Jól jártak a parlamenti képviselõk az szja-változásokkal és az egykulcsos adóval, némelyek pedig milliókat takarítottak meg devizahitelük kedvezményes végtörlesztésével.

Fényes jövõ vár egyes településekre, ha az élükön álló politikusok ugyanolyan ügyesek lesznek az önkormányzati adósságok eltüntetésével, mint amilyen hatékonyak saját magántartozásaik csökkentésében voltak. Az élbolyba tartozik Józsefváros fideszes polgármestere, Kocsis Máté. A 31 éves kerületvezetõ 40 millió forintnyi devizaadósságától szabadult meg tavaly, lakásvásárlásra felvett hitelét két kisebb ingatlan árából és egy családi kölcsönbõl végtörlesztette. Zuglói kollégájának és párttársának, Papcsák Ferencnek 21 millió forinttal volt kevesebb terhe 2011 végén, mint egy évvel korábban, a belvárosi Rogán Antalnak pedig 10 millióval. Halász János államtitkár (Fidesz) is szép eredményt ért el, igaz, õ forinthitelt is kénytelen volt felvenni a törlesztéshez. Az exszocialista, ma független Vadai Ágnes 10 millió forint devizahitelt „dolgozott le”, míg az MSZP-s Gõgös Zoltán 6 milliót. Az LMP-s Karácsony Gergelyt 32 millió forinttal kevesebb hitel terheli, mint egy éve.


Jégpálya a Parlament elõtt. Csusszan, csöppen
Fotó: Bánkuti András
De nemcsak õk, hanem az érintett törvényhozók többsége is igyekezett élni a kedvezõ lehetõséggel. Ma valószínûleg többen vannak a végtörlesztõk listáján, mint ami a vagyonnyilatkozatokból kiderül, azok ugyanis a december 31-ei állapotot tükrözik. A politikusok az ingatlaneladástól a forinthitelen át a családi kölcsönig mindent bevetettek, hogy a forint „elszállása” miatt megdrágult devizaadósságuktól kedvezményesen megszabaduljanak. Nem élt viszont ezzel az alkalommal a fizetési listát vezetõ egykori MSZP-s miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc (független), aki december végi bevallásában közel 70 milliós adósságot jelez kötcsei házára.
Az exkormányfõnek pedig az átlagos képviselõknél kisebb gondot okozott volna a pénz elõteremtése, hiszen tavalyi bruttó havi átlagjövedelme meghaladta a 6 millió forintot. A forrás – ahogy évek óta – cége, az Altus Befektetési Zrt. osztaléka, amibõl szinte pontosan annyit, 69,6 millió forintot kasszírozott 2011-ben, amennyi az eurótartozásának értéke. Mögötte üzletemberek, ügyvédek állnak a lista élmezõnyében. Puch László (MSZP) csak havi 700 ezer forinttal maradt le az elsõségrõl; az MSZP gazdasági fõembere kft-je, az M-Luxor osztalékából él, a cég 58 millió forintot hozott neki tavaly. A bronzérmes Papcsák Ferencnek a képviselõi juttatásain túl havi 587 ezer forintos polgármesteri javadalmazására és évi 40 milliót jövedelmezõ ügyvédi irodájára is szüksége volt a dobogós bevételhez. A 4-5-6. helyen is kormánypárti ügyvédek állnak, Rubovszky György (KDNP) havi összjövedelme is kétmillió fölé ugrott a jogászkodás segítségével.
Kattintson teljes listánkért!


