A pálcikaember megkérdõjelezi, mikor telepedett meg az ember az amerikai kontinensen
Egy brazíliai barlangban felfedezett, kõbe vésett pálcikaember valószínûleg a kõmûvészet legkorábbi darabja az amerikai kontinensen, ami azt jelezheti, hogy az ember korábban telepedett be az Újvilágba, mint eddig gondolták.


A Brazília közép-keleti részén fekvõ Lapa do Santo barlang falára karcolt figura a feltételezések szerint 10-12 ezer éves lehet. A szakemberek "kanos kisembernek" nevezték el, túlméretezett nemi szerve miatt. A kõkarc valószínûleg valamilyen termékenységi rituáléhoz kötõdik - hangoztatta Walter Alves Neves, a Sao Paoló-i Egyetem régészcsoportjának vezetõje.

A csoport még 2009-es kutatásai során talált rá az emberkét formáló rajzra, de csak most tette közzé felfedezését a PLoS One tudományos folyóiratban.

"Ez azt mutatja, hogy mintegy 11 ezer évvel ezelõtt a kõvésés mûvészetének egy igen változatos formája létezett Dél-Amerikában, ezért az ember valószínûleg jóval korábban érkezett a kontinensre, mint azt általánosan feltételezik" - idézte Nevest a The Daily Telegraph brit napilap honlapja.

A kinyújtott kézzel ábrázolt pálcikafigura mintegy 25 centiméter a fejétõl a lába végéig, és 17 centi széles, fallosza 5 centiméteres, majdnem akkora, mint a férfi balkeze. A karbonos kormeghatározás és más vizsgálatok azt jelzik, hogy 10-12 ezer éves.

A térség barlangjaiban a régészek emberi maradványokat találtak, továbbá kõbõl és csontból készült eszközöket, tûzhelybõl származó hamut, vadállatokból és gyümölcsökbõl származó élelmiszermaradékokat.

Ebben a térségben találták meg korábban Dél-Amerika legrégebbi emberi csontvázát, a Luzia névre keresztelt 20 éves nõ maradványait.

Arcának rekonstrukciója azt mutatta, hogy Luzia morfológiája majdnem azonos az ausztrál õslakosokéval, ami megkérdõjelezi azt az elméletet, amely szerint ázsiai eredetû emberek népesítették be elõször Amerikát a Bering-szoroson keresztül.
Link