A Die Welt német lap Kertész Ákos menekültstátusz iránti kanadai kérelmérõl közölt kommentárt, a svájci Neue Zürcher Zeitung a romániai magyar színházak sikerei kapcsán a székelyek és Románia, illetve Magyarország közti való kapcsolatról írt jegyzetet kedden.
A Die Welt címû német konzervatív lap "Ó, milyen szép Kanada" címû kommentárjában az olvasható: a baloldali ellenzékiek is "fintorogtak" az Amerikai Népszavában megjelent Kertész-írás hangvétele miatt, amely "egyébként csak a Fidesz-kormány által nagyvonalúan eltûrt antiszemita hecclapokra" jellemzõ, és "fordított elõjellel" ugyan, de túlságosan is emlékeztet arra a "rasszizmusra", amely a magyar nacionalistáktól ismert.
Lehet, hogy az írónak csak elege lett mindabból, ami a mai Magyarországon folyik, "egy országban, ahol (...) már egy egész seregnyi nemzetközileg elismert mûvész és értelmiségi érzi kirekesztve magát" - jegyezte meg a szerzõ. Hozzátette: Kertész esete megmutatja, "miként mûködik a vélemények játéka ma Magyarországon", ahol "Orbán Viktor házi értelmiségijeként zavartalanul garázdálkodhat Bayer Zsolt jobboldali és antiszemita publicista".
A szerzõ kifejtette: nem valószínû, hogy Kanada megadja a menekültstátuszt Kertésznek, de ha ez mégis megtörténne, akkor Magyarország "végérvényesen az erkölcsi bóvli kategóriába kerülne".
A Neue Zürcher Zeitung nemzetközi kiadása felidézte: tavaly áprilisban a negyedik egymást követõ alkalommal ítélték oda a román színházi szövetség, az Uniter díját egy romániai magyar nyelvû színháznak. Idézte Iulia Popovici kritikust, aki a siker kulcsát a román színházi iskola és a magyar pszichológiai realizmus ügyes keverékében látja. Emellett szerepet játszik Popovici szerint a színház bukaresti pénzügyi támogatása, amely a magyar kisebbség kulturális látásmódját külsõ befolyásokkal szemben is nyitottá teszi. "Ami a kulturális területen egy kisebbségi kultúra normális támogatásának látszik, a román társadalomban egyre inkább viták tárgya" - írta a lap. Elegendõ volt, hogy a román jégkorongcsapat néhány játékosa a magyar himnuszt énekelje, hogy botrány kerekedjen belõle - jegyezte meg.
Miután a székely politikai életben ismét felmerült az autonómia iránti törekvés és a Jobbikkal való kapcsolatok is ismertté váltak, nagy volt a felzúdulás Bukarestben - írta. A szigorú bukaresti centralizmus a saját elsõdleges igazolását egy magyar irredentizmus veszélyében látja az NZZ szerint. Másrészrõl - tette hozzá - "magyarországi jobboldali radikális pártok" megpróbálják céljaik érdekében felhasználni a székelyeket.
A szerzõ idézi Andreai Serban rendezõt is, akinek a megállapítása szerint a kolozsvári magyar színház budapesti vendégjátékát a magyar elit "féltékenység (+igen, nagyszerûek+) és arrogancia (+de nem idevalósiak+) elegyével fogadta, s Bukarestben ugyanez volt a helyzet. Akár a nomádokat, sehol sem fogadják el õket teljesen".
Link