna fel a szír elnököt, hanem 2 hónapon belül egy nemzeti egységes kormányt alakított volna. Ez tavaly október óta már a második orosz-kínai vétó volt.
Ban Ki Mun ENSZ fõtitkár szerint a megyegyezés hiánya felbátorította a szír kormányt, hogy tovább fokozza fellépését saját állampolgáraival szemben, ez pedig teljesen elfogadhatatlan. Susan Rice amerikai ENSZ nagykövet kijelentette, hogy „megundorodott" az orosz-kínai vétótól és minden „további vérontás" a két ország kezéhez tapad majd. Hillary Clinton, amerikai külügyminsizter pedig „nevetségenek" nevezte a történteket - adta hírül a The New York Times.
Február eleje óta számos ország visszahívta nagyköveteit Szíriából, többek között Spanyolország, Olaszország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Németország és az USA is bezáratta nagykövetségét. Múlt hét kedden további hat ország rendelte el, hogy diplomatáik hagyják el az országot.

Lavrov és Clinton: közös cél, eltérõ eszközök (forrás: wikimedia.org)
William Hague, brit külügyi titkár azzal vádolta Oroszországot és Kínát, hogy „félrevezetik" a szíriaiakat, és döntésük, épp az elkerülni kívánt polgárháborús helyzetbe sodorja az országot - nyilatkozta a British Sky News csatornának. Gerard Araud, francia ENSZ nagykövet „szomorú napnak" nevezte a vétó napját, Alain Juppe francia külügyminiszter szerint pedig „nagy történelmi felelõsséget" vállanak azok, akik blokkolták a tervezetet - olvasható a The Guardian lapban.
Oroszország válaszol
Lavrov elhamarkodottnak ítélte az ENSZ BT szavazásra bocsátott határozatát, a vétót elítélõ nyugati államok reakcióját pedig egyenesen „hisztérikusnak" nevezte - közölte az Interfax hírügynökség. A nyugati és arab országok által támogatott béketervezet csupán a kormány-erõkkel szemben lépett volna fel, holott megfigyelõk jelentései szerint néha a felkelõk kezdeményezik a harcot, amikor kormányztai épületekre támadnak. A vétót követõen Hillary Clinton bejelentette egy olyan csoport létrehozását (Friends of Syrian Group), mely az ellenzék békés politikai terveit támogatná. Ezt azonban Moszkva nem tekinti nemzetközi jogi értelemben legitimnek - nyilatkozta az orosz külügyminisztérium szóvívõje.
Orosz-szír kapcsolatok
Oroszország Szíria legnagyobb fegyverszállítója, ugyanakkor Lavrov visszautasította azokat a vádakat, mely szerint Oroszország támogatná az Assad-kormányt. Elmondása szerint azzal, hogy fegyvereket adnak el az országnak, az nem befolyásolja a nemzetközi viszonyokat. Az orosz védelmi miniszter-helyettes, Anatoly Antonov elmondta, hogy továbbra is adnak el fegyvereket Szíriának, a nemzetközi jog szabályait és a bilaterlási kötelezettségeket figyelembe véve.Ezt támasztja alá, hogy tavaly decemberben Oroszország egy 550 millió dolláros szerzõdést írt alá Szíriával, múlt hónapban pedig lõszereket szállító orosz hajó kötött ki a szír partoknál. Mindemellett az egyik szír kikötõ, Tartusz az egyetlen orosz földközi-tengeri hadihajóbázis, így gyakorlatilag Szíria maradt az egyetlen kapcsolat Oroszország és az arab világ között.
Andrei Murtazin, a Ria Novosti politikai kommentátora szerint ugyanakkor ez nemcsak fegyverekrõl és gazdasági szerzõdésekrõl szól. Ez több annál. Az arab és nyugati országokkal való konfrontáció lerombolhatja Oroszország nehezen kivívott demokratikus állam képét.
Az orosz parlament alsóháza egy olyan nyilatkozatot dolgozott ki, melyben az ország komoly aggodalmát fejezi ki a szíriai erõszakról és az azzal összefüggõ felfokozott nemzetközi vitákról. A dokumentum felszólítja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy tartózkodjon a konfliktus egyoldalú támogatásától, és elítéli azt a megközelítést, mely szerint a probléma megoldásának elõfeltétele a szír kormány eltávolítása.
Lavrov azt is megjegyezte, hogy a nyugati országok azon döntése, hogy visszahívták nagyköveteiket Szíriából, nem segíti elõ a nemzeti párbeszédet a kormány és az ellenzék között. Szintén kritizálta, hogy az Arab Liga januárban felfüggesztette megfigyelõinek tevékenységét az országban, igaz ez utóbbi az ENSZ támogatásával újra megkezdi mûködését, jelentette be korábban az ENSZ fõtitkára.
Vlagyimir Putyin, orosz kormányfõ elmondta, hogy Oroszország elítéli a szírai erõszakot, ugyanakkor a külsõ katonai beavatkozást is ellenzi. Ezt az álláspontot erõsítette meg múlt csütörtökön az orosz Védelmi Minisztérium is. Dmitrij Medvegyev, orosz elnök pedig felszólította a nemzetközi közösség tagjait, hogy tartózkodjanak bármilyen elhamarkodott és egyoldalú lépéstõl, Szíriát illetõen pedig objektív és kiegyensúlyozott kell, hogy legyen pozíciójuk. Megvédte továbbá az orosz-kínai vétót is. Állítása szerint a határozat nem segítette volna elõ a krízis békés megoldását.
Moszkva továbbra is közvetítõként lép fel a szír krízisben, Törökországgal együttmûködve. Célja, hogy az arab ország minden külsõ katonai beavatkozás nélkül oldja meg problémáit, megõrízve ezzel az ország szuverenitását.
A nemzetközi közösség mindezek ellenére szkeptikus Aszad igéreteivel kapcsolatban, aki már hónapok óta ígéri, hogy véget vet az erõszaknak Szíriában. Ezt támasztja alá, hogy miután az orosz külügyminiszter távozott Damaszkuszból tovább folytatódott az ellenálló felkelõk támadása, mely ismét követelt civil áldozatokat - jelentette a Reuters hírügynökség.
A tavaly március óta tartó szír felkelésben az ENSZ szerint legalább 5400, emberi jogi szerveztek szerint körülbelül 7000 ember vesztette életét.
Link