Ejnye no, de paranoiásnak tetszenek lenni! Ez már epidémia? Van ellene oltás is?
James Arbuthnot brit parlamenti képviselõ szerint egészen valószínû, hogy valamelyik „lator állam” nukleáris fegyvert robbant a világûrben, hogy az így keltett sugárzással lerombolják a nekik ellenséges országok áram- és vízellátását. Az amerikai kongresszus és az OECD is készített már elemzéseket, s a napkitörésektõl legalább annyira tartanak, mint a latroktól.


Az ûrben végrehajtott nukleáris robbantás hasonló hatást érhetne el, mint egy erõs napkitörés. Utóbbi gyászos következményeit a québeci elektromos rendszer 1989-es teljes összeomlása pontosan demonstrálta. Emellett megbénulhatna minden olyan szolgáltatás, amely a mûholdas navigációs rendszerekhez kötõdik, de nagy valószínûséggel így járna a kommunikáció, részben akár az internet is leállhatna, a katonai célú eszközökrõl nem is szólva. A brit védelmi bizottság (hivatalos jelentése itt olvasható) ezért sürgeti a kormányt, hogy „erõsítse meg a technológiát” az ilyen esetek kivédésére.
Napkitörések
Szerzõ:NASA
További videók

Az elektromágneses impulzusoktól (EMP) való félelem nem új keletû, az Egyesült Államokban már 2004-ben elkészült az a törvényhozásnak szóló beszámoló, amely szerint az EMP-hatás potenciális országos katasztrófával fenyeget. Az OECD pedig tavaly nyáron tette közzé jelentését a jövõ globális megrázkódtatásairól, köztük a geomágneses viharok hatásairól.

Azóta azonban nõtt a fenyegetés esélye. Legalább is a brit parlamenti szakbizottság úgy találta – a BBC tudósítása szerint –, hogy a kormány „valamelyest önelégült” lett a technológiát fenyegetõ kockázatok értékelésében, pedig ezek képesek megrongálni a számítógépchipeket, amivel a védelmi rendszert cselekvõképtelenné tehetnék.

James Arbuthnot, az aggódó brit honatya. Nem csak a Naptól óvna bennünket
Fotó: jamesarbuthnot.com

Arbuthnot a BBC-nek kijelentette, hogy: „személyesen én azt hiszem, egészen valószínû, hogy ilyesmi megtörténjen. Kevés nukleáris fegyver használata mellett ez egy viszonylag egyszerû út hatalmas károk elõidézésére. A következtetés, pedig az, ha egy ilyen támadás ekkora károkkal jár, ideje elkezdeni a felkészülést az ellene való védekezésre, mert a sérülékenységünk hatalmas. Az ûrben robbantott nukleáris fegyver rombolóhatása sokkal nagyobb, mintha egy városra dobnák le, mert a besugárzott terület sokkal nagyobb. Így teljes országos hálózatokat képes megbénítani, beleértve például a vízellátást vagy a csatornarendszert. Ez néhány napon belül igen nehézzé tenné az életben maradást a városokban.”
A naptevékenység lehetséges hatásai

Ûr idõjárás


Esemény


Potenciális hatás

Napkitörés: a napkorona anyagának kilökõdése (CME – Coronal Mass Ejection)


Plazma kilökõdése a Nap külsõ atmoszférájából


A Föld mágneses mezejének ingadozása (geomágneses vihar), az elektromos hálózatok túlterhelése, tönkreteheti a mûholdakat, a GPS-t és a radarokat

Napenergia-részecskék (SEP – Solar Energetic Particle) kisugárzása


Nagyenergiájú részecskék távozása a Napból az égitest életének különféle eseményei során


Tönkreteszi az elektromos eszközöket, az ûrhajók és repülõgépek komputereit és energiarendszereit, de hatása a földi eszközökre is kiterjedhet, megnöveli a talaj sugárzását

Szoláris rádióhullám-kitörés


Intenzív rádiózaj, amelyet a Nap eseményei okoznak


Interferencia az alacsony energiájú rádiófrekvenciás kommunikációban (pl. mobiltelefonok, wi-fi, GPS)

Napszél


Napenergia-részecskék kilökõdése és a vele járó erõteljes sugárzás


Csekély hatása van Földre és a mesterséges rendszerekre

A hagyományos védelem az ilyen fenyegetések ellen mit sem ér. Tavaly februárban, amikor egy kisebb napkitörés során kilökõdött anyagrészecskék felhõje elérte a Földet, a csendes-óceáni térségben teljesen lehetetlenné vált a repülés. A mágneses erõtér hirtelen ingadozása – okozza azt napkitörés vagy nukleáris robbanás – képes teljesen tönkretenni az elektromos hálózatokat, és a mûholdas kommunikációt, s ez nem csak a védelmet, a pénzügyi folyamatokat vagy a kommunikációt állítaná meg, hanem másodpercek alatt gyakorlatilag évszázadokkal vetné vissza a fejlett régiók mûködési lehetõségeit.

Az 1989-es elektromágneses vihar kiterjedtsége. Globális fenyegetés
Fotó: empcommission.org

Az efféle ûrbõl érkezõ hatások kiterjedtsége miatt az országoknak össze kell fogni a védekezésben, mert senki sem hiheti, hogy biztonságban maradhat, vagy lesznek olyan biztonságos helyek, ahonnan segítség várható – vélekednek a brit jelentés összeállítói. Ezért például olyan terveket is ki kellene dolgozni, hogy milyen másodlagos rendszereken lehetne használni például a kommunikációra, ha a természeti katasztrófa vagy támadás bekövetkezik.

Az OECD – amely egy nukleáris robbanás következményeit nem vizsgálta, de a geomágneses viharokét nagyon részletesen – hasonló következtetéskre jut, annál is inkább, mert a hatások nem állhatnak meg az elsõdleges rombolásnál. A kommunikációs zavarokat a különféle szervezetek mûködésképtelensége követheti, ami hamar elvezethet a mobilizáció, azaz a közlekedés és áruszállítás leállásához, innen pedig már csak karnyújtásnyira vannak a zavargások és a politikai rendszer mûködésképtelensége. Ami pedig ezen túl van, azt már sokszor láthattuk Hollywood véres prezentálásában.

Link