emzõk kételkednek abban, hogy hosszú távon jótékony hatása lehet az Európai Központi Bank (ECB) tegnapi óriási pénzinjekciójának.
Hogyan és mennyit spórolhatunk a vállalati ingatlanon? Jön a Napi Gazdaság ingatlanreggelije - ahol választ kap a kérdéseire.

Az ECB tegnapi nagy likviditásbõvítési akciója rövid távon segíthet abban, hogy folytatódjon a kockázatos eszközök vásárlása, de kétséges, hogy hosszabb távon is mérsékli-e a befektetõk és a szakértõk aggodalmát az eurózónával kapcsolatban - derült ki a CNBC körkérdésébõl. Az olcsó pénz nagy hullámának elindítása után a tõzsdék emelkedtek, ám késõbb, miután Ben Bernanke, a Fed elnöke hûteni igyekezett a várakozásokat az amerikai jegybank további monetáris enyhítéseivel kapcsolatban, esésre váltottak a részvénypiacok.
Kapcsolódó cikkek

* Ezért nem hiteleznek a bankok
* Robbantott az Apple: túl van a cég a félbillió dolláron
* Itt a bejelentés: belevág a nagy kalandba az Opel és a Peugeot
* Döntött az ECB, a vártnál több pénz ömlik
* Pénzügyi anarchiához vezethet a válságkezelés
* Mozdíthatnak a forinton Frankfurtból

A biztonságos pénzügyi kikötõk anyja, az arany ára három év óta nem esett akkorát, mint tegnap, ami viszont arra utal, hogy a piaci szereplõk mégis inkább a kockázatos eszközök vásárlásában látnak fantáziát.

Pofás kis útelágazás

A piacok egészséges hegymenetbe kezdtek, majd elérkeztek egy érdekes útelágazáshoz - jellemzi a helyzetet Nancy Curtin, a Close Brothers pénzügyi szolgáltató cég befektetési igazgatója. A szakértõ úgy véli, hogy ha újabb jó hírek érkeznek, akkor további 10-15 százalékos emelkedésnek lehetünk tanúi.

Az elsõ Long Term Refinancing Operationt (LTRO) decemberben erõs növekedés követte a részvénytõzsdéken: a befektetõk a 2011 második felében elszenvedett veszteségeik pótlása érdekében visszatértek a kockázatosabb eszközökhöz, miután némileg biztatóbbnak látták az európai bankrendszer helyzetét. A kedvezõ hatások azonban nem gyûrûztek tovább.

Hol marad az áldásos hatás?

Az LTRO bírálói arra hívják fel a figyelmet, hogy az akció hatásai nem látszanak az európai gazdaságokon. Az eurózóna a várakozások szerint recesszióba esik az elsõ negyedévben, miután 2011 utolsó három hónapjában zsugorodott a növekedés. Egy rakás pénz spriccelt szét az elmúlt idõszakban, amely még nem találta meg a helyét, és attól tartok, hogy ezek az összegek a kockázatos befektetések felé indulnak el - mondja Simon Smith, az FXPro devizakereskedõ cég vezetõ közgazdásza.

A bankok decemberben az olcsó pénzzel javították mérlegük minõségét, ám most már nem feltétlenül van erre szükségük. Csak imádkozhatunk azért, és remélhetjük, hogy a bankok hosszú távon is igazolható döntéseket hoznak a források felhasználásáról - teszi hozzá. A szakértõ szerint az európai deviza a 1,2 dollár/eurós árfolyam felé gyengülhet a következõ hat hónapban, ahogy erõsödik az USA gazdaságával kapcsolatos optimizmus.

Az amcsiknak sikerül...

Az általános benyomások alapján úgy tûnik, hogy az USA-ban mûködhet a monetáris enyhítés, míg Európában a bankoknak még mindig újratõkésítésre, adósságaik újrafinanszírozására van szükségük, és még mindig magasak a tõkeáttételeik - mondja Curtin. Jó jel lehet viszont, hogy az ECB akciójában részt vett 800 bank többsége nyitott lehet a reálgazdaság finanszírozására, miután sok kisebb bank is beállt a pénzesõ alá - vélik a Barclays elemzõi. Az európai jegybank finanszírozása jó kerülõutat biztosíthat azoknak a bankoknak, amelyeknek nehézségeik vannak a piaci forrásszerzéssel.
Link