Kattintson teljes listánkért!
Fotó: HVG
A pusztán politikából élõknek sem havi bruttó 47 ezer forintból kell elindulniuk a „biztonságos megélhetés” Matolcsy-féle útján. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos például havi 2,2 milliós állami jövedelemhez jut, megelõzve ezzel a miniszterelnököt vagy a házelnököt is. Az üldözõcsapatot, jellemzõen havi 1,5–1,9 millió forintos bevétellel, jórészt olyan képviselõk alkotják, akik egyúttal önkormányzati vezetõk is, így itt abszolút Fidesz–KDNP-túlsúly van, egyedül a Szegedet irányító Botka László (MSZP) tudott befurakodni a 29. helyre. Általában is elmondható, hogy a politikai „mellékesek” (ilyen-olyan kormányzati megbízatások, parlamenti és önkormányzati tisztségek) hiánya miatt az ellenzéki képviselõk a toplista végén tanyáznak. Ott sem kell azonban attól tartani, hogy nem jön össze legalább havi félmillió forint. Az szja-változások, az egykulcsos adó miatt e körben is emelkedtek a nettó jövedelmek – ha nem is mindenkié, hiszen pártja választási bukása után számos ismert szocialista politikus, Hiller Istvántól Lendvai Ildikóig, a fizetési lajstrom végére csúszott. Ezen a tájon csupán elvétve találhatók fideszesek, inkább csak olyanok mint az esztergomi Meggyes Tamás, azon kevesek egyike, akik az Orbán-párt jelöltjeként is képesek voltak elveszteni a polgármester-választást 2010 õszén.
Így aztán már nehezebben érthetõ az a vehemencia, amivel a kormánypárti frakciókban támadták az átláthatóságot szorgalmazó Lázár János fideszes frakcióvezetõ ötletét a törvényhozói javadalmazás átalakítására. Õ 750 ezer forint körüli havi fixszel számolt (ma a 231 900 forintos – 2008 óta változatlan – alapdíjból, valamint pótdíjakból, pótlékokból jön össze a képviselõk pénze), politikai elvbarátai azonban ez ügyben vitába szálltak vele, ami amúgy igencsak ritkaság a Fidesz–KDNP háza táján. Pluszjuttatásokat (akár 200 ezer forintnyi havi benzinpénzt, több tízezres telefonköltség-térítést) követeltek, ami már a mezei képviselõk jövedelmét is egymillió forint körülire lökné fel. Ez viszont jócskán megdrágítaná a Ház mûködését, amit az olcsó államot hirdetõ Fidesz aligha engedhet meg magának, így az idénre tervezett juttatásreformot most jegelik. Lehet, hogy egészen 2014-ig. Akkor már lehet majd emelni a képviselõk pénzét, hiszen – ha minden a terv szerint halad – majdnem megfelezik az Országgyûlés létszámát, így mindkét ígéret egyszerre teljesülhet. Abban az esetben pedig biztosra vehetõ a fizetésemelés, ha összeférhetetlen lesz a törvényhozói és a polgármesteri munka, hiszen akkor a Kossuth térrõl kiszoruló önkormányzati vezetõket és a mellékes nélkül maradó képviselõket egyaránt ki kell fizetni.
A Házban egyre erõsebb a helyhatósági lobbi, miközben az üzletember képviselõk – még ha vezetik is a listát – háttérbe szorulnak. Pedig a Fidesz is bejuttatott ismert nevet, a borász Tiffán Zsoltot a parlamentbe, de õ mindössze havi 175 ezer forintot könyvelt el saját bt-jétõl (amit nem kell feltétlenül teljes összegnek tekinteni, mert megjegyezte, hogy „évenként változó” õstermelõi jövedelme is van a Tiffán's Bt.-tõl). Hozzá képest a számszerû adatok szerint még az ugyancsak õstermelõ párttárs Simonka György is jól keresett, havi 217 ezer forintról szól a bevallása, az MSZP-s Iváncsik Imrérõl nem is beszélve, aki havi 250 ezer forintnyi osztalékot kapott feles tulajdonú kft-jétõl, a 2-Konzulenstõl.
A politikusi nyugdíjakról is lehet némi fogalmat alkotni, bár egyes bevallásokból éppen a tekintélyesnek számító külföldi juttatások maradtak ki. Horváth János (Fidesz) már csak „nyugdíjas tanárként” határozta meg magát, összeg említése nélkül, miközben 2007-re még havi 5 ezer dolláros amerikai nyugdíjról számolt be (HVG, 2008. április 19.). A 72 éves Kovács László (MSZP) egykori uniós biztos is hallgat „búcsúpénzérõl” (ahogy 2010-ben is tette), mondván, nincs keresõ foglalkozása a képviselõségen túl. Harrach Péter KDNP-frakcióvezetõ viszont beszámolt havi 214 480 forintnyi saját jogú nyugdíjáról, ahogy Fónagy János fideszes államtitkár is bevallott 197 186 forintot e címen.
A felejtõs esetek is jelzik, hogy a vagyonnyilatkozatokat nem azonos elvek alapján töltik ki (lásd Módszertan címû írásunkat), ráadásul a hibáknak, elhallgatott tényeknek nincs komoly következményük. Se jogi, se politikai értelemben. Minden további nélkül megtehetõ, hogy egy „lebukott” törvényhozó egyszerûen csak kicseréli a bevallását, az ilyen határidõn túli javítás is belefér a szabályokba. Ennél is aggasztóbb, hogy a nyilatkozatszabályok egyszerûen kicselezhetõk, mert nem naprakész dokumentumokról van szó. A legáttekinthetõbb akkor lenne, ha online nyilvántartásként mûködne a rendszer úgy, hogy például három napon belül minden változást be kellene jelenteni. Ez azért is fontos, mert az irat egyben érdekeltségi nyilatkozat is, vagyis látni lehet belõle, kinek éppen milyen cégtulajdona vagy -tisztsége van. Vagy inkább csak lehetne, hiszen ma törvénysértés nélkül eljátszható például az a trükk, hogy valaki január 1-jén vállal posztot egy gazdasági társaságnál, majd december 30-án lemond, s így e tisztsége az évzáró vagyonnyilatkozatból sosem derül ki.

Link