Bejelentkezés
Mellbevágó tény a dollárról: ez a világ egyik legrosszabb befektetése
Nem kicsit vannak lemaradva. A jegybanki likviditási programok nagy haszonélvezõje a dollár, amely továbbra is a nemzetközi pénzügyi rendszer kulcsvalutája. Több nagy dollártulajdonos, fõleg Kína, ennek ellenére próbálja kitettségét leépíteni, de a stratégia csak akkor mûködik, amikor mások szívesen veszik a fizetõeszközt.
Magánbefektetõi dilemma: betét, kötvény, értékpapír vagy arany? Jön a Napi Gazdaság befektetõi konferenciája - ahol választ kap a kérdéseire.
A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Ahogy arra Robert Triffin közgazdász már a hatvanas években figyelmeztetett, szerencsétlen következményekkel járhat, ha a nemzetközi pénzügyi rendszer likviditásszükségletét egy (vagy akár több) nemzeti devizában jegyzik, ugyanis ez feszültségekhez vezethet a kibocsátó ország és nemzetközi partnerei között. Bár a következõ évtizedben átalakult a nemzetközi pénzügyi rezsim, miután a dollár aranyra válthatóságát a Nixon-adminisztráció felmondta, igazából átfogó pénzügyi reformot azóta sem sikerült bevezetni.
Ikerdeficitet hozott az USA-nak a dollár megkerülhetetlensége
Így a dollár kulcsvalutaként továbbra is megkerülhetetlen, bár a kibocsátó Egyesült Államok pénzügyi egyensúlya folyamatosan erodálódik, az elmúlt két évtizedben rendre deficites folyó fizetési és államháztartási mérlege miatt. A világ nagy devizatartalékainak kétharmadát továbbra is dollárban tartják, így mára mintegy 13 ezer milliárd dollárnyi külföldi követelésállomány halmozódott fel az USA-val szemben, ebbõl a világ nagy jegybankjai mintegy 10 ezer milliárd dollárnyi devizatartalékkal rendelkeznek.
A legjelentõsebb dollárkitettsége a kínai jegybanknak van, ahol a 3200 milliárd dollárnyi tartalék felét (ez az arány 2010-ben még 65 százalék volt) teszik ki az amerikai államkötvények. Bár nem látszik, hogy a dollár szerepét mikor és mi vehetné át, biztos, hogy a nagy dollártartalékokkal rendelkezõknek fejfájást okoz, hogy olyan kiszámíthatatlanná vált az amerikai adósságkezelés, hogy tavaly nyáron − az adósságplafon körüli vita idején − a csõdveszély is felmerült. Ennek ellenére töretlen a nemzetközi dollárvételi kedv, ami viszont rekordalacsony szinten tartja a megtérülést, vagyis a dolláreszközök hozam/kockázati aránya ma a világ egyik legrosszabb befektetésévé teszik az amerikai fizetõeszközt.
Kína függetlenedne a dollártól, ám ez nem olyan egyszerû
Bretton Woods
A dollár aranyra válthatóságát, vagy más néven a Bretton Woods-i rendszert is az verte szét, hogy a feltörekvõ jent és német márkát felül kellett értékelni a dollárral szemben, mert az USA csak leértékeléssel tudta kezelni hiányát. A G20-találkozókon a pénzügyi rendszer reformjának kérdése ezért máig visszatérõ téma.
A nagy megtakarítók közül Kína próbál függetlenedni a dollártól, de ez nem könnyû, hiszen 1700 milliárd dollárnyi saját eszközének leértékelõdéséhez vezetne egy hirtelen diverzifikáció. A kínaiak stratégiája az, hogy csak akkor csökkentik kitettségüket, amikor a dollár relatíve erõsödik. A kínaiak keresletét az is apasztja, hogy szûkül az ország folyó fizetési többlete − míg 2007-ben a GDP 10,1 százalékát tette ki, tavaly 2,4 százalékra csökkent −, ahogy a külpiaci terjeszkedés helyett a hazai beruházások felpörgetése válik a növekedés motorjává.
