Mi lehetett az oka, hogy a már ott Kanaánban letelepedett Kanaániták közé bemenjen Ábrám és
felesége valamint Lót és unokaöccse?
Ha az lett volna a cél, hogy kizavarja õket onnan az ÚR, akinek a büntetése úgy szólt,
széledjenek szét az egész föld színén, akkor lett volna más lehetõség hogy üressé tegye
Kanaán földjét és utána menjen be Ábrám, hogy elfoglalja azt és útódaival betelepítse.
De nem ez történt, hanem a következõ igéretek hangzotta el: I.Móz. 12:1-
“És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedbõl, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a
földre, a melyet én mutatok néked.
És nagy nemzetté tészlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszesz.
És megáldom azokat, a kik téged áldanak, és a ki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned
a föld nemzetségei.”
Na, hát itt találjuk meg kérdésünkre a választ. Jó lenne szóról szóra megtanulni az itt leírtakat, mert sok
jelentõségûek, de itt csak a föld nemzetségére térek ki.
KIK A FÖLD NEMZETSÉGEI? Vagy elõször inkább azt nézzük meg, KIK NEM a föld nemzetségei?
A föld nemzetségei alatt, semmi szín alatt sem értendõk a Teremtés HETEDIK napján létrejött ember =
ÍM + BÍR és ennek leszármazottai.
KI volta az az ember, akit az Úr Isten a Teremtés HETEDIK napján a föld porából formált? Mert ennek
az embernek az Úr Isten volt az atyja és ennek az embernek az Úr Isten a saját nemzetségét adta, mert
ugye Õ nemzette ezt az embert. Minden férfi, a NEMZÕ, a saját nemzetiségét is “óda” adja. Az Úr
Isten is ezt cselekedte. Erre nekünk van is egy mondatunk, mely a számtan összeadási törvényével is
bizonyíthatunk: A NEMZÕ + NEMZI = NEMZETET.
Az Úr Isten volt a NEMZÕ-je ennek az embernek és azóta ennek az embernek a leszármazottai bírják az
Úr Isten nemzetiségét, melyet ma MAGYAR NEMZET-nek nevezünk.
De ne sajnáljuk az idõt, nézzük hogy történt mindez?
Tudom, minden pap és prédikátor a Teremtést leíró I. Móz. 1 és 2 fejezetét nem így látják, mert õk
folytatásának látják a 2. fejezetének emberét az elsõ fejezetben leírt ember teremtésével, de õk nem
gondolkoznak magyarul, mert míg az elsõ részben Istenrõl van szó, a másodikban Úr Istenrõl olvasunk.
A kettõ nem azonos! A magyar ember nem ad ugyanannak a személynek két nevet, még az ikreknél sem!
Nézzük az Úr Isten által nemzett embert, melyrõl így olvasunk a magyarok tõrténelmének könyvében a
Bibliában. I. Móz. 2:1-
“És elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden serege.
Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az õ munkáját (érthetöbben így írnám: Mikor azért elvégezte
hetednapon Isten az õ munkáját, ez hat napon keresztül történt. B.P.) a melyet alkotott vala, megszûnik a
hetedik napon minden munkájától, a melyet alkotott vala
És megáldá Isten a hetedik napot; mivelhogy azon szûnt vala meg minden munkájától, melyet teremtve
szerzett vala Isten
Az az égnek és a földnek eredete, a mikor teremtettek. Mikor az Úr Isten a földet és az eget teremté,”
Ez a mondat valóban úgy hangzik, mintha a két Isten, teremtõ és az Úr ugyanaz a személy lenne, de
itt a teremtésben resztvevõ ERÕK különbségérõl van szó, ez megmutatkozik az ég és a föld
felcserélésében is, az erõkrõl késõbb, most maradjunk ott, megjelent az Úr Isten a számunkra,
a teremtés HETEDIK napján.
A HETEDIK napi különbség rögtön jelentkezik:
“Még semmiféle mezei növény nem vala a földön, (növény már volt a teremtõ Isten teremtésének
harmadik napján, melyrõl így olvasunk: “Hajta tehát a föld gyenge füvet, maghozó fûvet az õ neme
szerint, és gyümölcstermõ fát...” I. Móz. 2:12, (csak MEZEI növény nem volt a földön. B.P.) s
még semmiféle mezei fû sem hajtott ki, mert az Úr Isten még nem bocsátott vala esõt a földre;
és ember sem vala, ki a földet mívelje.
Azonban pára szállott vala fel a földrõl (esõ nem volt kezdettõl fogva egészen a Vízözönig, de itt tudni
kell, hogy a pára is víz és hogy felszáll, úgy vissza is esik és itt az esõ alatt ESIK+Õ-t kell érteni de
többet is mond, ha az esõ alatt ÕS+Õ-t értünk, erre több magyarázat kell! B.P.), és megnedvesíté a föld
egész színét.
