Benjamin Netanjahu mielõtt az Egyesült Államokba utazik, biztosítékot várt a kanadai kormányfõtõl, hogy háborús lépéseket is támogatna Irán ellen. Stephen Harper pénteken azonban korábbi kijelentéseivel ellentétben a békés megoldás mellett érvelt.
A kanadai kormányfõ, akárcsak Barack Obama, az iráni helyzet békés megoldását helyesli, derült ki pénteken, az izraeli miniszterelnökkel való találkozása után. A hétvégén Benjamin Netanjahu és Stephen Harper között folyó megbeszéléseknek az Izrael által sürgetett Irán elleni szigorúbb fellépés a fõ témája. A közel-keleti politikus pénteken három napra érkezett az országba, hogy megbizonyosodjon róla, magáénak tudhatná-e ottawai kollégája támogatását, ha hazája megtámadná a nukleáris programja miatt súlyos nemzetközi szankciókkal sújtott államot. Harpernek, abban az esetben, ha egyetértene egy ilyen akcióval, közvetítõ szerepet kellene játszania az Egyesült Államok és Izrael között, hiszen az Obama-kormány jelenleg egyértelmûen ellenzi az Irán elleni háborús fellépést.

Kattintson és nézegessen képeket Izraelrõl
és Palesztináról!
A kanadai kormányfõ elmúlt hetekben tett nyilatkozatai alapján Benjamin Netanjahu reményei megalapozottnak tûntek. Harper Iránt nevezte a jelenlegi legnagyobb fenyegetésnek a nemzetközi békére az ott élõk "fanatikusan vallásos világnézete" miatt, akik politikai vagy vallási céljaik eléréséhez akár nukleáris fegyvert is képesek lennének bevetni. A politikus Izraelt a Közel-Kelet egyetlen nyugati típusú demokratikus államának látja, amelyet mindenhonnan ellenség vesz körül. Ez a nézõpont vezette Harpert az elõzõ év nyarán zajlott G8-találkozón is, amely határozatában nyomást kívánt volna gyakorolni a zsidó államra, hogy az 1967-es háború elõtti határok alapján folytasson tárgyalásokat a palesztinokkal a békérõl, a miniszterelnök azonban ezt ellenezte.
Stephen Harpert sok kritika éri közel-keleti álláspontja miatt, ám a kormányfõ mindezidáig kiállt szövetségese mellett, és mivel konzervatív kormányáé a többség az ottawai törvényhozásban, Kanada tûnhetett Izrael egyik legbiztosabb, bár nem a leghatalmasabb támaszának egy Irán elleni megelõzõ csapás esetén. Az Egyesült Államok ezzel szemben a már említett szankciók hatékonyságába vetette bizalmát, és a helyzet békés megoldását szorgalmazza. Az amerikai álláspont mellett szól, hogy Irán gazdasága a vele szembeni egységes nemzetközi fellépést máris megsínylette, és egyre erõsödik az ellenzéki hangulat az irániak között, amely a közelgõ törvényhozási választásokon meg is mutatkozhat. A Nyugat számára kedvezõ változások esetén tárgyalások kezdõdhetnek a vitatott nukleáris programról. A preventív támadás ellen szól viszont az, hogy arról nincsenek pontos információk, hogyan lehetne Irán valamennyi veszélyesnek ítélt nukleáris létesítményét lerombolni, és hogy mennyi idõbe telne azt a közel-keleti államnak újjáépíteni.

Kattintson és nézegessen képeket Iránról is!
Az Stephen Harper mostani, enyhébb hangvételû kijelentése ellenére sem kétséges, hogy amennyiben Irán valóban nukleáris fegyvert építene, nemcsak a kanadai miniszterelnök, hanem Barack Obama is támogatná izraeli szövetségese katonai akcióját, ahogy errõl a politikus nyilatkozott is. Az amerikai elnök azonban hozzátette, Netanjahu kormányának mérlegelnie kell, hogy egy esetleges megelõzõ csapás a közeljövõben csak súlyosbíthatná a helyzetet.
Link