Egy ismert blogger szánalmas húzásnak, egy befektetési tanácsadó az év átverésének tartja a Görögország megmentésérõl szóló megállapodást, amelyet a görög állam a héten véglegesít hitelezõivel. A megállapodás lényege: a görög állam úgy váljon fizetésképtelenné, hogy közben senki se mondja rá, hogy csõdbe ment. Az eurózóna így megússza a szétesést, a neki hitelezõ bankok kevesebbet buknak, rengeteg befektetõt viszont, akik biztosítást kötöttek a görög csõd esetére, lényegében átvernek.
Az év legnagyobb átverésének tûnik a görög csõd esetére köthetõ pénzügyi termék, az úgynevezett credit default swap, a CDS - mondta az [origo]-nak Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezetõ elemzõje. A CDS hasonlít egy biztosításra: aki ilyet vásárol, akkor kap pénzt, ha az adott ország vagy vállalat csõdbe megy. A CDS értelme épp az, hogy a csõdön bukó befektetõk legalább a CDS után hozzájussanak valamennyi pénzhez, amelybõl mérsékelni tudják veszteségeiket. Kuti szerint nem kötelezõ, de általában szoktak venni ilyen biztosítékot az állampapírok mellé, ugyanakkor lehet úgy is venni CDS-t, hogy az állampapírt nem vásárolják meg, vagyis csak a csõdre játszik valaki.
Minél közelebb van egy ország a csõdhöz, annál drágább a CDS-e, mivel annál valószínûbb, hogy bukásával fizetnie kell a CDS-t vásárló befektetõknek. Ez alkalmassá teszi a CDS-t arra, hogy jelezze egy ország kockázatosságát (ez az úgynevezett CDS-felár, mivel az árat a befektetõk beépítik a kötvényekbe). Magyarország CDS-mutatója januárban, amikor a leginkább kockázatosnak számított, 720 pontra emelkedett, vagyis a befektetõk 7,2 százalékponttal nagyobb hozamot vártak el átlagosan azért, hogy megvegyék a magyar papírokat. A közvetlen veszély elmúltával a magyar CDS 500 pont közelébe esett.
Csak játék a görög csõd

Az átverés kárvallottjai a fizetésképtelenség határán táncoló Görögország befektetõi lehetnek. A görög kormány és hitelezõi februárban megállapodtak a görög adósság egy részének elengedésérõl. A hitelezõk többségét képviselõ szövetség vállalta, hogy leírja a görög állampapírok értékének több mint a felét veszteségként, azaz a régi papírok helyett csökkentett értékû újakat kapnak.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy Görögország nem ment csõdbe, mivel a kormány nem jelentette be, hogy részben vagy teljesen megtagadná a hitelei visszafizetését. Ez valójában csak játék a szavakkal, hiszen a megállapodás mégiscsak azt jelenti, hogy a görög állam nem tud fizetni. Mivel azonban ez hivatalosan mégsem csõd, ezért rengeteg befektetõt ér veszteség. A hivatalos adatok szerint 3,2 milliárd euró lehet az összes veszteség a görög CDS-eken.
Egy bizottság dönti el, hogy mikor van csõd, ami után kifizetik a CDS-eket. A bizottságot a több száz bankból és befektetõ intézménybõl álló ISDA nevû pénzügyi szövetség állította fel. A bizottság tizenöt tagból áll, jellemzõen pénzügyi nagybefektetõkbõl, illetve amerikai és európai nagybankokból (többek közt a Bank of America, a Deutsche Bank, a UBS is tag). A bankok közül az európaiak több milliárd euró értékben birtokolnak görög állampapírokat, számukra a csõd katasztrofális veszteségekkel járna, így olyanok döntöttek arról, hogy csõd van-e, fizet-e a CDS, akik közvetlenül érintettek, általában abban, hogy elkerüljék a csõdöt.
Szánalmas húzás
A bizottság a múlt csütörtökön egyhangúlag úgy döntött, hogy nem tekinti csõdeseménynek a görög kormány által kötött megegyezést. Bill Gross, a bizottságban részt vevõ Pacific Investment Management Co. (Pimco) befektetési alapkezelõ vezetõje úgy nyilatkozott a döntés után, hogy "ha én a Görögország csõdje elleni biztosítás kihasználója lennék, és látnám a ma reggeli döntést arról, hogy nem jár a védelem, én is mérges lennék".
