Hiába kötöttek CDS biztosítást a kötvényvásárlók a görög nemfizetés esetére, mert úgy tûnt el 100 milliárd euró, a teljes állomány közel egyharmada, hogy nem jár utána kárenyhítés. Miért is? Mert a kötvényesek hittek a politikusoknak, s „önként” írták le a veszetséget…

A Tõzsdefórum a görög csõd kapcsán kirajzolódó elképesztõ pénzügyi blöffrõl kérdezte az Equilor vezetõ elemzõjét.

A görög adósságállomány a februári átstrukturálás elõtt körülbelül 360 milliárd eurót tett ki, s már ez a lépés önmagában 100 milliárd euróval csökkentette a görögök kinnlevõségeit – mondta Kuti Ákos, hozzátéve: érdekes módon azonban a görög csõdre kötött CDS-eket, azaz a csõd esetén fizetõ termékeket mégsem aktivizálták.

Hogy miért? Mert tegnap a 15 tagot tömörítõ ISDA (nemzetközi swap és derivatív piaci bizottság) szervezet így döntött. Az a csavar a történetben, hogy az ISDA tagjai között ott van a világ legnagyobb befektetési alapját, a 250 milliárd dolláros Total Return Fundot kezelõ PIMCO is. A cég elsõ embere, Bill Gross viszont egy friss interjúban sajnálatosnak nevezte, hogy nem hívhatók le a CDS-ek. Kár, hogy a szavazásnál ez nem jutott eszébe.

A piaci várakozás szerint egyébként a március 20-án esedékes 14,5 milliárd eurós kötvénytörlesztés lehet a vízválasztó, ennek kapcsán ugyanis már a görögök, vagyis maguk az adósok szeretnék érvényesíteni az adósság-átütemezést, ami forma szerint aktiválná a CDS-eket.

A történet további érdekessége, hogy a görög CDS-ek összértéke a hivatalos adatok szerint mindössze 2,6 milliárd euróra rúg, tehát elhanyagolhatónak tûnik a görög kötvényekhez képest. De az is elképzelhetõ, hogy ennél jóval több CDS hever a bankoknál, csak éppen bölcsen hallgatnak róla. A lehívás esetén ugyanis könnyen milliárdos veszteséget könyvelhetne a globális bankrendszer, ezt pedig a szabályozók egyelõre nem merték felvállalni.
Link