És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az õ orrába életnek leheletét.
Így lõn az ember élõ lélekké.”
És így örökölte az ember, ez az ÍM + BÍR az Úr Isten nemzetségét is.
Csak gondolkozzunk az egész Bibliában férfiak, nemzetségek szerepelnek, alig találunk nõket, azoknak
viszont nagy a szerepük, mert ÕK szûlik meg a nemzet gyermekeit. Minden megbecsülést
megérdemelnének. De nem azok a magyar nõk akik olaszokhoz, arabokhpz, stb.,
mennek férjhez és nem azok a magyar férfiak akik még kubai nõket IS feleségül vesznek
Magyarországon.
Ez a POR-ból és PÁRÁ-ból életre jött ember-férfi és utódai örökölték az Úr Isten nemzetiségét is, de
akkor KIK-et nevezünk a FÖLD NEMZETSÉGEINEK?, mert nem az ÚR Isten által létrejött embert-
férfit, az biztos. Elõször azért nem, mert az Úr Isten a megszentelt hetedik napon cselekedett, tehát Õ
maga is SZENT, mert több az ereje mint a teremtõ Istennek. Ezt a több erõt jelenti az Úr “elõ név”.
Másodszor azért sem, mert ez elõtt az ember = ÍM+BÍR elõtt már volt a földön ember.
Ezeket az “elõ embereket” teremtette meg a teremõ Isten a teremtés HATODIK napján, mely
számunkra így van leírva: I. Móz. 1:26-
“És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra;”
Na, itt most már nem babra ment a játék, mert az ember teremtése elõtt a teremtõ Isten mindent egyedül
teremtett. Kinek mondta “most” a teremtõ Isten, hogy teremtsünk embert, és KIVEL volt kénytelen
teremteni az embert?
A felelet nagyon könnyû, ha újra csak magyarul gondolkozunk. Kivel mással, ha nem a SÁTÁN-nal?
A Sátán a teremtés hat napjának éjszakáin, mert ugye jött este és reggel X-ik nap. Minden nappal
a teremtõ Isten ténykedéseivel telt el, de mi történt a napok éjszakáin? Kár, hogy erre a papok már
évezredek óta még csak nem is gondoltak, nem hogy felvetették volna ezt a kérdést.
A Sátán ez éjszakáin “betette” a saját erejét és “módósított” ahol lehetett a nappal létrejötteken, de az
EMBER=ÍM+BÍR-nél már nem lehetett megállni, hogy a Sátán ne adja bele az emberbe saját magát.
Ez igazán könnyû volt, mert az Isten és a Sátán csak elõjel különbség.
ISTEN = ÕS+TEST+ÉN, SÁTÁN = ←ÕS+TEST+ÉN.
Nem lehetett kihagyni az ember teremtésébõl a Sátánt. Annak az embernek a teremtésébõl akinek az lett
mondva, hogy uralkodjatok, stb.
Uralkodásuk kiterjedt mindenre a földön, tehát nem mellõzhette a Sátán, hogy ne legyen benne ezekben a
mindent uraló emberekbe. De menjünk tovább.
“És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain,
az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön csúszómászó mindenféle állatokon.
Teremté tehát Isten az embert az õ képére, Isten képére teremté õt: férfiúvá és asszonynyá teremté õket.”
MEG KELL ÁLLNI!
Isten teremtette meg az embert és az asszonyt a saját képére, DE nem a HASONLATOSSÁGÁRA!
Bár elõzõ mondatában a hasonlóság is szerepelt, be is került az emberbe a HASONLÓSÁG, de ezt nem
az Isten tette be az emberbe, hanem a Sátán.
Az ember pár tehát örökölte Istentõl a teremtõ Isten KÉPÉT, a Sátántól meg a HASONLATOSSÁGOT.
Ránézve, mi hasonló a Sátánhoz? A SZÍN, a sötét bõr szín! Ez az éjszaka színe.
Így lett e teremtés hatodik napján megteremtett EMBER = ÍM+BÍR kinézete sötét, de képe, formája a
teremtõ Isten képe. Még lehetne folytatni, mert van még tovább is MAGYAR-ázni való.
“Teremté tehát az embert az õ képére, Isten képére teremté õt:”
Kár, hogy a papok, prédikátorok és mindenki aki ezt idézi megragad “TUDÁSÁBAN” és a földi
embereket MIND idesorolja- hogy így írjam, egy kalap alá tesz minden embert. Így elõkészítve a Sátán
meleg ágyát, ahol már a gyõzelme biztosított IS!
És hogy hány ilyen MELEG ÁGYAT készítenek neki, arról jobb nem szólni, mert már így is tele vagyok
ellenségekkel.
A BUTASÁG A LEGNAGYOBB ÁTOK! És vak vezeti a világtalant.
Baranyai Piroska
2010. aug. 3
piroska11@citromail.hu