Eközben a magánadósság leépítésével párhuzamosan az USA a hagyományosan deficites pozícióból könnyen többletessé válhat, ami a dollárerõsödést trendszerû pályára emelhetné. A dollár keresletét hajtja, hogy a világ jegybankjai extra olcsó forrással árasztják el a piacokat, ezért az olcsó euró-, jen- vagy fontforrásokból szállnak át hedge fundok a magasabb hozamú dollárba, ami viszont a dollárhozamokat nyomja a mélybe, így azok ma alacsonyabban állnak, mint amikor a kínaiak még nem kezdték el leépíteni dollárállományukat. Ráadásul 2008 óta a Fed egymaga 2300 milliárd dollárnyi eszközt vásárolt, a legnagyobb dollártulajdonossá válva.
Kína jüanban és jenben is kereskedik
A kínaiak amúgy kedvelik az eurót, az idei két nagy EFSF-kötvénykibocsátás mindegyikén vásároltak is. Kína emellett bilaterális alapon próbálja csökkenteni dollárkitettségét, nagyobb kereskedelmi partnereivel − például Japánnal − már jüanban és jenben jegyzi az árucserét, ám a jüan teljes konvertibilitását a jegybank továbbra sem támogatja, mert fél egy esetleges nagyobb volumenû tõkekiáramlástól. A jüan elleni roham egyelõre nem valószínû, már csak azért sem, mert minden indikátor szerint alulértékelt a fizetõeszköz, fõleg a dollárral szemben. A Peterson Institute for International Economics modellje alapján, ami fiktív folyó fizetési egyensúlyra számolja a reális devizaértéket, 24 százalékos felülértékelõdési potenciál lehet a jüanban a dollárral szemben.
Más feltörekvõ gazdaság sem szívesen lebegteti árfolyamát, fõleg Brazíliában van hatályban szigorú tõkekontroll. A nemzetközi pénzügyi rezsim egyensúlyi bajainak egyik szimptómája, hogy a kulcsdevizák, a dollár és az euró kibocsátói hiánytól szenvednek, míg a feltörekvõ többletes országok Latin-Amerikában és Ázsiában nem támogatják devizáik szabad lebegtetését, ami további egyensúlytalanságok kialakulásához vezet.
Link
Magánbefektetõi dilemma: betét, kötvény, értékpapír vagy arany? Jön a Napi Gazdaság befektetõi konferenciája - ahol választ kap a kérdéseire.
A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Ahogy arra Robert Triffin közgazdász már a hatvanas években figyelmeztetett, szerencsétlen következményekkel járhat, ha a nemzetközi pénzügyi rendszer likviditásszükségletét egy (vagy akár több) nemzeti devizában jegyzik, ugyanis ez feszültségekhez vezethet a kibocsátó ország és nemzetközi partnerei között. Bár a következõ évtizedben átalakult a nemzetközi pénzügyi rezsim, miután a dollár aranyra válthatóságát a Nixon-adminisztráció felmondta, igazából átfogó pénzügyi reformot azóta sem sikerült bevezetni.
Ikerdeficitet hozott az USA-nak a dollár megkerülhetetlensége
Így a dollár kulcsvalutaként továbbra is megkerülhetetlen, bár a kibocsátó Egyesült Államok pénzügyi egyensúlya folyamatosan erodálódik, az elmúlt két évtizedben rendre deficites folyó fizetési és államháztartási mérlege miatt. A világ nagy devizatartalékainak kétharmadát továbbra is dollárban tartják, így mára mintegy 13 ezer milliárd dollárnyi külföldi követelésállomány halmozódott fel az USA-val szemben, ebbõl a világ nagy jegybankjai mintegy 10 ezer milliárd dollárnyi devizatartalékkal rendelkeznek.
A legjelentõsebb dollárkitettsége a kínai jegybanknak van, ahol a 3200 milliárd dollárnyi tartalék felét (ez az arány 2010-ben még 65 százalék volt) teszik ki az amerikai államkötvények. Bár nem látszik, hogy a dollár szerepét mikor és mi vehetné át, biztos, hogy a nagy dollártartalékokkal rendelkezõknek fejfájást okoz, hogy olyan kiszámíthatatlanná vált az amerikai adósságkezelés, hogy tavaly nyáron − az adósságplafon körüli vita idején − a csõdveszély is felmerült. Ennek ellenére töretlen a nemzetközi dollárvételi kedv, ami viszont rekordalacsony szinten tartja a megtérülést, vagyis a dolláreszközök hozam/kockázati aránya ma a világ egyik legrosszabb befektetésévé teszik az amerikai fizetõeszközt.
