Teljesítette a tavalyi 9 500 milliárd forintos bevételi tervet az adóhatóság; az idén 10 500 milliárd forintot kell beszednie, jelentõs részét áfából, amelynek ellenõrzése az idén is kiemelt feladat – mondta Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese az MTI-nek.
Korábban varga Árpád elmondta: az adózói kör szélesítésével kívánja teljesíteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az ez évi költségvetési elvárásokat.
A kormány a hiánycél tartása érdekében tavaly szeptemberben 40 milliárd forint többlet áfa beszedését rendelte el, amit végrehajtási intézkedésekkel, a beszedés hatékonyságának növelésével és az ellenõrzések szigorításával sikerült elérni. A 2011-es terv készítésekor ugyanakkor még nem számoltak azzal, hogy az Európai Bíróság döntése nyomán 247 milliárd forint áfát vissza kell utalni. A NAV így is 9 323,8 milliárd forintot szedett be a kincstárnak, amely az államháztartás adójellegû bevételeinek 92 százaléka – ismertette az elnökhelyettes.

Az idén 10 500 milliárd forintot kell beszednie a NAV-nak, 1 000 milliárddal többet a tavalyinál. Az idén is a közvetett adókból származó bevételeken van a hangsúly. Egyes adónemekre vonatkozó jogszabályok változtak, amelynek hatására nõnek az azokból származó bevételek. Varga Árpád e változások közül kiemelte az áfa 2 százalékpontos növekedését, az szja területén az adójóváírás megszûnését és a bérkompenzáció bevezetését, a szociális hozzájárulási adó belépését, amely a járulékalap változásával is jár. Többletet várnak a jövedéki adó, a termékdíj és a népegészségügyi termékadó változásától, valamint attól is, hogy módosul az illetékbevételek megoszlása a központi és a helyi költségvetések között az elõbbi javára.

A költségvetési bevételeken belül az áfa aránya meghatározó, az adóbevételek 24 százalékát adja, s az adó-ellenõrzési megállapítások 85 százaléka is ebbõl származik. Az adóhatóság ezért az idén a költségvetési bevételek védelme érdekében fokozni fogja a visszaigényelt áfa kiutalás elõtti ellenõrzését. Annál is inkább, mert az áfaszabályok 2012-tõl jelentõsen változnak. Igaz ugyan, hogy általános esetben 75 napra nõ a kiutalási határidõ, de megszûnik a megfizetettség vizsgálata, ugyanakkor az 50 százalékos megállapítási küszöbérték 30 százalékra csökkentése – a kamatfizetési kötelezettség alóli mentesülés feltételeként – lehetõvé teszi, hogy már a kiutalás elõtt hatékonyabban tudják feltárni az olyan fiktív számlákra alapított adólevonást, amikor például a számlákat számlázási láncolatok tagjaként fogadták be az adózók. Az adózók számára mindenképpen kedvezõ a bevallásban kért összeg részutalásának bevezetése.

Az áfa ellenõrzések legnagyobb hányadát a jelentõs kockázatot hordozó adózók körében végzik, ennek érdekében az ellenõrzési kapacitás egy részét az alacsony kockázatú, illetve alacsony adóteljesítményû adózóktól oda csoportosítják át. Az áfa ellenõrzések eredményeként a ma még nem adózó kör felderítésével növelhetõ az ellenõrzések során megállapítható nettó adókülönbözet is – jegyezte meg Varga Árpád. Hozzátette: természetesen alapvetõ feltétel, hogy beinduljon a gazdasági növekedés, és akkor az adóbevételek is jobban nõnek majd. A kiutalás elõtti ellenõrzésre fokozott figyelmet fordítanak az szja területén is, figyelemmel például a családi kedvezmények és a nem pénzbeni juttatások múlt évtõl megváltozott szabályaira.

Nem szeretnének feleslegesen zaklatni

„Az adózókat nem szeretnénk feleslegesen zaklatni, hiszen az adóbevételek 95 százaléka önkéntes jogkövetéssel bejön” – válaszolta az elnökhelyettes az adózási morált firtató kérdésre. Hangsúlyozta: az adózók túlnyomó többsége tisztességes, az igazi gond azokkal van, akik bûnszövetkezetben milliárdos károkat okoznak, velük szemben a NAV igyekszik hatékonyan fellépni. Az ellenõrzések száma tavaly meghaladta az elõzõ évit, míg a megállapított adókülönbözet kisebb volt a 2010. évinél, ebbõl azonban nem lehet következtetéseket levonni az adózási morálra vonatkozóan, mert számos olyan ellenõrzési típus van – mint például a nyugtaadási kötelezettség ellenõrzése –, amelynek nyomán adókülönbözetet nem állapítanak meg, csak bírságot szabnak ki.

A NAV 2011-ben 263 ezer adóellenõrzést végzett, míg az elõzõ évben 237 ezret. A megállapított adókülönbözet 6,1 százalékkal, 350 milliárdról 327 milliárd forintra csökkent. Az 1,7 millió vállalkozóra a vámosokkal együtt 4 ezer revizor jut, így többségükhöz ritkán jut el az adóhatóság, amelyet gyakran éri az a kritika, hogy inkább a nagy adózókat ellenõrzi. Ennek magyarázata egyszerû: az egyéni vállalkozók 30 százaléka veszteséges, s náluk 100 ezer forintos megállapításokat lehet tenni, míg a nagyok esetében százmilliós nagyságrendû mulasztást is fel lehet tárni.

Erõsebb eszközök

A 2012-tõl hatályba lépett jogszabály-módosítások Varga Árpád szerint az eddiginél erõsebb eszközöket adtak a NAV-nak a rejtett gazdaság elleni küzdelemhez. A célzott kiválasztás alapjául szolgáló források köre a becslési adatbázissal bõvül, amelybe minden adat bekerül, amely az adóhatóság tudomására jut. Az adóregisztráció bevezetése segít kiszûrni azokat a magánszemélyeket, akik jelentõs adótartozással hagytak hátra vállalkozásokat. A fokozott adóhatósági felügyelet pedig lehetõvé teszi, hogy az adózási szempontból kockázatosnak ítélt adózók legfeljebb egy évig folyamatos adóhatósági felügyelet mellett mûködjenek. A bizonytalan adójogi helyzet bejelentésének lehetõsége ugyanakkor - két hónap alatt egy adózó sem élt ezzel - várhatóan megszûnik márciustól.

Arról, hogy a következõ évek adóellenõrzéseit elõkészítõ adatgyûjtések egyik kiemelt célterülete az adószakértõi tevékenység lesz, Varga Árpád azt mondta: azért kerültek a célkeresztbe, mert e tevékenységi kört kiemelten még soha nem vizsgálták. Hozzátette: nem számít arra, hogy „nagy zûrök”, jelentõs megállapítások lesznek, mert az érintett kör reményeik szerint szakmailag felkészült, sokan közülük az adóhatóságnál „tanultak”.
Link