Ennek ellenére megszavazta, hogy egyelõre ne tekintsék csõdnek a helyzetet, de elmondta azt is, hogy az ügy késõbbi alakulásának függvényében még az ISDA álláspontja is változhat, elismerheti, hogy csõd történt, és akkor fizetnek a CDS-birtokosoknak.
Barry Ritholtz újságíró, a Bloomberg Tv szakértõje blogjában "ISDA: Balekokat keresünk" címû írásban mutatott rá a helyzet visszásságára. Szerinte annak kinyilvánítása, hogy Görögország nincs csõdben, nevetséges. "Ahhoz, hogy megkapjam a pénzem a csõdnél, az kell, hogy egy bizottság döntse el, a kifizetés elmaradása csõd-e vagy sem? Még szánalmasabb, hogy a bizottság elfogult tagokból áll, akiknek érdekeltségük van az említett pénzeszközökben" - írta.
Most jön a neheze
A hitelezõkkel történõ megállapodás nem jelenti azt, hogy megoldódott volna a görög válság. Egyelõre csak a feltételeket alakították ki az adósságrendezéshez, a kérdés most az, hogy a hitelezõk mekkora része fogja ezeket elfogadni. Ha a kötvénytulajdonosok nagy többsége elfogadja ezeket, akkor megvalósul a megállapodás célja, több mint 100 milliárd eurót elengednek a görög adósságból, amivel elvileg Görögország kikerül a közvetlen veszélyzónából, finanszírozható mértékûre csökken az államadóssága.

A görög CDSalakulása az elmúlt egy évben (összehasonlításul: a magyar cds 500 pont körül volt kedden)
Forrás: Bloomberg
Probléma akkor van, ha nem csatlakozik elég hitelezõ a megállapodáshoz. A Financial Times szerint 206 milliárd eurónyi görög adósság van magánkézben, ezeknek a magánhitelezõknek csütörtök estig kellene eldönteniük, hogy csatlakoznak-e a programhoz. Ha mindegyikük részt vesz, akkor lehet 100 milliárddal csökkenteni a görög adósságot: minél több hitelezõ tagadja meg az önkéntes részvételt, annál kisebb mértékben csökken a görög adósság szintje. A Financial Times szerint a hitelezõk legalább 75 százalékát kell meggyõzni ahhoz, hogy értelme legyen a programnak.
A lap szerint ez azt jelzi, hogy késélen fog táncolni a héten a görög kormány. Az adósságrendezéshez való csatlakozás önkéntes. Ez azért fontos, mert ha csak egyetlen hitelezõ is azt jelzi, hogy nem akarja elfogadni a feltételeket, de mégis rákényszerítenék a veszteség leírását, joggal mondaná, hogy a görög állam nem tudott fizetni neki, ami szintén államcsõdöt jelent.
Az adósságrendezési megállapodásba beépítettek egy pontot, amellyel a görög kormány kényszerítheti is a hitelezõit a veszteségekre. Ha a hitelezõk legalább kétharmada önként csatlakozik a megállapodáshoz, úgy a görög kormánynak jogában áll majd kiterjeszteni kötelezõ jelleggel a veszteségleírást. Ha azonban ezt megteszi, az megint csak a csõd beismerése, hiszen azt mutatja, hogy nem tud vagy nem akar fizetni minden hitelezõjének.
Európa menekül
Az Európai Unió azonban elhatározta, hogy mindent megtesz Görögország megmentéséért. Ha az ország csõdbe jutna, akkor hagyni kéne kiválni az eurózónából. Az Európai Bizottság azonban már deklarálta, hogy aki elhagyja az eurózónát, az az egész unióból is kiválik. Ha ez megtörténne, az az EU létét kérdõjelezné még, így érthetõ, hogy az unió próbál mindent megtenni a görög csõd elkerüléséért. Tehát úgy kell elérni a kellõ számú hitelezõ csatlakozását, hogy ne kelljen kényszeríteni õket.
A nagy igyekezet és a görög csõd mibenlétérõl szóló vita ellenére már van olyan intézmény, amely szerint késõ, Görögország becsõdölt. A Standard & Poor's hitelminõsítõ a múlt héten szelektív nem fizetõvé minõsítette Görögországot, vagyis az intézet szerint Athén már csõdben van azáltal, hogy vannak olyan magánbefektetõk, akiknek nem fizetik ki a befektetésük teljes ellenértékét. Hasonló okokat említett a Fitch hitelminõsítõ is, amely egyelõre C kategóriában tartja a görög besorolást, amely csak nagyon valószínû csõdöt jelent, de már csak egy fokozat van lejjebb a skáláján, a D, azaz a csõd.
Link