Kína függetlenedne a dollártól, ám ez nem olyan egyszerû
Bretton Woods
A dollár aranyra válthatóságát, vagy más néven a Bretton Woods-i rendszert is az verte szét, hogy a feltörekvõ jent és német márkát felül kellett értékelni a dollárral szemben, mert az USA csak leértékeléssel tudta kezelni hiányát. A G20-találkozókon a pénzügyi rendszer reformjának kérdése ezért máig visszatérõ téma.
A nagy megtakarítók közül Kína próbál függetlenedni a dollártól, de ez nem könnyû, hiszen 1700 milliárd dollárnyi saját eszközének leértékelõdéséhez vezetne egy hirtelen diverzifikáció. A kínaiak stratégiája az, hogy csak akkor csökkentik kitettségüket, amikor a dollár relatíve erõsödik. A kínaiak keresletét az is apasztja, hogy szûkül az ország folyó fizetési többlete − míg 2007-ben a GDP 10,1 százalékát tette ki, tavaly 2,4 százalékra csökkent −, ahogy a külpiaci terjeszkedés helyett a hazai beruházások felpörgetése válik a növekedés motorjává.
Eközben a magánadósság leépítésével párhuzamosan az USA a hagyományosan deficites pozícióból könnyen többletessé válhat, ami a dollárerõsödést trendszerû pályára emelhetné. A dollár keresletét hajtja, hogy a világ jegybankjai extra olcsó forrással árasztják el a piacokat, ezért az olcsó euró-, jen- vagy fontforrásokból szállnak át hedge fundok a magasabb hozamú dollárba, ami viszont a dollárhozamokat nyomja a mélybe, így azok ma alacsonyabban állnak, mint amikor a kínaiak még nem kezdték el leépíteni dollárállományukat. Ráadásul 2008 óta a Fed egymaga 2300 milliárd dollárnyi eszközt vásárolt, a legnagyobb dollártulajdonossá válva.
Kína jüanban és jenben is kereskedik
A kínaiak amúgy kedvelik az eurót, az idei két nagy EFSF-kötvénykibocsátás mindegyikén vásároltak is. Kína emellett bilaterális alapon próbálja csökkenteni dollárkitettségét, nagyobb kereskedelmi partnereivel − például Japánnal − már jüanban és jenben jegyzi az árucserét, ám a jüan teljes konvertibilitását a jegybank továbbra sem támogatja, mert fél egy esetleges nagyobb volumenû tõkekiáramlástól. A jüan elleni roham egyelõre nem valószínû, már csak azért sem, mert minden indikátor szerint alulértékelt a fizetõeszköz, fõleg a dollárral szemben. A Peterson Institute for International Economics modellje alapján, ami fiktív folyó fizetési egyensúlyra számolja a reális devizaértéket, 24 százalékos felülértékelõdési potenciál lehet a jüanban a dollárral szemben.
Más feltörekvõ gazdaság sem szívesen lebegteti árfolyamát, fõleg Brazíliában van hatályban szigorú tõkekontroll. A nemzetközi pénzügyi rezsim egyensúlyi bajainak egyik szimptómája, hogy a kulcsdevizák, a dollár és az euró kibocsátói hiánytól szenvednek, míg a feltörekvõ többletes országok Latin-Amerikában és Ázsiában nem támogatják devizáik szabad lebegtetését, ami további egyensúlytalanságok kialakulásához vezet.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Powered by PHP-Fusion copyright © 2002 - 2025 by Nick Jones.
Released as free software without warranties under GNU Affero GPL v3.
Theme designed by Max Toball
Released as free software without warranties under GNU Affero GPL v3.
Theme designed by Max Toball
Az oldalon megjelenö, máshonnan, vagy mások által beküldött írások tartalmával
nem minden esetben értünk (illetve értek) egyet, azok valóságtartalmát nem
tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2012 / Hitvallás
nem minden esetben értünk (illetve értek) egyet, azok valóságtartalmát nem
tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2012 / Hitvallás
- 2012. March 06. 08:36:22
- 2012. March 06. 11:10:31
- 2012. March 06. 11:46:50
- 2012. March 06. 12:28:09
- 2012. March 06. 14:02:45
- 2012. March 06. 14:19:58
- 2012. March 07. 09:51:04
- 2012. March 08. 03:25:47